Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                

Évszázadok: 19. század20. század21. század

1949 más naptárakban
Gergely-naptár1949
Ab urbe condita2702
Bahái naptár105 – 106
Berber naptár2899
Bizánci naptár7457 – 7458
Buddhista naptár2493
Burmai naptár1311
Dzsucse-naptár38
Etióp naptár1941 – 1942
Hindu naptárak
Vikram Samvat2004 – 2005
Shaka Samvat1871 – 1872
Holocén naptár11949
Iráni naptár1327 – 1328
Japán naptár2609 (Jimmu-korszak)
Kínai naptár4645–4646
Kopt naptár1665 – 1666
Koreai naptár4282
Muszlim naptár1368 – 1369
Szeleukida naptár2260–2261
Örmény naptár1398
ԹՎ ՌՅՂԸ
Thai szoláris naptár2492
Zsidó naptár5709 – 5710

Évtizedek: 1890-es évek1900-as évek1910-es évek1920-as évek1930-as évek1940-es évek1950-es évek1960-as évek1970-es évek1980-as évek1990-es évek

Évek: 19441945194619471948194919501951195219531954

Események

szerkesztés
  • április 2. – Magyarországon megszűnik az utolsó, eredetében feudális intézmény, a hitbizomány. (Ennek elsősorban politikai, mint gyakorlati jelentősége volt, ugyanis ekkora túlnyomórészük mező- és erdőgazdasági ingatlanból állt, melyek az 1945. évi földreform során már kisajátításra kerültek. A megmaradt hitbizományok családi- és bérházakra, illetve nehezen fellelhető ingóságokra korlátozódtak. Az országgyűlés az 1949. évi VII. törvénycikkel ezeket államosította.)[7]
  • április 4. – Megalakul a NATO.
  • április 16.Csehszlovákia és Magyarország képviselői barátsági, együttműködési és segítségnyújtási egyezményt írnak alá.[4]
  • április 18. – Megalakul az Ír Köztársaság és kiválik a Brit Nemzetközösségből.
  • április 2324. – Csehszlovákia ifjúsági szervezeteit egyesítő konferencián megalakul a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség.[4]
  • június 1. – Károlyi Mihály lemond párizsi követi megbízatásáról.[5]
  • június 6. – Jugoszláviában új alaptörvényt fogadnak el a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, a kollektivizálás gyorsításának céljáról.[9]
  • június 10.
  • június 19. – A csehszlovák katolikus egyház vezetői az ország politikai fejlődését bíráló pásztorlevelet bocsátanak ki.[10]
  • június 21.
    • Befejeződik a lakosságcsere Csehszlovákia és Magyarország között.[10]
    • A román hatóságok letartóztatják Márton Áron római katolikus püspököt, aki tiltakozott az egyházi iskolákban folyó anyanyelvi oktatást ért támadások, valamint az államosítások ellen.

Szeptember

szerkesztés
  • szeptember 1.
    • Magyarországon megszűnik a közigazgatási bíróság, melyet még az 1896. évi XXVI. törvénycikk hívott életre.[7] (A közigazgatási bíróság megszüntetéséről szóló 1949. évi II. törvénycikk ugyan január 28-án jelent meg a Magyar Közlönyben, hatálybalépésére azonban szeptember 1-jén került sor.)[12]
    • Több mint négy év szünet után Csehszlovákiában megindul az oktatás az első magyar iskolában. (A kitelepítések miatt katasztrofális a pedagógushiány.)[10]
  • szeptember 7. – A nyugatnémet Bundestag és Bundesrat megtartja alakuló ülését.[13]
  • szeptember 12. – Az új német állam elnökévé Theodor Heusst választják.[14]
  • szeptember 15.Nyugat-Németország első kancellárjának választják Konrad Adenauert.[15]
  • szeptember 20. – Konrad Adenauer vezetésével megalakult a nyugatnémet kormány.[13]
  • szeptember 24. – A Budapesti Népbíróság különtanácsa bűnösnek mondja ki népellenes bűntett (besúgás), hűtlenség bűntette (kémkedés), valamint a demokratikus államrend és a köztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés bűntettében Rajk Lászlót és halálra ítéli. (Az ítéletet október 15-én hajtották végre.)[8]
  • szeptember 29. – A Rajk-per „bizonyítékaira” hivatkozva Moszkva és szövetségesei felmondják Jugoszláviával kötött szerződéseiket és gazdasági–politikai blokád alá helyezik az országot.

Határozatlan dátumú események

szerkesztés
  • júniusKwame Nkrumah Aranyparton megalapítja a Népi Konvenció Pártot (Convention People’s Partyt –CPP).[2]
  • szeptember–október – A Szovjetunió és a népi demokráciák (Albánia kivételével) a Rajk-per „bizonyító anyagára” hivatkozva felmondják az 194547-ben kötött barátsági és kölcsönös segítségnyújtási szerződéseket Jugoszláviával, és gazdasági-politikai blokád alá veszik.[9]
  • az év folyamánLengyelországban a parasztpártok egyesülésével létrejön az Egyesült Néppárt (ZSL).[17]

Az év témái

szerkesztés

1949 a zenében

szerkesztés

1949 a politikában

szerkesztés

Születések

szerkesztés

Halálozások

szerkesztés
  • A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Fizikai Jukava Hideki
Kémiai William Giauque
Orvosi-fiziológiai Walter Rudolf Hess, António Egas Moniz
Irodalmi William Faulkner
Béke John Boyd Orr

További információk

szerkesztés
  1. (2012) „Horthy Miklós életpályájának krónikája” 5-6. szám, Kiadó: História folyóirat.  
  2. a b Diószegi István-Harsányi Iván-Németh István: 20. századi egyetemes történet. 3. köt., 1945–1995. Európán kívüli országok. Korona Kiadó, Budapest, 1997. 229, 187 és 193. p. (ISBN 963-8153-90-3)
  3. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 6. köt., DAV-EGY, Kossuth Kiadó, Budapest, 2012, ISBN 978-963-09-6800-3, 96. oldal
  4. a b c d e f Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 149. o.
  5. a b c Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 43. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
  6. Csordás Lajos: Zárt ajtók mögött. In.: HVG. XLII. évfolyam, 2020/7. (2118.) szám, 40. oldal, ISSN 1217-9647
  7. a b c d Föglein Gizella: Jog és politika Magyarországon. 1944–1949. In.: Jogtörténeti Szemle. 2005/4. szám, 7-8. oldal, ISSN 0237-7284
  8. a b Kis-Kapin Róbert: „Ugy éltem itt, mint a bugyborék a vizen…”. Péter Gábor börtönben írt feljegyzései, 1954. május–augusztus (magyar nyelven). betekinto.hu. [2016. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. szeptember 24.)
  9. a b c d e Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 169. o.
  10. a b c d e Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 150. o.
  11. Révész Sándor: Zakatol a város. In.: HVG. XLI. évfolyam, 2019/34. (2093.) szám, 40. oldal, ISSN 1217-9647
  12. Köbel Szilvia: „Az állam és a nép érdekében fogok eljárni” – A közigazgatási bíróság 1949-ben történt megszüntetésének körülményei és következményei. In.: Pro publico bono – Magyar közigazgatás, 2019/3. szám. 69. oldal, ISSN 2063-9058
  13. a b c Pirityi Sándor: 55 évvel ezelőtt Németország keleti és nyugati részre szakadt (magyar nyelven). mult-kor.hu, 2004. október 8. (Hozzáférés: 2018. március 18.)
  14. Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 12. köt., HER–IMP, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6806-5, 30. oldal
  15. Weyer Béla: Kancellárkép árnyékkal. In.: HVG. XXXIX. évf., 2017/19. (1975.) szám, 41. oldal, ISSN 1217-9647
  16. Salát Gergely: Világok harca. Kína és a felemás gyarmatosítás. In.: Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 105. oldal, ISSN 0865-6347
  17. a b Baló–Lipovecz Lengyelország, 189. o.
  • Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992) 
A Wikimédia Commons tartalmaz 1949 témájú médiaállományokat.