1495

Évek: 1490 – 1491 – 1492 – 1493 – 1494 – 1495 – 1496 – 1497 – 1498 – 1499 – 1500

Események

január 23. – II. Alfonz nápolyi király lemond fia, Ferdinánd javára (február 22-én a franciák elűzik).
február 22. – VIII. Károly francia király bevonul Nápolyba, hogy elfoglalja a város trónját.^[1] Néhány hónappal később elhatározza, hogy visszatér Franciaországba seregének nagy részével együtt. Unokatestvérét Gilbertet, Montpensier grófját alkirályként hagyja hátra.
április 25. – a zalaszántói alispán és a szolgabíró bizonyságlevelet adnak ki arról a hatalmaskodásról, melyet Foki Kálmán, György nevű rokonával, gersei Pethő János egyik szántói jobbágyán, a vindornyalaki szőlőben elkövetett.
május 26. – A Hernández Gonzalo de Cordoba vezette spanyol sereg partra száll Calabriában azzal a céllal, hogy elűzze a franciákat és II. Ferdinánd nápolyi királyt visszahelyezi a trónra.
június 28. – A seminarai csatában Cordoba és Ferdinánd serege legyőzi a Bernard Stuart vezette francia sereget.
július 6. – A fornovói csatában a Gian Francisco Gonzaga mantuai őrgróf vezette egyesült milánói–velencei erők legyőzték a francia király seregét és ezzel kiűzik Itáliából.
július 7. – II. Ferdinánd nápolyi király újra elfoglalja trónját (1496-ig uralkodik).

az év folyamán –
- Oroszország Karélián át megtámadja Svédországot, de Viborgnál vereséget szenved.
- A wormsi birodalmi gyűlésen I. Miksa császár módosítja a birodalmi alkotmányt.
- II. Ulászló magyar király serege beveszi Újlaki Lőrinc erősségeinek nagy részét.
- Wyngarthi Geréb Péter országbíró a zalai apátságot utasítja, hogy Gersei Pethő Miklós és János panaszát vizsgálja meg. Ugyanis ezek panaszt emeltek II. Ulászló király előtt, hogy János veszprémi püspök – nem tudni milyen okból -, familiárisát, Gáspár és Tamás sümegi várnagyokat és többek között laki Hertelendy Mátyás a Zala vármegyei Thadika vára ellen küldötte, akik fegyveresen megtámadták a várat, és Gersei Pethő Miklóst, és Jánost halálra keresték. Amikor is a panaszosok kérik, hogy az igazság kiderítése végett küldessék ki néhány királyi ember, akik szólítsák fel a veszprémi püspököt - s a többi résztvevőt -, hogy az ügy megvizsgálására jelenjenek meg.
- Az első írásos adat arról, hogy Egerben meleg vizes fürdő működik.^[2]
- Corvin János kénytelen lemondani hangzatos szlavón hercegi címéről, cserébe a dalmát-horvát-szlavón bánságért.^[3]

március 6. - Luigi Alamanni, itáliai költő és államférfi († 1556)
március 8. - Istenes Szent János, azaz São João de Deus, eredeti nevén João Cidade Duarte portugál születésű szerzetes, az Irgalmas Rend alapítójának tekintik († 1556)
április 16. - Petrus Apianus, német humanist tudós, matematikus, kartográfus, csillagász († 1552)
november 21. - John Bale, angol püspök, történész († 1563)
december 5. - Nicolas Cleynaerts, flamand grammatikus († 1563)

Bizonytalan dátum

↑ Kronológia. In Franciaország történelme II. Szerk. Georges Duby. Budapest: Osiris. 2007. 718. o. helytelen ISBN kód: 9789633897572
↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1015–1549.” 6-7. szám, 25. o, Kiadó: História folyóirat.
↑ Neumann Tibor: Trónharcok Mátyás halála után. Corvin János és Jagelló Ulászló küzdelme a hatalomért. In.: Rubicon. XXVII. évf., 294-295. (2016/5-6.) sz., 23. oldal, ISSN 0865-6347

A Wikimédia Commons tartalmaz 1495 témájú médiaállományokat.