derült
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Verb
[edit]derült
Participle
[edit]derült
- past participle of derül
Adjective
[edit]derült (comparative derültebb, superlative legderültebb)
Declension
[edit]| Inflection (stem in -e-, front rounded harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | derült | derültek |
| accusative | derültet | derülteket |
| dative | derültnek | derülteknek |
| instrumental | derülttel | derültekkel |
| causal-final | derültért | derültekért |
| translative | derültté | derültekké |
| terminative | derültig | derültekig |
| essive-formal | derültként | derültekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | derültben | derültekben |
| superessive | derültön | derülteken |
| adessive | derültnél | derülteknél |
| illative | derültbe | derültekbe |
| sublative | derültre | derültekre |
| allative | derülthöz | derültekhez |
| elative | derültből | derültekből |
| delative | derültről | derültekről |
| ablative | derülttől | derültektől |
| non-attributive possessive - singular |
derülté | derülteké |
| non-attributive possessive - plural |
derültéi | derültekéi |
Derived terms
[edit]Expressions
Related terms
[edit]Further reading
[edit]- derült in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- derült in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).