Atosz

Az Atosz^[1] francia eredetű férfinév. Eredeti francia formája, az Athos Id. Alexandre Dumas névalkotása, A három testőr című regénye egyik szereplőjének felvett álneve. Eredete és jelentése ismeretlen, feltehetően a görögországi Athosz hegy nevéből.^[2]

Gyakorisága

Az 1990-es években szórványosan fordult elő, a 2000-es években nem szerepel a 100 leggyakoribb férfinév között.^[2]^[3]^[4]

Névnapok

ajánlott névnap

Híres Atoszok

Athos A három testőr című Dumas-regény egyik szereplője

Jegyzetek

↑ A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név
↑ ^a ^b ^c ^d Ladó-Bíró, 33. old.
↑ Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat
↑ http://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv

Források

Ladó János – Bíró Ágnes: Magyar utónévkönyv. Budapest: Vince. 2005. ISBN 963 9069 72 8
Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke. nytud.hu. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
Az MTA Nyelvtudományi Kutatóközpont Utónévkereső adatbázisa. (Hozzáférés: 2023. április 10.)
Nyilvántartó.hu – Lakossági számadatok – Utónév statisztikák. (Hozzáférés: 2023. április 10.)

További információk

Kálmán Béla: A nevek világa (Csokonai Kiadó, 1989) ISBN 963025977x
Fercsik Erzsébet, Raátz Judit: Keresztnevek enciklopédiája. Tinta Könyvkiadó, 2009. (Hozzáférés: 2020. március 28.)

[anya-1] A Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név

[ladó-2] Ladó-Bíró, 33. old.

[3] Az akkor születetteknek adott nevek számára vonatkozik az adat

[4] ttp://www.nyilvantarto.hu/kekkh/kozos/index.php?k=statisztikai_adatok_lakossagi_legujsznevek_hu_archiv

[1]

[2]

[3]

[4]