Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                

„Toll” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Luckas-bot (vitalap | szerkesztései)
a r2.7.1) (Bot: következő hozzáadása: eu:Luma
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
 
(30 közbenső módosítás, amit 22 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor:
{{egyért3|Toll (egyértelműsítő lap)|A}}
[[Fájl:Types de plumes. - Larousse pour tous, -1907-1910-.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Tollvariációk.]]
 
[[Fájl:Types de plumes. - Larousse pour tous, -1907-1910-.jpg|bélyegkép|jobbra|300px|Tollvariációk.]]
A '''toll''' a [[madarak]] kültakarójának jellemző része, [[evolúció]]juk során testük egyik legtökéletesebben specializálódott képlete. Könnyű, erős, de rugalmas és nehezen törik. Történetileg idősebb, mint a madarak maguk: már [[dinoszauruszok|dinoszaurusz]] őseik is rendelkeztek tollakkal.
 
A tollak összessége alkotja a tollazatottollazat. A tollazatEz jellemző a madarak egyes csoportjaira, gyakran ennek alapján felismerhetőkismerhetők fel (a magyar közmondás szerint: ''„Madarat tolláról, embert barátjáról ismerni meg”''). Szerepe van a repülésben, az állat testének hő, illetve víz elleni szigetelésében, és; gyakran a rejtőzködésben, vagyilletve éppen ellenkezőleg, az udvarlásban is. A tollak száma is jellemző a fajra: egy hattyúfaj egyedeinek testén több, mint 25 ezer tollat számoltak meg, egy bizonyos kolibrifaj testén mintegy 940-et.
 
A tollak a [[Bőrbőr (biológiaanatómia)|bőr]] irharétegében lévő szemölcsökbőlszemölcsökben helyet foglaló '''tolltüsző'''kből fejlődneknőnek ki; a fejlődő, új tollak kezdetben véresek, tokosak. A madarak testén a tollas pászták tollatlan mezsgyékkel váltakoznak,; utóbbiak a testhajlatokra, illetveés a hasi oldalrahasra jellemzőkjellemzőek. Tollaikat a farok alatti [[mirigy]]ek termelte váladékkal vízhatlanítják a madarak, például amikor „tollászkodnak”. A tollazatot évente legalább egyszer levedlik, azaz a régi, elhasználódott tollazattollak lehulllehullanak és helyébehelyükbe új tollakújak nőnek.
 
A tollazat a madár nemére és életkorára is jellemző. [[Fióka]] korukban pelyhekhezpelyhes; hasonlít ésilyenkor színébenszíne, mintázatábanmintázata eltérő a felnőtt madarak tollazatátólegyedekétől. Változik a tollazat akkor is, amikor a madár költ,: ilyenkor a hasat fedő, oldalról behajló tollak kihullanak. A téli időszakbantélen ugyanazon egyed testét több toll fedi, mint nyáron.
 
== Felépítése, fajtái ==
 
Sokfajta szerepének ellátása érdekében a tollnak rengeteg része van:
* Közepén fut végig a '''gerinc''', azaz ''scapus''.
** Ennek '''szára''' a ''rhachis'', amin kétfelől van a
*** '''zászló''' vagy lobogó ''(vexillum)''.
** alsó, zászlótlan része a '''cséve''', azaz ''calamus'';
*** az ebben található, összetöpörödött sejtes hártya a toll '''lelke''' (Arcanum).
 
A '''gerinc''' rendszerint ívelt, kemény, kifelé vékonyodó, üreges.
 
A két '''zászló''' közül a külső rendszerint keskenyebb (Romhányi). Mindkét zászló egy sor párhuzamos, a gerinchez ferdén csatlakozó '''tollsugár'''ból avagy tollemezből ''(rami)'' áll. Ezek ismét kétsorosan álló kisebb '''sugárkák'''ra (sudarakra), lemezkékre vagy tollcimpákra ''(radii)'' oszlanak, azok pedig harmadrendű elágazásként egészen apró, csak nagyítóval látható '''horgocskák'''at, ''(hamuli)'' viselnek (Arcanum). Ezek a kis, kerek horgocskák az átellenes barázdáiba (cimpáiba) kapaszkodnak, ezerszeresen rögzítve egymáshoz a szomszédos sudarakat. Ettől a zászló úgy lesz rugalmas, felülete pedig összeálló, hogy sokkal könnyebb, mintha tömör szarulemez lenne (Urania).
 
Némely madárfaj egyes tollainak szára kétágú, azaz a fő szárból ugyancsak zászlós, de a fő szárnál lágyabb oldalhajtás nyúlik k. Ezek az úgynevezett '''vendégszáras tollak''' (''hyporhachis'', Arcanum).
 
A jellemző tolltípusok:
* Pehely- vagy testtollak - Közvetlenül a bőr fölött helyezkednek el, ágaik puhán szétterülők. Jó hőszigetelők.
*Kantár Kontúr- vagy fedőtollak - A pehelytollak felett helyezkednek el.
* Evező (szárny)- és kormánytollak (farktollak) - A repülésben van jelentős szerepük, formájuk, nagyságuk, színük változatos.
* Módosult dísztollak.
 
== Az emberi kultúrában ==
A tollat az ember számos különböző formában használta és használja fel. Volt fejfedő- illetve ruhadísz, rangjelölő szimbólum, íróeszköz, párnatöltelék, sőt még fegyvertartozék is ([[nyíl]]vesszőtoll).<ref>[http://www.inspiral.hu/node/666 Tolltörténet - Madarat tolláról]</ref> Érdekes észrevenni, hogy a madarak háztetőcserép-szerűen egymásra boruló tollazati mintázatát ([[szimmetria]]) is eltanulta az ember a természettől. Nemcsak a toll egymagában, hanem a toll, mint állati testet fedő tollrendszer is ismeretgazdagításra szolgált.
 
A tollat az ember számos különböző formában használta és használja fel. Volt fejfedő- illetve ruhadísz, rangjelölő szimbólum, íróeszköz, párnatöltelék, sőt még fegyvertartozék is ([[nyíl]]vesszőtoll).<ref>[{{Cite web |url=http://www.inspiral.hu/node/666# |title=Tolltörténet - Madarat tolláról] |accessdate=2008-07-01 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090208173412/http://inspiral.hu/node/666# |archivedate=2009-02-08 }}</ref> Érdekes észrevenni, hogy a madarak háztetőcserép-szerűen egymásra boruló tollazati mintázatát ([[szimmetria]]) is eltanulta az ember a természettől. Nemcsak a toll egymagában, hanem a toll, mint állati testet fedő tollrendszer is ismeretgazdagításra szolgált.
==Jegyzetek==
{{források}}
 
== Jegyzetek ==
==Külső hivatkozások==
 
{{Commons}}
{{jegyzetek}}
*[http://www.diszmadarmagazin.hu/0301/0301_4.htm diszmadarmagazin.hu - A madarak kültakarója]
 
== Források ==
 
* '''Arcanum''': [https://web.archive.org/web/20191106161240/https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Madaraink-madaraink-1/magyarorszag-madarai-1B3B/altalanos-resz-82/a-madarszervezet-mint-eszkoz-105/ii-a-madarszervezet-alkalmazkodasa-es-mukodese-13D/1-a-taplalek-megszerzese-148/tollazat-15D/ Arcanum kézikönyvtár: Magyarország madarai]
* '''Urania''': Urania Állatvilág III. Madarak. p. 14–15.
* '''Romhányi''': [[Romhányi Attila]], 1987: Papagájok. Natura, 202 old. {{ISBN|963 233 126 5}}
 
== További információk ==
 
{{commonskat|Feathers}}
* [https://web.archive.org/web/20080424072720/http://www.diszmadarmagazin.hu/0301/0301_4.htm diszmadarmagazin.hu - A madarak kültakarója]
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
[[Kategória:Ornitológia]]
[[Kategória:Állatanatómia]]
[[Kategória:Biológiai eredetű alapanyagok]]
 
{{Link FA|sv}}
 
[[en:Feather]]
[[ar:ريش]]
[[arc:ܐܒܪܐ]]
[[ay:Phuyu]]
[[be:Пяро]]
[[be-x-old:Пяро]]
[[bg:Перо]]
[[br:Plu]]
[[bs:Perje]]
[[ca:Ploma]]
[[cs:Peří]]
[[da:Fjer]]
[[de:Feder]]
[[eo:Plumo]]
[[es:Pluma]]
[[et:Sulg]]
[[eu:Luma]]
[[fa:پر]]
[[fi:Höyhen]]
[[fr:Plume]]
[[ga:Cleite]]
[[gd:Ite]]
[[gl:Pluma]]
[[he:נוצה]]
[[hr:Perje]]
[[ht:Plim]]
[[id:Bulu]]
[[io:Plumo]]
[[is:Fjöður]]
[[it:Piumaggio]]
[[ja:羽毛]]
[[jv:Wulu]]
[[lb:Fieder]]
[[lt:Plunksna]]
[[ms:Bulu pelepah]]
[[nds:Fedder (Biologie)]]
[[nl:Veer (vogel)]]
[[nn:Fjør]]
[[no:Fjær]]
[[oc:Pluma]]
[[pl:Pióro]]
[[pt:Pena]]
[[qu:Phuru]]
[[ru:Перо]]
[[sh:Perje]]
[[simple:Feather]]
[[sk:Perie]]
[[sl:Pero]]
[[sv:Fjäder (biologi)]]
[[ta:இறகு]]
[[te:ఈక]]
[[tr:Tüy]]
[[uk:Пташине перо]]
[[zh:羽毛]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Toll