1486
Év
Évszázadok: 14. század – 15. század – 16. század
1486 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1486 |
Ab urbe condita | 2239 |
Bahái naptár | -358 – -357 |
Berber naptár | 2436 |
Bizánci naptár | 6994 – 6995 |
Buddhista naptár | 2030 |
Burmai naptár | 848 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1478 – 1479 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1541 – 1542 |
Shaka Samvat | 1408 – 1409 |
Holocén naptár | 11486 |
Iráni naptár | 864 – 865 |
Japán naptár | 2146 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4182–4183 |
Kopt naptár | 1202 – 1203 |
Koreai naptár | 3819 |
Muszlim naptár | 890 – 891 |
Szeleukida naptár | 1797–1798 |
Örmény naptár | 935 ԹՎ ՋԼԵ |
Thai szoláris naptár | 2029 |
Zsidó naptár | 5246 – 5247 |
Évtizedek: 1430-as évek – 1440-es évek – 1450-es évek – 1460-as évek – 1470-es évek – 1480-as évek – 1490-es évek – 1500-as évek – 1510-es évek – 1520-as évek – 1530-as évek
Évek: 1481 – 1482 – 1483 – 1484 – 1485 – 1486 – 1487 – 1488 – 1489 – 1490 – 1491
Események
szerkesztésHatározott dátumú események
szerkesztés- január 25. – Mátyás király szentesíti az 1485 decemberében összeült budai országgyűlés törvényeit. (A nagy terjedelmű, 78 cikkelyes dekrétum elsősorban a perjogot szabályozta, a köznemességet és a vármegyét erősítette. A törvénykönyv 1488-ban, Lipcsében nyomtatásban is megjelenik.)
- február 6. – Mátyás megerősíti az Andreanumot, a II. András által 1224-ben az erdélyi szászoknak adott kiváltságlevelét.
- április 1. – Mátyás az Esztergomi érsekséget Beatrix királyné kérésére a hatéves Estei Hippolitnak, I. Herkules ferrarai herceg fiának, Beatrix unokaöccsének adományozza.
- április 7. – Mátyás utasítja az erdélyi szászokat, hogy mivel az országgyűlés a szokásos adót önként megajánlotta, ezért ők is vegyék ki részüket a tehervállalásból.
- április 9. – I. Miksát német királlyá választják. (1508-tól császár, 1519-ig uralkodik.)
- május 18. – Mátyás Buda jogait adományozza szülővárosának, Kolozsvárnak.
- augusztus 30. – Agostino Barbarigo velencei dózse megválasztása. (1501-ig uralkodik.)
Határozatlan dátumú események
szerkesztés- tavasz – Drági Tamás lesz a személynök. (A tisztséget először tölti be világi személy.)
- június 8. előtt – Filipec János váradi püspök titkos kancellári címmel átveszi a kancellária vezetését.
- október – Antonio Bonfini olasz humanista Mátyás szolgálatába áll.
- az év folyamán –
- Hunyadi Mátyás először szervezi meg a huszárokat és folytatja ausztriai hódításait.
- Kibocsátják a jogszolgáltatás és igazgatás átfogó szabályozását, I. Mátyás magyar király dekrétumát. (Ennek nyomán jön létre Magyarország egyik központi bírósága, a királyi tábla.)
- Szapolyai Imre tölti be a nádori tisztséget.
- Kolozsvárott megkezdődik a magyarországi késő gótikus építészet fontos műve, az obszerváns ferencesek (ma: Farkas utca) templomának építése.
- Várdai Aladár Visegrádról magyar nyelvű levelet ír testvérének, Miklósnak. (A legrégibb ismert magyar nyelvű missilis.)
- Megalakul Mátyás osztrák kancelláriája. (A király nem nevez ki osztrák kancellárt, a hivatalt két titkár vezeti; a valóságban a magyar kancellária osztályaként működik.)
- Trónra lép Ahuizotl, Tizoc öccse, az Azték Birodalom nyolcadik királya.
- VIII. Ince pápa megvádolja eretnekséggel Giovanni Pico della Mirandolát, a reneszánsz platonizmus vezető képviselőjét, és elítéli tanait.[1]
Születések
szerkesztés- július 16. – Andrea del Sarto firenzei festő († 1531)
- október 10. – III. (Jó) Károly savoyai herceg († 1553)
Halálozások
szerkesztés- Tízoc, az Azték Birodalom hetedik királya
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 13. köt., IMP-JÓK, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6807-2, 11. oldal
A Wikimédia Commons tartalmaz 1486 témájú médiaállományokat.