1832
év
Évszázadok: 18. század – 19. század – 20. század
1832 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1832 |
Ab urbe condita | 2585 |
Bahái naptár | -12 – -11 |
Berber naptár | 2782 |
Bizánci naptár | 7340 – 7341 |
Buddhista naptár | 2376 |
Burmai naptár | 1194 |
Dzsucse-naptár | N/A |
Etióp naptár | 1824 – 1825 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 1887 – 1888 |
Shaka Samvat | 1754 – 1755 |
Holocén naptár | 11832 |
Iráni naptár | 1210 – 1211 |
Japán naptár | 2492 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4528–4529 |
Kopt naptár | 1548 – 1549 |
Koreai naptár | 4165 |
Muszlim naptár | 1247 – 1248 |
Szeleukida naptár | 2143–2144 |
Örmény naptár | 1281 ԹՎ ՌՄՁԱ |
Thai szoláris naptár | 2375 |
Zsidó naptár | 5592 – 5593 |
Évtizedek: 1780-as évek – 1790-es évek – 1800-as évek – 1810-es évek – 1820-as évek – 1830-as évek – 1840-es évek – 1850-es évek – 1860-as évek – 1870-es évek – 1880-as évek
Évek: 1827 – 1828 – 1829 – 1830 – 1831 – 1832 – 1833 – 1834 – 1835 – 1836 – 1837
Események
szerkesztésHatározott dátumú események
szerkesztés- április 18. Széchenyi István Magyar Játékszínrül című munkája megjelenik Pesten.
- május 27. Dél-német demokrata gyűlés, Németország egyesítését és demokratizálását követeli.
- június 5. Köztársaságpárti felkelés tör ki Párizsban
- június 7. Angliában törvénybe iktatják a választójogi törvény reformját (Reform Bill).
- augusztus 15. – XVI. Gergely pápa kiadja a Mirari vos kezdetű, híres enciklikáját melyben elítéli a katolikus liberalizmust. (Elfogadhatatlannak minősítette a teljes lelkiismereti és véleményszabadságot, az állam és az egyház szétválasztásának gondolatát, továbbá az olasz nemzeti törekvéseket.)[1]
Határozatlan dátumú események
szerkesztés- az év folyamán –
- Széchenyi István szervezőmunkájának eredményeként megalakul a Hídegylet.[2]
- Az angol gyarmatokon megszűnik a rabszolgaság.
- Párizsban megjelenik Adam Mickiewicz A lengyel nemzet és a lengyel zarándokság könyvei (Księgi narodu polskiego i pielgrzymstwa polskiego) című prózai műve, amelyben bibliai nyelven dicsőíti Lengyelország múltját és jövőjét, s amelyet a nagy emigráció programjának szánt.
Az év témái
szerkesztés- A Magyar Tudományos Akadémia kiadja a Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai-t.
- Bolyai Farkas: Tentamen c. matematikai műve.
- Samuel Morse kidolgozza a Morse-ábécét, kísérletek kezdete az első jelrögzítő távíróval.
- Carl Friedrich Gauss és Wilhelm Weber a göttingeni egyetemen elektromágneses tűvel rajzoló távírót szerkeszt, (1838-ig használják tudományos eredmények továbbítására 1 km távolságba).
Születések
szerkesztés- január 23. – Édouard Manet francia festő († 1883)
- január 27. – Lewis Carroll, polgári nevén: Charles Lutwidge Dodgson angol író, matematikus († 1898)
- március 19. – Vámbéry Ármin nyelvtudós, utazó, a Magyar Földrajzi Társaság egyik alapítója († 1913)
- március 22. – Szarvas Gábor nyelvész, a magyar nyelvművelés megteremtője († 1895)
- április 19. – José Echegaray y Eizaguirre spanyol drámaíró, politikus († 1916)
- május 28. – Dárdasy Gusztáv ferences rendi szerzetes, költő († 1873)
- június 8. – Balogh Gyula költő († 1855)
- július 6. – I. Miksa mexikói császár († 1867)
- augusztus 6. – Dunkl Nepomuk János osztrák származású magyar zongoraművész, zeneműkiadó († 1910)
- szeptember 1. – Veress Ferenc feltaláló, fényképész († 1916)
- szeptember 12. – Tisza Lajos, politikus, miniszter († 1898)
- október 2. – Edward Burnett Tylor, antropológus († 1917)
- november 29. – Louisa May Alcott, amerikai írónő († 1888)
- december 8. – Bjørnstjerne Bjørnson norvég író, költő, újságíró († 1910)
- december 15. – Gustave Eiffel, francia építészmérnök és gyáriparos († 1923)
Halálozások
szerkesztés- február 2. – Ignacio López Rayón, mexikói függetlenségi harcos, a zitácuarói junta összehívója és elnöke (* 1773)
- február 22. – Pethe Ferenc, újságíró, gazdasági szakíró (* 1762)
- március 13. – Aleksander Orłowski, lengyel rajzoló, grafikus és festő (* 1777)
- március 22. – Johann Wolfgang von Goethe, német író, költő (* 1749)
- április 23. – Alexandre Henri Gabriel de Cassini francia botanikus (* 1781)
- május 13. – Georges Cuvier, francia zoológus, geológus, az összehasonlító anatómia megalapítója, az őslénytan úttörője (* 1769)
- május 31. – Évariste Galois, francia matematikus, a Galois-elmélet megalkotója (* 1811)
- június 6. – Jeremy Bentham, angol jogtudós, filozófus (* 1748)
- július 22. – II. Napóleon, francia császár, római király, reichstadti herceg (* 1811)
- augusztus 23. – Simonyi József, ismertebb nevén Simonyi óbester, legendás hírű huszártiszt, kortársai „a legvitézebb huszár” kitüntető címmel illették (* 1770)
- szeptember 2. – Zách János Ferenc magyarországi születésű, osztrák csillagász és geodéta (* 1754)
- szeptember 13. – Farkas András, költő (* 1770)
- szeptember 21. – Walter Scott, skót költő, író (* 1771)
- november 15. – Jean-Baptiste Say, francia közgazdász, üzletember és újságíró, a klasszikus közgazdaságtan képviselője (* 1767)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 10. köt., GÉP-GYÓ, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6804-1, 17. oldal
- ↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1736–1846.” 6-7. szám, 39. o, Kiadó: História folyóirat.
A Wikimédia Commons tartalmaz 1832 témájú médiaállományokat.