Bolgár ábécé
A bolgár ábécé (bolgárul българскa aзбука) Bulgária hivatalos nyelvének, a bolgárnak az írására használatos. A cirill írásrendszer egy változata, a korai cirill ábécéből alakult ki a 16. század folyamán. A bolgár három normája közül ezt az ábécét csak a fő, bulgáriai norma használja. A macedón nyelv saját cirill ábécét használ, a bánáti bolgár nyelvet pedig latin betűkkel írják.
Történet
szerkesztésA bolgár nyelv írására 886-tól a glagolita ábécét használták, később a 10. századtól kezdve lassan átvették a cirill írást, annak is korai, egyházi szláv változatát. Orosz hatásra, a 18. században áttértek az Oroszországban is használatos, modern cirill írásra. Az elmúlt két században többször megreformálták az ábécét, kihagyva belőle a már nem használatos betűket. A legutolsó módosítás 1945-ben történt, amikor is kikerült az ábécéből a Ѣ és Ѫ betű. Azóta az ábécé 30 betűből áll.
A következő táblázat az aktuális ábécét tartalmazza, mellékelve a betűk kiejtését mutató IPA jelet is:
А а [a] |
Б б [b] v. [bʲ] |
В в [v] v. [vʲ] |
Г г [g] v. [gʲ] |
Д д [d] v. [dʲ] |
Е е [ɛ] |
Ж ж [ʒ] |
З з [z] v. [zʲ] |
И и [i] |
Й й [j] |
К к [k] v. [kʲ] |
Л л [l] v. [ʎ] |
М м [m] v. [mʲ] |
Н н [n] v. [nʲ] |
О о [ɔ] |
П п [p] v. [pʲ] |
Р р [r] v. [rʲ] |
С с [s] v. [sʲ] |
Т т [t] v. [tʲ] |
У у [u] |
Ф ф [f] v. [fʲ] |
Х х [x] v. [xʲ] |
Ц ц [t͡s] v. [t͡sʲ] |
Ч ч [tʃ] |
Ш ш [ʃ] |
Щ щ [ʃt] v. [ʃtʲ] |
Ъ ъ [ɤ] |
Ь ь [ʲ] |
Ю ю [ju] v. [ʲu] |
Я я [ja] v. [ʲa] |
Két bolgár mássalhangzó hangnak nincs saját betűje a mai bolgár ábécében, ezeket betűkapcsolattal jelöljük: дж [d͡ʒ] és дз [d͡z].
A mássalhangzóknak van kemény és lágy változata. Kivételt képeznek a ж, ш, ч és дж mássalhangzók, melyeknek csak kemény változatuk van. Valójában a lágy és a kemény változat két külön fonéma. Azonban a lágyság a mai bolgár irodalmi nyelvben az oroszhoz képest igen kis mértékű, a nyugati bolgár nyelvjárásokban szinte alig van meg, míg a keleti bolgár nyelvjárásokban erősebb. A lágyságot a mássalhangzó utáni ю, я és ь betű jelöli, ez utóbbi kizárólag o betű előtt állhat.
A keleti bolgár nyelvjárásokra továbbá jellemző a mássalhangzók allofónikus palatalizációja е és и magánhangzók előtt. Ez az irodalmi nyelvben hibának számít és egyfajta falusias, iskolázatlan ejtésnek minősül.
A щ betű nem jelöl külön hangot, hanem a ш és т betűk kombinációját [ʃt] vagy [ʃtʲ] jelöli.
Amikor magánhangzó után vagy ж, ш, ч és дж mássalhangzók után állnak, a ю és a я betűk két hangot jelölnek: [ju] és [ja]. Minden más esetben jelentésük: [ʲu] ill. [ʲa].
Átírás
szerkesztésCirill betű | ALA/LC[1] | BGN/PCGN[2] | ISO[3] | UN/GOST[4] | WWS[5] | Dancsev[6] | Hivatalos[7] | Magyar[8] |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
а | a | a | a | a | a | a | a | a |
б | b | b | b | b | b | b | b | b |
в | v | v | v | v | v | v | v | v |
г | g | g | g | g | g | g | g | g |
д | d | d | d | d | d | d | d | d |
е | e | e | e | e | e | e | e | e |
ж | zh | zh | ž | ž | ž | zh | zh | zs |
з | z | z | z | z | z | z | z | z |
и | i | i | i | i | i | i | i | i |
й | ĭ | y | j | j | j | y | y | j |
к | k | k | k | k | k | k | k | k |
л | l | l | l | l | l | l | l | l |
м | m | m | m | m | m | m | m | m |
н | n | n | n | n | n | n | n | n |
о | o | o | o | o | o | o | o | o |
п | p | p | p | p | p | p | p | p |
р | r | r | r | r | r | r | r | r |
с | s | s | s | s | s | s | s | sz |
т | t | t | t | t | t | t | t | t |
у | u | u | u | u | u | ou | u | u |
ф | f | f | f | f | f | f | f | f |
х | kh | kh | h | h | h | h | h | h |
ц | t͡s | ts | c | c | c | ts | ts | c |
ч | ch | ch | č | č | č | ch | ch | cs |
ш | sh | sh | š | š | š | sh | sh | s |
щ | sht | sht | ŝ | št | št | sht | sht | st |
ъ | ŭ | ŭ | ″ | ǎ | ã | u | a | a |
ь | – | ’ | ′ | j | j | y | y | j |
ю | i͡u | yu | û | ju | ju | yu | yu | ju |
я | i͡a | ya | â | ja | ja | ya | ya | ja |
ѣ* | i͡e | e, ya | ě | ja, e | ||||
ѫ* | u̐ | ŭ | ǎ | a |
Az utolsó két betű csak az 1945 előtti szövegekben található.
Problémák a hivatalos átírással
szerkesztésA hivatalos átírásnak van néhány problémája, ami miatt nem tekinthető a „legjobb” választásnak. Az átírás nem különbözteti meg az а és ъ betűt, mindkettőt a-val írja át (a "ъ" betű kiejtése hasonlít a román ă kiejtéséhez, így kb. a magyar "ö" betűnek felel meg kiejtésében -> български ≈ bölgarszki). A kettős betűk miatt – nyelvismeret nélkül – nehéz eldönteni, hogy az adott kapcsolat a bolgárban is kapcsolat volt-e, vagy csak az átírás miatt kapjuk a kapcsolatot: például az изход átírásakor az izhod alakot kapjuk, amiből nem lehet tudni, hogy a zh a z + h kapcsolata, vagy a [ʒ] (magyar zs) hang átirata. Hasonló a helyzet például a схема (magyarosan szhema) szónál is, átírása shema, ami lehet a s + h kapcsolata is, de az [ʃ] hang átírása is.
A szó végi -ия kapcsolatot egyszerűen -ia-val írják át (ez főként a településneveknél alkalmazott megoldás).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ America Library Association & Library of Congress, Washington, 1997
- ↑ United Nations Romanization Systems for Geographical Names. Report on Their Current Status. Compiled by the UNGEGN Working Group on Romanization Systems Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben. Version 1.3. March 2000.
- ↑ ISO 9:1995, International Organization for Standardization, 1995
- ↑ ГОСТ 16876-71 – Государственный Стандарт (Gosudarstvennyj Standart) Archiválva 2020. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben, Москва (Moskva), 1983
- ↑ The World's Writing Systems, New York, 1996
- ↑ A. Danchev, M. Holman, E. Dimova, M. Savova: An English Dictionary of Bulgarian Names: Spelling and Pronunciation, Nauka i Izkustvo Publishers, Sofia, 1989
- ↑ Transliteration Law, State Gazette # 19, 13 March 2009. (in Bulgarian)
- ↑ Hagyományos (MTA által javasolt) átírás
További információk
szerkesztés- Hivatalos bolgár átírás
- Transliteration of Non-Roman Scripts
- Omniglot.com
- L.L. Ivanov, On the Romanization of Bulgarian and English, Contrastive Linguistics, XXVIII (Sofia, 2003), 2, 109–118.