„Giorgio Basta” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
[[Fájl:giorgio-basta.jpg|jobbra|bélyegkép|Giorgio Basta]]
[[Kép:Hans von Aachen 013.jpg|bélyegkép|jobbra|Goroszlói 1601]]▼
'''Giorgio Basta''' ([[1550]]. [[január 30.]], [[Roccaforzata|Rocca]] – [[1607]] [[Bécs]]) német-római császári hadvezér.
Basta [[albánok|albán]] származású volt, pontosabban egy [[Olaszország történelme|Dél-Itáliában]] élő albán eredetű népcsoport, az [[arberesek]] népéből került ki. Ezek az albánok a török terjeszkedés miatt menekültek olasz területre, ahol szabadon gyakorolhatták keresztény vallásukat, míg a legtöbb albán muszlim hitre tért át.
Zsoldosként harcolt [[Németalföld]]ön és [[Franciaország]]ban. Részt vett a [[németalföldi szabadságharc]]ban a [[hollandok|holland]] felkelők ellen vívott harcban is.
[[Kép:Georgius_Basta.jpg|bélyegkép|balra|Georgius Basta]]
▲[[Kép:Hans von Aachen 013.jpg|bélyegkép|jobbra|Goroszlói czata emléklapja 1601.]]
[[1590]]-ben belépett [[Rudolf magyar király|II. Rudolf]] [[Nyugati császárok listája|császár]] hadseregébe, ahol csakhamar a tábornokságig vitte. [[1598]]-ban a császár megbízottjaként [[Erdély]]be ment a [[Báthory Zsigmond]] lemondását követő zavarok lecsillapítására. [[Miriszló]]nál szétverte a havasalföldi-kozák sereget és székely szövetségeseiket, mert az erdélyi rendek féltették önállóságukat [[II. Mihály havasalföldi fejedelem|Vitéz Mihály]] havasalföldi fejedelemtől. [[1599]]-ben a fejedelemségre törekvő fiatal [[Báthory András]] bíborost megölette.
Basta felismerte [[Erdély]] fontosságát a monarchiára nézve, s azt német kolóniává akarta átalakítani. Erre vonatkozó tervét egy emlékiratában dolgozta ki.<ref name="pallas"/> Basta Erdélyt "''oly kegyetlenül dirigálá, vagy inkább rontá, pusztítá az országot, hogy ma még a nevét is irtózással, átkozódással említik az erdélyiek''".<ref>Nagyajtai Cserei Mihály históriája (1661-1711).Pest, 1852.</ref>
|