Papers by Péter Száler
Acta Orientalia Hungarica, 2024
In this article I intended to further explore Jürgen Frembgen's supposition about the late presen... more In this article I intended to further explore Jürgen Frembgen's supposition about the late presence of the spotted hyena in South Asia with the help of available textual sources. My aim was to determine what kind of animal is meant by the word tarakṣu, which is the common Sanskrit name for the hyena.
Acta Orientalia Hungarica, 2022
Kālidāsa's nāṭakas, namely the Abhijñānaśākuntala and the Vikramorvaśīya are undisputedly among t... more Kālidāsa's nāṭakas, namely the Abhijñānaśākuntala and the Vikramorvaśīya are undisputedly among the greatest works of Sanskrit literature. Thus it is not surprising that there have already been many excellent literary interpretations focusing on these works. My aim is not to augment this list, but instead I intend to shed some light on the less-investigated political message of these dramas. In other words, I am attempting to re-read Kālidāsa's plays as pieces of political theatre.
Religions of South Asia, 2021
Ujjayinī, one of the most important Hindu pilgrimage sites, is widely known as Śiva’s city. The g... more Ujjayinī, one of the most important Hindu pilgrimage sites, is widely known as Śiva’s city. The great deity of the famous Mahākāla temple has been worshipped as its main patron until the present day. However, Phyllis Granoff has demonstrated that some early sources such as the Harivaṃśa (112.125–26) as well as the Bṛhatkathāślokasaṃgraha (1.4.) regard Mahākāla as Śiva’s gaṇa, and therefore she concluded that Mahākāla was originally a local god whom the Śaivas step by step adopted at first as Śiva’s gaṇa, then as the hypostasis of the great deity himself. This article attempts to develop further Granoff’s hypothesis and tries to reconstruct, as far as possible, the figure of the so-called pre-Śaiva Mahākāla . In this way, it analyses the myths of the region, such as the Jaina tale of Kālaka, the Bāṇa legends as well as the Kārtavīrya legends, and searches for common motives which may help to define the main characteristics of the local cult before Śaivism became dominant.
Vallástudományi Szemle, 2018
Orpheus Noster, 2018
A Rámájana utolsó könyvét, az Uttarakándát gyakran tekintik egyfajta „apokrif” szövegnek, hiszen ... more A Rámájana utolsó könyvét, az Uttarakándát gyakran tekintik egyfajta „apokrif” szövegnek, hiszen erőteljesen különbözik az eposz más szakaszaitól. Fény derül benne Ráma hiányosságaira, miközben a beléje ágyazott Rávanáról szóló „kiseposz” pozitív színben tünteti fel a gonosz démonkirályt. Eszerint Rávana a múltban számos hőstettre vállalkozott. Többek között egy alkalommal harcba szállt Kártavírja Ardzsunával, akit Visnu egy másik avatárájának, Csatabárdos Rámának a főellenfeleként tartanak számon. A kettejük találkozásáról szóló történetet választottam ki, hogy megismertessem a magyar olvasóközönséggel. A fordításon túl az előszóban a történet egy feltételezett másodlagos olvasatát is ismertetem, amely szerint a mítosz értelmezhető a Saivák és Vaisnavák közti rivalizálás példázataként is.
Asiatische Studien - Études Asiatiques, 2019
To the question, “Who was the Śalya of the Mahābhārata?”, a wide scale of different answers can b... more To the question, “Who was the Śalya of the Mahābhārata?”, a wide scale of different answers can be given. Without being exhaustive, Śalya can be described as a king, a general, a friend, a charioteer or even as a traitor. The high number of his roles indicates that he is among the most prominent epic heroes. On the other hand, it is striking that none of the answers given above refers to Śalya’s ancestry. The importance of the genealogical lists in the Mahābhārata is well established. For an epic hero it was his ancestry that determined his real identity. Therefore it is surprising that our knowledge about Śalya’s family is so meagre. As a matter of fact, the only thing we know about his birth is that he was an offspring of a prestigious royal dynasty. Śalya himself was, however, very proud of his descent and considered his service as Karṇa’s charioteer as a disgrace on his family. This paper attempts to identify this highly honoured dynasty from which Śalya arose. Many passages of the epic give the impression that Śalya was also of Kuru descent just as the Kaurava and Pāṇḍava heroes. This interpretation may shed new light on such events as Śalya’s appointment as general and Pāṇḍu’s second marriage.
Válóczi, Róbert (ed.): GODDESS|WOMAN : Devi Cults and Traditional Female Roles in India. Budapest, Szépművészeti Múzeum, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, 2018
Válóczi Róbert (szerk.): ISTEN|NŐ A Déví-kultusz és a hagyományos női szerepek Indiában. Budapest, Szépművészeti Múzeum, Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum, 2018
Ittzés Máté (szerk.): Hamārī adhyāpikā. Tanulmányok Indiáról Négyesi Mária tiszteletére. Budapest, ELTE BTK Indológia Tanszék, 2018
Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae, 2017
The famous Kurukṣetra War is rightly considered as one of the greatest mythological conflicts in ... more The famous Kurukṣetra War is rightly considered as one of the greatest mythological conflicts in world literature. All the heroes of the Mahābhārata came together on Kuru’s field to fight with each other. But one of the great warriors was absent. He was Balarāma, Kṛṣṇa’s brother, who alone refused to take part in the war and went on a pilgrimage. In this paper I aim to present Balarāma’s travel during the epic battle. My research is based on an Epic sub-parvan, namely the Sārasvata-parvan. This book is a detailed catalogue of the sacred sites along the Sarasvastī. Having studied this text I examine how the importance of these places changed through the ages. Some of them (like Somnāth, Thānesar) are among the most popular places of pilgrimage, while others have lost their significance. This paper may provide an insight into the history of this sacred area along the mysterious river.
Orpheus Noster, 2015
A purān ˙ ákról általános megállapításként elmondhatjuk, hogy a hindu mitológia kifogyhatatlan tá... more A purān ˙ ákról általános megállapításként elmondhatjuk, hogy a hindu mitológia kifogyhatatlan tárházai. A mítoszok alapvetően " útjelző táblákként " szolgáltak az emberek hétköznapi életében. Az istenekről, félistenekről, természetfeletti erővel rendelkező bölcsekről szóló különféle kegyes történetek mellett itt-ott találhatunk egy-egy olyan elbeszélést is, amelyek inkább a hétköznapi ember életéből táplál-koznak. Természetesen nem szabad elfelednünk, hogy ezek a mesék is a hindu val-lás körében születtek, és a mítoszokhoz hasonló funkciót töltenek be. A Brahmān ˙ d ˙ a-purān ˙ ából származó, alábbiakban közölt szemelvény a tolvajlás problematikáját járja körül. A történet keretét (ezt a fordításból mellőztem) Ind-ra és Br ˙ haspati különféle bűnökről való beszélgetése adja. A keretelbeszélésben Br ˙ haspati Indra tanítómestereként elemzi a különféle gaztetteket erkölcsi szem-pontból. Az alábbi történettel a lopás megítélésének bonyolultságát illusztrálja Br ˙ haspati, az istenek tanítómestere. A tolvaj-kép nem ismeretlen a magyar kultúrában sem. Rózsa Sándortól kezdve Robin Hoodig rengeteg rabló tárul elénk követendő példaként. Számunkra is is-mert probléma, hogy mennyire számít bűnnek az, ha az igazság nevében követjük el a lopást. Ezt a kérdést feszegeti Br ˙ haspati példameséje. A történet sajátossága, hogy párhuzamba állít két különböző rablótípust. Dvidzsavarman, a lelkiismeretes vadász, a tolvaj által ellopott dolgokat rabolja el, hogy azokat üdvös cselekedetekre fordítsa. Noha jó cél vezérli, halála után mégis vezekelnie kell a bűneiért. Vadzsra, Dvidzsavarman tökéletes ellentéteként, a tipikus, megalkuvást nem ismerő tolvajt alakítja. Őt csakis saját önös érdekei vezérlik. A karma-tan sajátossá-gának köszönhetően azonban Dvidzsavarmanhoz hasonlóan ő is a mennybe kerül, hiszen az általa ellopott dolgokból üdvös cselekedet származott. A példamesét a két szereplő közti ellentét döntően meghatározza. Az ind tradí-ció nem áll ki az erényes tolvajlás mellett, nem menti fel a rablókat azért, mert jó cél érdekében követtek el bűnöket. Másrészt viszont nem is zárja ki annak a lehetősé-gét, hogy a tolvajlásból is származhat érdem.
Book Reviews by Péter Száler
Journal of South Asian Languages and Linguistics, 2024
Conference presentations by Péter Száler
Thesis chapters by Péter Száler
On the Road with Kālidāsa. Countries, Cities and Sacred Places., 2019
Uploads
Papers by Péter Száler
Book Reviews by Péter Száler
Conference presentations by Péter Száler
Thesis chapters by Péter Száler