hetyke
Hungarian
editEtymology
editFrom hegy (“mountain”) + -ke (diminutive suffix).[1][2]
Pronunciation
editAdjective
edithetyke (comparative hetykébb, superlative leghetykébb)
- (of a person) cocky, impudent, pert, raffish
- Synonyms: rátarti, kevély, kihívó, fölényes, fölényeskedő
- (of an object, e.g. hat, mustache) rakish, appealing, perky
Declension
edit| Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | hetyke | hetykék |
| accusative | hetykét | hetykéket |
| dative | hetykének | hetykéknek |
| instrumental | hetykével | hetykékkel |
| causal-final | hetykéért | hetykékért |
| translative | hetykévé | hetykékké |
| terminative | hetykéig | hetykékig |
| essive-formal | hetykeként | hetykékként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | hetykében | hetykékben |
| superessive | hetykén | hetykéken |
| adessive | hetykénél | hetykéknél |
| illative | hetykébe | hetykékbe |
| sublative | hetykére | hetykékre |
| allative | hetykéhez | hetykékhez |
| elative | hetykéből | hetykékből |
| delative | hetykéről | hetykékről |
| ablative | hetykétől | hetykéktől |
| non-attributive possessive - singular |
hetykéé | hetykéké |
| non-attributive possessive - plural |
hetykééi | hetykékéi |
Derived terms
editReferences
edit- ^ hetyke in Tótfalusi, István. Magyar etimológiai nagyszótár (’Hungarian Comprehensive Dictionary of Etymology’). Budapest: Arcanum Adatbázis, 2001; Arcanum DVD Könyvtár →ISBN
- ^ Eőry, Vilma. Értelmező szótár+ (“Explanatory Dictionary Plus”). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2007. →ISBN
Further reading
edit- hetyke in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN