harckocsi

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]
harckocsi

Etymology

[edit]

harc (combat) +‎ kocsi (car)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhɒrt͡skot͡ʃi]
  • Hyphenation: harc‧ko‧csi
  • Rhymes: -t͡ʃi

Noun

[edit]

harckocsi (plural harckocsik)

  1. tank (military fighting vehicle)
    Synonyms: páncélos, tank

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative harckocsi harckocsik
accusative harckocsit harckocsikat
dative harckocsinak harckocsiknak
instrumental harckocsival harckocsikkal
causal-final harckocsiért harckocsikért
translative harckocsivá harckocsikká
terminative harckocsiig harckocsikig
essive-formal harckocsiként harckocsikként
essive-modal
inessive harckocsiban harckocsikban
superessive harckocsin harckocsikon
adessive harckocsinál harckocsiknál
illative harckocsiba harckocsikba
sublative harckocsira harckocsikra
allative harckocsihoz harckocsikhoz
elative harckocsiból harckocsikból
delative harckocsiról harckocsikról
ablative harckocsitól harckocsiktól
non-attributive
possessive - singular
harckocsié harckocsiké
non-attributive
possessive - plural
harckocsiéi harckocsikéi
Possessive forms of harckocsi
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. harckocsim harckocsijaim(or harckocsiim)
2nd person sing. harckocsid harckocsijaid(or harckocsiid)
3rd person sing. harckocsija harckocsijai(or harckocsii)
1st person plural harckocsink harckocsijaink(or harckocsiink)
2nd person plural harckocsitok harckocsijaitok(or harckocsiitok)
3rd person plural harckocsijuk harckocsijaik(or harckocsiik)

Further reading

[edit]