Bacsó Nándor

Bacsó Nándor (Szolnok, 1904. március 13. – Budapest, 1974. május 29.) meteorológus, klimatológus, egyetemi tanár.

Bacsó Nándor
Született	1904. március 13. Szolnok
Elhunyt	1974. május 29. (70 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	meteorológus klimatológus egyetemi oktató
Iskolái	Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1928) Erzsébet Tudományegyetem (–1939)
Sírhelye	Farkasréti temető (25-3-17)
Sablon • Wikidata • Segítség

Életrajza

Bacsó Ferenc tisztviselő és Szmazsonka Erna fiaként született. A szolnoki gimnáziumban érettségizett, majd tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen matematika-fizika szakán folytatta, ahol 1928-ban szerzett tanári oklevelet, majd a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen bölcsészdoktori okl. szerzett 1939-ben. A földrajztudományok kandidátusa (addigi tevékenységéért, 1953), doktora (1959).

1929-től az Országos Meteorológiai és Földmágnességi Intézet munkatársa, oktató az Agrártudományi Egyetemen és a Kertészeti Egyetemen. 1957-ig az agrometeorológiai adatgyűjtést irányította, valamint az ország csapadékmérő hálózatát szervezte, foglalkozott a mikroklimatológiával, és fontos vizsgálatokat végzett az árvizek okainak beható elemzésével. Fő munkaterülete az éghajlattan, elsősorban Magyarország éghajlati vizsgálata volt. A korábbi statisztikus, "földrajzi" szemlélet helyett fizikai látásmóddal megújította ezt a kutatási ágat.

Munkáját a Steiner Lajos és a Hegyfoki Kabos emlékérmek mellett több állami kitüntetéssel is elismerték. Szolnokon utcanév is őrzi emlékét. Nagyszámú szaktanulmányon kívül több áttekintő értekezést, éghajlati tan- és kézikönyvet irt. Jelentős munkája a "Magyarország Éghajlata" (társszerzőkkel, 1959).

Főbb munkái

• A szélsebesség maximális értékei Budapesten (Az Időjárás, 1931)
• Buda százéves hőmérsékleti közepei (Természettudományi Közlöny. Pótfüzet, 1932)
• Mikroklíma és növényzet a Bükkfennsíkon. Zólyomi Bálinttal (Az Időjárás, 1934)
• Időjárás-éghajlat és Magyarország éghajlata. Réthly Antallal (Budapest, 1938)
• Kísérletek az időjárás és éghajlat irányítására (Budapest, 1939)
• A csapadék valószínűség évi változása Magyarországon. 1871–1935 (Budapest, 1939)
• Szingularitások a napfény tartalmának évi változásában. 1–2. Boda Erzsébettel (Az Időjárás, 1939)
• A népies időjárási szabályok és a valóság (Budapest, 1940)
• Útmutatás meteorológiai megfigyelésekre. Szerk (Budapest, 1941)
• Az éghajlattan elemei növénytermesztők számára (Budapest, 1946)
• A hőmérséklet eloszlása Magyarországon. 1901–1930 (Budapest, 1948)
• Éghajlattan (Budapest, 1948)
• Agrometeorológia. Egyetemi jegyzetek (Budapest, 1950)
• Meteorológia. Egyetemi jegyzetek (Budapest, 1952; 2. kiadás 1953)
• Magyarország éghajlata. Kakas Józseffel, Takács Lajossal (Budapest, 1952)
• A hőmérséklet szélső értékei Magyarországon. 1901–1950 (Budapest, 1952)
• Meteorológiai műszerek elhelyezése és kezelése. Kakas Józseffel, Takács Lajossal. Egyetemi jegyzetek (Budapest, 1953; 3. átdolgozott kiadás Batta Erzsébettel. Debrecen, 1956)
• Az éghajlatkutatás kérdései (MTA Agrártudományok Osztálya Közleményei, 1955)
• Meteorológiai és agrometeorológiai alapismeretek. Egy. jegyz. (Budapest, 1956)
• Budapest és környékének éghajlata (Budapest, 1958)
• Bevezetés az agrometeorológiába. Egyetemi tankönyv (Budapest, 1958; 4. bővített kiadás, 1973)
• Magyarország légterének éghajlati energiaviszonyai. Doktori értekezés (Budapest, 1958)
• Magyarország légterének energiaforgalma (Budapest, 1961)
• A talajvédelem meteorológiai alapjai (Gödöllő, 1968)
• Az élővilág szerepe a földfelszíni anyag- és energiaforgalomban (Budapest, 1972)

Források

• Magyar Életrajzi Lexikon
• História – Tudósnaptár [1]
• Névpont [2]