Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                

Attersee am Attersee

község Ausztriában
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. október 8.

Attersee am Attersee osztrák község Felső-Ausztria Vöcklabrucki járásában. 2018 januárjában 1585 lakosa volt.

Attersee am Attersee
Attersee am Attersee címere
Attersee am Attersee címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományFelső-Ausztria
KerületVöcklabrucki
JárásVöcklabrucki járás
Irányítószám4864
Körzethívószám07666
Forgalmi rendszámVB
Népesség
Teljes népesség1585 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság496 m
Terület14,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 55′ 00″, k. h. 13° 32′ 29″47.916667°N 13.541389°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 00″, k. h. 13° 32′ 29″47.916667°N 13.541389°E
Attersee am Attersee weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Attersee am Attersee témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Attersee am Attersee a Vöcklabrucki járásban
 
Attersee látképe
 
A Mária mennybemenetele-kegytemplom
 
Az abtsdorfi Szt. Lőrinc-templom

Attersee am Attersee Felső-Ausztria Hausruckviertel régiójában helyezkedik el, az Attersee nyugati partján. Területének 21,1%-a erdő, 36,7% áll mezőgazdasági művelés alatt. Legfontosabb folyóvize a Mühlbach. Az önkormányzat 9 településrészt és falut egyesít: Abtsdorf (358 lakos 2018-ban), Altenberg (79), Attersee (401), Aufham (100), Breitenröth (62), Mühlbach (178), Neuhofen (89), Oberbach (67) és Palmsdorf (251).

A környező önkormányzatok: északon Berg im Attergau és Seewalchen am Attersee, északkeleten Schörfling am Attersee, délkeleten Weyregg am Attersee, délen Nußdorf am Attersee, nyugaton Straß im Attergau, északnyugaton Sankt Georgen im Attergau.

Története

szerkesztés

Az újkőkorban a cölöpházas kultúra képviselői éltek a mai község területén, házaikat a parthoz közel, a tófenékbe vert cölöpökre építették. A római korból jelentősebb lelet nem maradt fenn.

A kora középkorban a mai Atterseeben királyi udvarház állt, amelyet először 885-ben említenek Atarnhova (Atterhofen) néven, és a frank királyok több alkalommal meglátogatták; pl. Arnulf király 888-ban járt itt. A birtokot II. Henrik császár 1007-ben a bambergi püspöknek adományozta. Az atterseei udvarházat várrá fejlesztették és néhány évszázadig innen kormányozták az Attergau régiót. 1379-ben a püspökségtől a Habsburgok kezébe került az Attergau, akik 1440 körül Sankt Georgen mellett megépítették a jobban védhető Neu Attersee (később Kogl) várát, ahová átkerült az irányítási központ. A lakatlanul maradt atterseei vár lassan romba dőlt, köveit a régészek tárták fel a mai templomdombon.

Attersee 1276-ban lett önálló egyházközség. A gótikus várkápolnából plébániatemplom lett. 1652-ben átszállították ide St. Georgenből a Napos Szűz Mária szentképet, amely sok zarándokot vonzott. 1712 és 1728 között Anton Khevenhüller gróf barokk stílusban átépíttette a templomot.

Az Attersee am Attersee-i önkormányzat területén 2018 januárjában 1585 fő élt. A lakosságszám 1880 óta többé-kevésbé gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 92,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 4,2% a régi (2004 előtti), 1,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,6% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,8% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 80,9%-a római katolikusnak, 11,1% evangélikusnak, 2% mohamedánnak, 5,2% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát.

Látnivalók

szerkesztés
  • a Mária mennybemenetele plébánia- és kegytemplom.
  • az evangélikus templom volt eredetileg a katolikus plébániatemplom, de 1813-ban a bajor király átadta az evangélikusoknak, amikor a napóleoni befolyás alatt lévő bábállam megkapta az Attersee nyugati partját.
  • a gótikus Szt. Lőrinc-plébániatemplom Abtsdorfban 1791-ig a mondseei apátság felügyelete alatt állt.
  • a Perspektiven Attersee művészeti fesztivált 2011 óta rendezik meg.

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Attersee am Attersee című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.