mértan

Hungarian

Etymology

From mér (“to measure”) +‎ tan (“theory”). Created during the Hungarian language reform, which took place in the 18th–19th centuries.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈmeːrtɒn]
• Hyphenation: mér‧tan
• Rhymes: -ɒn

Noun

mértan (plural mértanok)

1. geometry (branch of mathematics)

   Synonym: geometria

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	mértan	mértanok
accusative	mértant	mértanokat
dative	mértannak	mértanoknak
instrumental	mértannal	mértanokkal
causal-final	mértanért	mértanokért
translative	mértanná	mértanokká
terminative	mértanig	mértanokig
essive-formal	mértanként	mértanokként
essive-modal	—	—
inessive	mértanban	mértanokban
superessive	mértanon	mértanokon
adessive	mértannál	mértanoknál
illative	mértanba	mértanokba
sublative	mértanra	mértanokra
allative	mértanhoz	mértanokhoz
elative	mértanból	mértanokból
delative	mértanról	mértanokról
ablative	mértantól	mértanoktól
non-attributive possessive - singular	mértané	mértanoké
non-attributive possessive - plural	mértanéi	mértanokéi

Possessive forms of mértan
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	mértanom	mértanaim
2nd person sing.	mértanod	mértanaid
3rd person sing.	mértana	mértanai
1st person plural	mértanunk	mértanaink
2nd person plural	mértanotok	mértanaitok
3rd person plural	mértanuk	mértanaik

Derived terms

• mértani

 

Compound words

• mértankönyv
• mértanlecke
• mértanóra
• mértantanár
• síkmértan
• szögmértan
• testmértan
• térmértan

 

Further reading

• mértan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN