Valun
Valun (olaszul: Vallon di Cherso) falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében. Közigazgatásilag Creshez tartozik.
| Valun | |
 | |
| Valun kikötője | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Tengermellék-Hegyvidék |
| Község | Cres |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 51557 |
| Körzethívószám | (+385) 051 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 64 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 7,12 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 0 - 60 m |
| Terület | 8,29 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 54′ 18″, k. h. 14° 21′ 40″44.905000°N 14.361111°EKoordináták: é. sz. 44° 54′ 18″, k. h. 14° 21′ 40″44.905000°N 14.361111°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Valun témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésCres szigetének középső részén részén, Cres városától légvonalban 8 km-re délnyugatra, a Cresi-öböl átellenes oldalán, a Valuni-öböl partján fekszik.
Története
szerkesztésValun neve valószínűleg a latin „vale” (völgy) főnévből származik, mivel a szárazföld felől meredek domboldalak veszik körül. Valun az egykori Bućev falu kikötőjeként keletkezett. Bućev nagyon régi település volt, kialakulását az 1000 körüli időre teszik. Szent Márk templomát a 8. században építették. A régi plébániatemplom falából került elő a valuni tábla egy óhorvát és latin nyelven, glagolita és latin betűkkel írt 11. századi sírkőlap darabja. A táblán három generáció, nagyanya, fia és unokája (Teha, Bratohna és Juna valószínűleg Bućev lakói voltak) neve van megörökítve.[2] Bućev lakói eredetileg földműveléssel, juhtenyésztéssel foglalkoztak. Később egyre inkább áttértek a halászatra és a tenger felé orientálódtak. 1810 körül elhagyva a régi települést később az öböl partjára kezdtek áttelepülni. 1820-ra a régi falu teljesen elhagyatottá vált. Maradványai a Szent Márk templom mellett ma is megtalálhatók. A falu legnagyobb épületét a palotát Filip Vidić építette a saját részére, de amikor Fiumébe költözött a felét a valuni híveknek adta el, akik itt alakították ki a plébániát.[3] A település a sziget többi részével együtt a 18. század végéig velencei, majd 1822-től osztrák uralom alatt állt. 1867 és 1918 között az Osztrák–Magyar Monarchia része volt. 1857-ben 189, 1910-ben 266 lakosa volt. Az Osztrák-Magyar Monarchia bukását rövid olasz uralom követte, majd a település a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. A második világháború idején olasz csapatok szállták meg. A háborút követően újra Jugoszláviához került. 1991-ben az önálló horvát állam része lett. 2011-ben 59 lakosa volt.
Lakosság
szerkesztés| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 189 | 190 | 262 | 264 | 258 | 266 | 286 | 240 | 231 | 173 | 126 | 81 | 63 | 68 | 62 | 59 |
Nevezetességei
szerkesztés- Szűz Mária Királynő tiszteletére szentelt plébániatemploma 1851-ben épült.
- Szent Márk tiszteletére szentelt temploma a temetőben áll. A templom a 11. században épült, egykor ez volt a falu plébániatemploma. A templom és a temető Bućev vagy a Stari Valun régészeti övezet része, mely egy többrétegű régészeti lelőhely. A mai Bućev területe egy nyitott típusú vaskori települést tartalmazott, amelynek tumulusai alatt egy nekropolisz található. Temető a Szent Márk templommal a régi Bućev településhez tartozó részen van. A későbbi időszakokban a lakosság a partra költözött, és új települést, a mai Valunt alakította ki. Szent Márk templom egyhajós, apszis nélküli épület, falazott előcsarnokkal, amelyben 1907-ben megtalálták a 11. századi Valun-táblát. Az eredeti, 11. századi templomot kibővítették, a déli homlokzaton két falazott oldalsó ajtó látható.[6]
- A valuni tábla egy óhorvát és latin nyelven, glagolita és latin betűkkel írt 11. századi sírkőlap darabja. A Szent Márk templom tetőszerkezetéből gerendatartó támasztékként került elő. A táblán három generáció, nagyanya, fia és unokája (Teha, Bratohna és Juna) neve van megörökítve. Kutatók szerint a baškai táblánál is régebbi. Ma a plébániatemplom sekrestyéjében őrzik.[2]
Galéria
szerkesztés-
Valun látképe az öböl felől -
Valun öbölpart -
Kikötői részlet -
Lapidárium a glagolita kőtáblák másolataival -
Kilátás a templomtól -
Valun öbölpart
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Stare crkve Cresa i Losinja (horvát nyelven). www.casopis-gradjevinar.hr. [2014. március 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 30.)
- ↑ Valun (horvát nyelven). www.gimnazija-cres.hr. [2013. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. június 30.)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2730.
