Papers on Hungarian legal history
Heil Kristóf (ed.): A magyar liberalizmus gyökerei és a rendszeres bizottsági munkálatok (Gondolat Kiadó, Budapest), 2023
A kereskedelmi jog jogági szintű kodifikációjára Magyarországon közismerten csak a 19. század uto... more A kereskedelmi jog jogági szintű kodifikációjára Magyarországon közismerten csak a 19. század utolsó harmadában, a néhány szakasz erejéig (kereskedelmi utalványok) mind a mai napig hatályban lévő kereskedelmi törvénnyel került sor (1875. évi 37. törvénycikk). Az is viszonylag ismert ugyanakkor, hogy a kereskedelmi és váltójog bizonyos fontos részterületei már a reformkorban, az 1839–40. évi országgyűlésen írott szabályozást nyertek. Az azonban már kevésbé ismeretes, hogy az 1790–91. évi 67. törvénycikkel felállított jogügyi bizottság által kidolgozott 1795. évi törvényjavaslatok között – többek között a híres, Codex de delictis eorumque poenis című büntetőtörvénykönyv-tervezet mellett – a váltó- és kereskedelmi törvénykönyv tervezetét is megtalálhatjuk, melynek későbbi sorsa is hasonló volt a büntetőjogi plánuméhoz: évtizedekre félretették, aztán 1827–30 között átdolgozták, végül azonban el ezt sem fogadták.
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Jogtörténeti Szemle, 2020
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Jogtörténeti Szemle, 2021
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Forum: Acta Juridica et Politica 9., 2019
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Mezey Barna (ed.): Kölcsönhatások. Európa és Magyarország a jogtörténelem sodrásában, 2021
A magyar kereskedelmi jog történetének 18. századi kezdetei szorosan összefüggenek a jogág ausztr... more A magyar kereskedelmi jog történetének 18. századi kezdetei szorosan összefüggenek a jogág ausztriai fejlődésével. Magyarország elsősorban mezőgazdasági terményeivel vett részt a Habsburgok dinasztikus birodalmának gazdasági körfogásában. Bár az uralkodók e „hátországi” szerepen, amely a magyar ipar és kereskedelem megkésett fejlődését eredményezte (és amelyet a 18. század végén, a sikeres amerikai függetlenségi háború hatására a „magyar jakobinusok” egyenesen a gyarmati állapotokhoz hasonlítottak), nem szívesen változtattak volna, a jogharmonizáció szükségességét ők is felismerték, hiszen ez egybeesett az osztrák kereskedők érdekeivel. Mindez, ha lassan is, de a kereskedelmi jog magyarországi kifejlődéséhez, később pedig önálló magyar szabályozásához is elvezetett. A jelen tanulmány a kezdeti lépéseket tekinti át, az 1792. évi országgyűlésig.
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Revista Română de Istoria Dreptului / Romanian Journal of Legal History, 2021
Only few such, directly private law-related, institutions are known in world history which had in... more Only few such, directly private law-related, institutions are known in world history which had in themselves become the symbol of an outdated era. Aviticitas was definitely such an institution. Political and legal thinkers of the Hungarian enlightenment and the Reform Era, committed to the transition from a mostly feudal society to a modern one, unanimously considered it as one of the remnants of the Middle Ages and also an obstacle to social and economic development. As the legal historian József Illés stated: it was "the most expressive institution" of the legal ancien regime. The present study wishes to highlight that, even if such critique was at times exaggerated and the institution itself was not as much the devil's work as some contemporaries saw it, the in rem aspect of aviticitas became outdated by the end of the 18 th century and the beginning of the 19 th century.
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Právno-historické trendy a výhľady V. Legal-Historical Trends and Perspectives V., 2020
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Bódiné Beliznai Kinga - Gosztonyi Gergely (eds.): Jogtörténeti Parerga III : Ünnepi tanulmányok Mezey Barna 70. születésnapja tiszteletére, 2023
A Mária Terézia 1758. január 19-én kelt legfelsőbb elhatározásával az osztrák tengermellék (Küste... more A Mária Terézia 1758. január 19-én kelt legfelsőbb elhatározásával az osztrák tengermellék (Küstenland) területén, Trieszt központtal hatályba léptetett új kereskedelmi- és csődrendtartás (Neuverfasste Handlungs- und Fallitenordnung, a továbbiakban „NHFO”) az 1770-es évek második felétől – még ha csak partikuláris jogként is, de – a magyar államterület egy sajátos részén is alkalmazandó joggá vált. A korábban az osztrák tengerparthoz tartozó Fiumét ugyanis a királynő 1776-ban előbb Horvátországon keresztül, majd 1779. április 23-án kelt oklevelével közvetlenül is a magyar Szent Korona fennhatósága alá rendelte. Az országgyűlés által az 1790/91:61. és 1807:4. tc.-kel megerősített oklevelek alapján létrejövő magyar tengermellék, mint „corpus separatum”, kisebb megszakításokkal (és 1868 után már csak Fiuméra és kikötőjére korlátozva) ugyan, de az első világháború végéig Magyarországhoz tartozott.
VI. Károly császár (III. Károly néven magyar király) 1725-ben kiváltságlevelet adott Fiume számára, melyben váltótörvényszék felállításáról is intézkedett. A kereskedelmi bíráknak 1758-tól (a szintén január 19-én kiadott perrendtartás szerinti eljárásukban) az NHFO-t kellett alkalmazniuk, melynek német-olasz kéthasábos változata az országos levéltárban is megtalálható, ugyanis 1791. január 9-én az új magyar király, II. Lipót azt is megküldte a diétának, indítványozva, hogy a rendszeres bizottsági munkálatok részeként ne csak büntető-, magán- és eljárásjogi, hanem váltó- és kereskedelmi törvénykönyvet (Codex Cambio-Mercantilis) is alkosson. Az alábbiakban e jogszabályt, azon belül is annak társaságokra vonatkozó, az 1795. évi magyar kódextervezetbe jórészt átemelt szabályait mutatom be és részben idézem is (az olasz nyelvű eredeti szöveg alapján elkészített) saját fordításomban, ezúton is köszöntve Mezey Barna professzor urat 70. születésnapján.
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Jogtörténeti Szemle, 2022
Akorlátolt felelősségű társaságot mint a részvénytársaság és a kisebb, személyegyesítő társaságok... more Akorlátolt felelősségű társaságot mint a részvénytársaság és a kisebb, személyegyesítő társaságok előnyeit ötvöző új társas vállalkozási formát 1892-ben Németországban vezették be először. A közkeletű megnevezéssel máig csak „GmbH-Gesetz”-ként említett német törvénynek hamar híre ment Európában, így Magyarországon is. Neumann Ármin (1845–1909) ügyvéd a Magyar Jogászegylet 1892. október 29-i teljes ülésén ismertette először részletesen, előadását azzal zárva, hogy
egy olyan új szabályozásról van szó, „melyet kereskedelmi törvényünk sokáig többé nem késhető revisiójánál figyelmen kívül hagynunk nem lehet”. Neumann 1902-ben megbízást is kapott az igazságügy-minisztertől arra, hogy készítsen tervezetet a korlátolt felelősségű társaság bevezetéséről, de erre végül nem került sor. A kft.-re vonatkozó első magyar törvénytervezetet végül, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége felkérésére, egy másik budapesti ügyvéd, Pap Dávid (1868–1919) készítette el, és a szervezet Közlemények című lapjának 1905. 12.
(decemberi) számában tették közzé.
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Menyhárd Attila - Varga István (eds.): 350 éves az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, Vol. 1, 2018
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Jogtörténeti Szemle, 2007
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Právno-historické trendy a výhľady VII. Legal-Historical Trends and Perspectives VII., 2022
In 1779, queen Maria Theresa instructed the Curia to prepare a draft code for bills of exchange a... more In 1779, queen Maria Theresa instructed the Curia to prepare a draft code for bills of exchange and other commercial law relationships, based on the relevant Austrian laws already in force in the territory of the so-called Hungarian Littoral. With this royal order, the codification works of Hungarian commercial law started. Two versions of a “Codex Cambio-Mercantilis” were prepared by the Royal Table, in 1781 and 1787. These served as the basis of the codification works of the regnicolar committees established by the Diet of 1790/91. The legal committee, in cooperation with an acknowledged lawyer of Fiume, Mátyás József Paravits, prepared a third version of the code in 1795. Due to the political changes after the French Revolution, the Diet had no possibility to adopt it, but after 1825 it was re-elaborated by a newly established committee. This last edition of the Codex Cambio-Mercantilis of 1830 was not adopted by the Estates either. Instead of adopting a uniform commercial code, the Diet of 1839/40 finally decided to regulate the most important parts of commercial law in separate laws.
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Birher Nándor et al (eds.): Studia In Honorem István Stipta 70, 2022
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Journal on European History of Law, 2016
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Papers on Hungarian constitutional history
Országút, 2024
Az államfői kegyelmezési jog története Magyarországon, különös tekintettel annak céljára, típusai... more Az államfői kegyelmezési jog története Magyarországon, különös tekintettel annak céljára, típusaira és korlátaira
Bookmarks Related papers MentionsView impact
El Beheiri Nadja - Szabó István (eds.): Viginti quinque annis II. : Emlékkonferencia Zlinszky János tiszteletére, a PPKE JÁK 25. tanévében, 2021
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Jogtudományi Közlöny, 1998
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Journal on European History of Law, 2019
Bookmarks Related papers MentionsView impact
Uploads
VI. Károly császár (III. Károly néven magyar király) 1725-ben kiváltságlevelet adott Fiume számára, melyben váltótörvényszék felállításáról is intézkedett. A kereskedelmi bíráknak 1758-tól (a szintén január 19-én kiadott perrendtartás szerinti eljárásukban) az NHFO-t kellett alkalmazniuk, melynek német-olasz kéthasábos változata az országos levéltárban is megtalálható, ugyanis 1791. január 9-én az új magyar király, II. Lipót azt is megküldte a diétának, indítványozva, hogy a rendszeres bizottsági munkálatok részeként ne csak büntető-, magán- és eljárásjogi, hanem váltó- és kereskedelmi törvénykönyvet (Codex Cambio-Mercantilis) is alkosson. Az alábbiakban e jogszabályt, azon belül is annak társaságokra vonatkozó, az 1795. évi magyar kódextervezetbe jórészt átemelt szabályait mutatom be és részben idézem is (az olasz nyelvű eredeti szöveg alapján elkészített) saját fordításomban, ezúton is köszöntve Mezey Barna professzor urat 70. születésnapján.
egy olyan új szabályozásról van szó, „melyet kereskedelmi törvényünk sokáig többé nem késhető revisiójánál figyelmen kívül hagynunk nem lehet”. Neumann 1902-ben megbízást is kapott az igazságügy-minisztertől arra, hogy készítsen tervezetet a korlátolt felelősségű társaság bevezetéséről, de erre végül nem került sor. A kft.-re vonatkozó első magyar törvénytervezetet végül, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége felkérésére, egy másik budapesti ügyvéd, Pap Dávid (1868–1919) készítette el, és a szervezet Közlemények című lapjának 1905. 12.
(decemberi) számában tették közzé.
VI. Károly császár (III. Károly néven magyar király) 1725-ben kiváltságlevelet adott Fiume számára, melyben váltótörvényszék felállításáról is intézkedett. A kereskedelmi bíráknak 1758-tól (a szintén január 19-én kiadott perrendtartás szerinti eljárásukban) az NHFO-t kellett alkalmazniuk, melynek német-olasz kéthasábos változata az országos levéltárban is megtalálható, ugyanis 1791. január 9-én az új magyar király, II. Lipót azt is megküldte a diétának, indítványozva, hogy a rendszeres bizottsági munkálatok részeként ne csak büntető-, magán- és eljárásjogi, hanem váltó- és kereskedelmi törvénykönyvet (Codex Cambio-Mercantilis) is alkosson. Az alábbiakban e jogszabályt, azon belül is annak társaságokra vonatkozó, az 1795. évi magyar kódextervezetbe jórészt átemelt szabályait mutatom be és részben idézem is (az olasz nyelvű eredeti szöveg alapján elkészített) saját fordításomban, ezúton is köszöntve Mezey Barna professzor urat 70. születésnapján.
egy olyan új szabályozásról van szó, „melyet kereskedelmi törvényünk sokáig többé nem késhető revisiójánál figyelmen kívül hagynunk nem lehet”. Neumann 1902-ben megbízást is kapott az igazságügy-minisztertől arra, hogy készítsen tervezetet a korlátolt felelősségű társaság bevezetéséről, de erre végül nem került sor. A kft.-re vonatkozó első magyar törvénytervezetet végül, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége felkérésére, egy másik budapesti ügyvéd, Pap Dávid (1868–1919) készítette el, és a szervezet Közlemények című lapjának 1905. 12.
(decemberi) számában tették közzé.
When a king is crowned in Hungary with the Holy Crown, and he undertakes under oath to rule in line with the laws of the country, a contract is concluded between the nation and the monarch considered until then only an expectant of the throne. This study - an edited and extended version of the author's presentation held at the conference on the 100 th anniversary of the dethronement of 1921 - examines the question whether this special contract can be unilaterally terminated by any of the parties.
The aim of this study is to present and compare with each other the basic institutions of the central governments of Transylvania and Denmark: the position of the Monarchs, the Parliaments (Diets), the Councils (the Transylvanian Princely Council and the Danish Rigsråd), and some important public offices (and dignities) in the central administration.
In the early seventeenth century, the constitutional situation of the Principality of Transylvania reflects the very strong position of the Prince, while that of Denmark shows a common rule of a relatively strong King and a very powerful high aristocracy. The difference can be explained by the different structures and developments of the estate society in the two countries.
There were no traditional estates (such as clergy, aristocracy, nobility and towns) in Transylvania who could effectively enforce their interests, because the Diet was the representative body of the Three Nations (Hungarians, Saxons and Szeklers). The Danish estates were quite weak as well, except for the high aristocracy that, indeed, was a well-organised, relatively small and closed “caste” that could act through its monopolized Council as a very strong balance of the royal power, at least until 1660, the introduction of the absolute monarchy (and the abolishment of the Council of the Realm itself).
The Transylvanian and Danish central administrations had the same difficulties at this time: both were in many aspects still medieval, thus not able to handle the differentiated and complicated affairs of the early modern era in a proper way. Because of the lack of modern bureaucracy, not even Transylvania can be called as an absolute monarchy, notwithstanding the strong position of the Prince (and naturally
the specific Danish system of King-in-Council between 1536 and 1660 either). In the first half of the seventeenth century the form of government of both countries was a centralized estate monarchy, with much more common characteristics than it could be predicted at the beginning of our comparative research.
A Dán Királyság kontinensünk talán legrégibb, jogfolytonosan létező állama: az 1972 óta uralkodó II. Margit családfája a 10. század legendás királyaiig, Kékfogú Haraldig és apjáig, Öreg Gormig vezethető vissza egyenes ágon. Mindez önmagában is felkeltheti a magyar olvasó érdeklődését az ország iránt, de a két ország közötti történelmi párhuzamok sem kevésbé izgalmasak.
Dániában és Magyarországon szinte egy időben történik meg a kereszténység felvétele és jön létre a nyugati típusú monarchia. Pár évszázaddal később a királyi hatalom korlátozása is hasonló okokból megy végbe, bár az eredmény különböző: míg nálunk a rendi gyűlés, Dániában az országtanács képezi a királyi hatalom fő ellenpontját. A kora újkori Magyarországon a Habsburgok abszolutisztikus törekvései elbuknak a rendek ellenállásán, Dániában viszont a svédekkel szembeni vesztes háborúk a fiskális-katonai állam szükségességét támasztják alá, melynek egyedülállóan erős változata jön létre az 1660-as években. 1848 márciusában aztán mindkét országot eléri az európai forradalmi hullám: a békés körülmények között létrejött alkotmányos monarchia Magyarországon a rendi képviseleti, Dániában az abszolút monarchia kormányformáját váltja fel.
A közös kiindulópont, a hasonló kérdésekre adott, sok esetben hasonló válaszok különleges színt kölcsönöznek számunkra Dánia alkotmánytörténetének tanulmányozásához, miközben az eltérő társadalmi és gazdasági fejlődésből fakadó, különösen az újkorban szembetűnővé váló különbözőségek azt segíthetnek megérteni, miképpen és milyen okok miatt távolodott el egymástól az évszázadok során Gorm és Harald, illetve Géza és István egykoron egymással szinte párhuzamosan fejlődő állama. Ehhez az intellektuális utazáshoz kíván hozzájárulni a jelen kötet.