Ligist

Ligist osztrák mezőváros Stájerország Voitsbergi járásában. 2017 januárjában 3255 lakosa volt.

Ligist
A helytörténeti múzeum (volt máltai kastély)
Ligist címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Voitsbergi járás
Irányítószám	8563
Körzethívószám	03143
Forgalmi rendszám	VO
Népesség
Teljes népesség	3275 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	392 m
Terület	34,62 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 59′ 38″, k. h. 15° 12′ 38″46.993888888889, 15.210555555556
Ligist weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ligist témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhelyezkedése

Ligist a Voitsbergi járásban

A ligisti várrom

A Szt. Katalin-plébániatemplom

Ligist a tartomány középső részén fekszik a Nyugat-Stájerország régióban, a nyugat-stájer dombságon. A környező dombokon szőlőt és gyümölcsöt termesztenek. Az önkormányzathoz 5 katasztrális községben (Grabenwarth, Ligist, Oberwald, Steinberg, Unterwald) 7 falu és egyéb település tartozik: Dietenberg, Grabenwarth, Ligist Markt, Ligistberg, Oberwald, Steinberg, Unterwald.

A környező települések: északnyugatra Sankt Martin am Wöllmißberg, északra Krottendorf-Gaisfeld, északkeletre Söding-Sankt Johann, keletre Mooskirchen, délre Sankt Stefan ob Stainz.

Története

Ligist területe 5-6 ezer éve lakott, a legkorábbi régészeti leletek újkőkoriak. Ebből a korból egy 12 m hosszú, kőalapú épületet tártak fel a régészek. Az ókorban kelták lakták, a legkorábbi leletek a La Tène-kultúrához köthetők. A római időszakból pénzérméket találtak.

Miután I. Ottó császár az augsburgi csatában legyőzte a magyarokat, a határvidéken (amely akkor a Mura vonalán húzódott) végvárrendszer építését határozta el. Ennek a része volt a Ligist melletti Dietenburg erődje, amely később rombadőlt. 1000-ben III. Ottó császár Adalbero von Eppenstein őrgrófnak adományozta a mai Ligist területét. A várat a 12. század végén építették; első névről ismert ura Ulrich de Lubgast (a Wildon hercegi család vazallusa) volt 1222-ben. Róla nevezték el a várat és a mellette levő falut Lubgastnak, amely a későbbiekben Ligistre módosult.

1355 körül a birtok a Wildonokkal rokonságban levő Saurau-családhoz került. 1542-ben 200 jobbágy lakott Ligistben.

A vár 1621-ben részben leégett, de röviddel később újjáépítették. Bár az uradalom a 18. században erősen eladósodott, a Saurau-család birtokában maradt, egészen annak 19. századi kihalásáig. A család 1783 után már nem a várban élt hanem a várhegy alján lévő udvarházukban. A 18. század végén már 385-en laktak a falu 44 házában.

1797-ben a vár már eléggé rossz állapotban volt, amit még jobban lerontott 1809-1810 telén a francia katonák bekvártélyozása, akik eltüzelték a maradék bútorokat és a padlót.

1870-ben a Göess grófi család örökölte meg a várromot és a kastélyt, tőlük 1928-ban a Máltai Lovagrendhez került. 1997-ben a "Virágos Európáért" versenyben Ligist a falu kategóriában ezüstérmet nyert.

Lakosság

A ligisti önkormányzat területén 2017 januárjában 3255 fő élt. 2015-ben a helybeliek 96,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 0,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,1% egyéb országok polgára. 2001-ben 93,8% római katolikusnak, 1,5% evangélikusnak, 0,4% muszlimnak, 3,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor két magyar élt Ligistben.

Látnivalók

A kovácsmúzeum

• a ligisti várrom
• az új kastély vagy máltai kastély 1817-ben épült a Saurau-család udvarháza mellett; ma helytörténeti múzeum működik benne
• a Szt. Katalin-plébániatemplom elődjét valamivel 1283 után építették. 1359-ben már az önálló egyházközség temploma. 1786-ig Sankt Lambrecht apátsága alá tartozott. 1877-ben újjáépítették és megnagyobbították. A paplak a 18. századból való.
• Grabenwarth kápolnája
• a múzeummá átalakított 19. századi kovácsműhely

Források

• A település honlapja
• 61612 – Ligist Statistik Austria
• A Wikimédia Commons tartalmaz Ligist témájú kategóriát.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Ligist című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.