fül

See also: ful, fuel, fúl, fûl, -ful, and ful-

Hungarian

(1) hegyes fül

(3) táska füle

Etymology

From Proto-Finno-Ugric *peljä (“ear”). Compare Tavda Mansi Khanty, Komi-Zyrian пель (peľ), Udmurt пель (peľ).

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfyl]
• Hyphenation: fül
• Rhymes: -yl

Noun

fül (plural fülek)

1. ear (organ of hearing in humans and animals)
   • 1906, Júlia M. Hrabovszky, “Iván”, in Női szívek‎^[1]:

     Nagy, elálló fülei voltak, amiért a gyerekek sokszor csúfolták.

     He had big, protruding ears, for which the kids often teased him.

2. (figurative) ear (acuteness of hearing or skill in music)
   • 1909, Gyula Krúdy, “Petőfi csizmadiája”, in A negyvenes évekből‎^[2]:

     Talán te is meghallhatod, ha jó füled van.

     Maybe you'll be able to hear it, too, if you have good ears.

3. handle in a semicircle shape, such as that of a bag, pot, mug, etc.
4. flap (anything broad and flexible that hangs loose)
   • 2015, Panka Tolnai, chapter 3, in Zűrös ​hétvége:

     Izgatottan nyitom fel, nem tökölök azzal, hogy szépen kapargassam fel a leragasztott fület.

     I open it in excitement, I don't mess around with neatly scraping open the sealed flap.

5. (computing) tab (navigational widget for switching between documents or panels)
   • 2010, Péter Gerő, Péter Endersz, chapter 9, in Biztonságosan és magabiztosan‎^[3], volume II:

     Az "Alap" fül alatt a fájl legfontosabb adatait láthatjuk.

     Under the "Basic" tab, you can see the most important data of the file.

Declension

Inflection (stem in -e-, front rounded harmony)
	singular	plural
nominative	fül	fülek
accusative	fület	füleket
dative	fülnek	füleknek
instrumental	füllel	fülekkel
causal-final	fülért	fülekért
translative	füllé	fülekké
terminative	fülig	fülekig
essive-formal	fülként	fülekként
essive-modal	—	—
inessive	fülben	fülekben
superessive	fülön	füleken
adessive	fülnél	füleknél
illative	fülbe	fülekbe
sublative	fülre	fülekre
allative	fülhöz	fülekhez
elative	fülből	fülekből
delative	fülről	fülekről
ablative	fültől	fülektől
non-attributive possessive - singular	fülé	füleké
non-attributive possessive - plural	füléi	fülekéi

Possessive forms of fül
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	fülem	füleim
2nd person sing.	füled	füleid
3rd person sing.	füle	fülei
1st person plural	fülünk	füleink
2nd person plural	fületek	füleitek
3rd person plural	fülük	füleik

Derived terms

• füles
• fülész
• fülészet
• fülke
• fülű

 

Compound words

• barátfüle
• fülbemászó
• fülbevaló
• fülcimpa
• fülcsepp
• fülgyógyászat
• fülhallgató
• fülkagyló
• fülorvos
• fülszöveg
• fültanú
• fültisztító
• fültő
• fülzúgás
• fülzsír

 

Expressions

• a falnak is füle van
• a füle botját sem mozdítja
• a füle hallatára
• belső fül
• csupa fül
• egyik fülén be, a másikon ki
• fél füllel hall
• fülig ér a szája
• fülig szerelmes
• hisz a fülének
• külső fül
• se füle, se farka
• süket fülekre talál
• van valami a füle mögött

 

Further reading

• fül in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

---

Plautdietsch

Adjective

fül

1. lazy, shiftless, indolent, slothful
2. foul, putrid, rotten

Related terms

• (rotten, etc.): füle