„Pangea” változatai közötti eltérés

| térkép =Pangaea continents hun200Ma.pngjpg

A '''Pangea''' vagy '''Pangaea''' ([[ógörög nyelv|ógörög]] Παγγαία, azaz „az egész föld”) az a szuperkontinens, amely a [[paleozoikum]] és [[mezozoikum]] korszakokban létezett és amelyből a [[lemeztektonika]]i mozgások révén kivált minden mai kontinens.

A nevet először a német [[Alfred Wegener]] használta, aki 1912. január 6-án a [[Frankfurt am Main|frankfurti]] [[Senckenberg Naturmuseum]]ban ismertette elméletét a Német Földtani Társulat számára a Pangea [[szuperkontinens]]ről, amely évmilliók folyamán részekre tagolódott, majd a darabok – mozgásuk révén – mai helyükre kerültek. Nagy műve, a "''Die Entstehung der Kontinente und Ozeane"'' (A kontinensek és az óceánok eredete) 1912-ben jelent meg. A harmadik kiadásAz 1922-ben napvilágot látott napvilágot,harmadik amelyetkiadást sok nyelvre lefordítottaklefordították. Ezt a művet tekintik a [[kontinensvándorlás]] elmélete és az abból kifejlődött lemeztektonika alapkövének.<ref>Geothink 47. old.</ref>

Nem a Pangea volt az első szuperkontinens. A fellelhető bizonyítékokból a tudósok rekonstruálták a 600 millió évvel ezelőtt létrejött, [[Pannotia|Pannotiának]] nevezett elődjét, amiamely 50 millió évig létezett. Egy másik, a [[Rodinia]] egy még korábbi lehetséges szuperkontinens, kb. 1,1 milliárd évvel ezelőtt születhetett és 750 millió évvel ezelőtt töredezett szét.

Pangea felbomlásának három fő fázisa volt.Az első szakasz a [[középső jura]] szakasz elején (mintegy 175 millió éve) kezdődött a [[Thetysz]]Tethys-óceán]] kelet-nyugati irányú hasadékának kialakulásával, ami keleten a [[Csendes-óceán]] keletkezéséhez, nyugaton pedig végül [[Laurázsia]] és [[Gondwana (őskontinens)|Gondwana]] szuperkontinensek szétválásához vezetett. Az [[Észak-Amerika]] és [[Afrika]] közötti a riftesedés több kisebb hasadékot keletkeztetett, az egyik hasadék eredménye egy új óceánban jelenik meg, az Észak-[[Atlanti-óceán]]ban.

Az Atlanti-óceán felnyílása nem egy egységes folyamat volt; először az északi-központi Atlanti medencében keletkezett hasadék. A déli Atlanti-óceán mindaddig nem nyílt szét, amíg a [[Kréta (időszak)|kréta időszakban]]ban Laurázsia nem kezdett az órajárással egyező irányú forgásba, ami Észak-Amerika észak felé történő és [[Eurázsia]] dél felé történő elmozdulásával járt. Laurázsiának ez az elfordulása a ThetyszTethys-óceán bezáródásához vezetett. Eközben Afrika másik oldalán [[Kelet-Afrika]], [[Antarktisz]] és [[Madagaszkár]] módosuló határai mentén új hasadékok keletkeztek, amelyek nemcsak a délnyugati [[Indiai-óceán]] kialakulásához vezettek, hanem a kréta időszakban szét is nyitották azt.

Ezt a szubdukciós zónát ThetyszTethys-ároknak nevezték el. Ez az árok bukhatott a ThetyszTethys közép-óceáni hátság alá, ez a hátság felelős a ThetyszTethys-óceán terjeszkedéséért. Ez okozta talán Afrika, India és Ausztrália északi irányú mozgását. A korai kréta szakaszban az Atlanti-óceán, a mai Dél-Amerika és Afrika végül leszakadtak Kelet-GondwanatólGondwanától (Antarktisz, India és Ausztrália), ami a "Dél-Indiai-óceán" szétnyílását okozta. A középső kréta szakaszban, amikor [[Dél-Amerika]] elkezdett nyugati irányba távolodni Afrikától, megnyílt a Dél-Atlanti-óceán. A Dél-Atlanti-óceán nem volt egységes, észak-dél irányú hasadék keletkezett benne.

Madagaszkár és India is ekkor kezdtek elválni AntartkisztólAntarktisztól és észak felé mozogni, szétnyítvaszétnyitva az Indiai-óceánt. MadagszkárMadagaszkár és India egymástól 100-90 millió évveévvel ezelőtt a késő kréta szakaszban kezdtek elválni. India tovább folytatta mozgását észak felé, Eurázsia irányába 15&nbsp;cm/év (kőzetlemez vándorlási rekord) sebességgel, bezárva a ThetyszTethys-óceánt, mialatt Madagaszkár megállt és az afrikai lemezhez kezdett kapcsolódni. [[Új-Zéland]], [[Új-Kaledónia]] és Zélandia maradéka elvált Ausztráliától, és kelet felé kezdett mozogni, a Csendes-óceán felé, felnyitva a [[Korall-tenger]]t és a [[Tasman-tenger]]t.

* [http://pubs.usgs.gov/publications/text/historical.html Lemeztektonikai összefoglaló. (angolul)] {{Wayback|url=http://pubs.usgs.gov/publications/text/historical.html |date=20090105162104 }}