Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig. A vármegye trianoni békeszerződés előtti területének keleti 3/4 része ma Románia, míg nyugati 1/4 része Magyarország része. Székhelye Nagyvárad volt, egy időben Belényes de jelentős város volt Berettyóújfalu is.
| Bihar vármegye (11. század–1950) | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Központ | Nagyvárad | ||
| Főbb települések | Nagyvárad Belényes | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | 54,93% magyarok 42,57% románok 1,15% szlovákok 0,65% németek | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10 657 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Bihar vármegye térképe | |||
.jpg) | |||
| Bihar vármegye domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bihar vármegye témájú médiaállományokat. | |||
A népnyelv gyakran Biharországnak nevezte a területet.
Földrajz
szerkesztésBihar vármegye volt Magyarország harmadik legnagyobb területű vármegyéje. A vármegye délkeleti részét az Erdélyi-szigethegység, míg északnyugati részét az Alföld foglalta el. Fontosabb folyóvizei a Körösök és a Berettyó. Mérete alapján Biharországnak is szokták nevezni.
Északról Hajdú, Szabolcs és Szatmár vármegyék, keletről Szilágy, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék, délről Arad, nyugatról pedig Békés, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék határolták. Az egykori vármegye délkeleti részén van a Nagy-Bihar csúcs (1849 m), mely a Bihari-hegység legmagasabb pontja. A körülbelül 3000 éves Szkerisórai-jégbarlang Románia legnagyobb jeges barlangja, melyet valószínűleg 1847-ben fedeztek fel. A barlang 200 m-es épített úton bejárható. Az 580 m tengerszint feletti magasságban kanyargó Király-hágó századokig Bihar és Kolozs vármegye, 1570-1699 között pedig Erdély és a Partium, illetve 1699-1867 között Erdély és Magyarország határa volt.
Történelem
szerkesztés
Anonymus szerint Árpád vezér idejében a Tisza, Maros, Szamos és Igfon erdeje közti terület a bihari vezér, Ménmarót birtoka volt. Árpád trónörököse, Zolta került később a Bihari Dukátus élére. Központja Biharvár volt, mely Nagyváradtól 14 km-re északra található. A Bihari Dukátust – valamint a Nyitra és Somogyi Dukátust – Könyves Kálmán szüntette meg 1110 körül.
Bihar vármegye a legelőször alapított vármegyék közé tartozott, I. István alapította Bihar székhellyel, a tatárjárás utáni székhelye Várad, a középkorban a Sebes-Körös forrásvidéke, a Kalotaszeg is hozzátartozott. Az ország három részre szakadásának idején megszakításokkal a Partium része, 1660 és 1692 között Váraddal együtt a megye nagy része török hódoltság alá került. 1849 és 1860 között Debrecen, ill. Nagyvárad székhellyel Észak- és Dél-Biharra osztották, ezt Hajdú vármegye 1876-os alapítása módosította.
1914-ben 10657 km², ebből 1920-ban 7874 km² Románia része lett, a magyarországi Bihar vármegye székhelye 1950-ig (1940-44-es időszak kivételével) Berettyóújfalu, Észak-Erdély visszacsatolásával ismét Nagyvárad. A visszacsatolás utáni magyar vármegye területe 6511 km². A visszacsatolás idején a romániai Bihar megye székhelye Belényes.
A nyugati, Magyarországnak hagyott rész az 1950-es megyerendezés során egyesült a korábbi Hajdú vármegyével, így létrejött a mai Hajdú-Bihar megye.
Lakosság
szerkesztés- A lakosság száma 1857-ben[1] 514 970 volt. Közülük 309 925 magyar (60,18%), 756 német (0,15%),1 254 szlovák (0,24%), 203 035 román (39,43%) anyanyelvű volt.
- A lakosság száma 1880-ban 446 777 volt. Közülük 233 135 magyar (52,18%), 4 305 német (0,96%), 4 554 szlovák (1,02%), 186 264 román (41,69%), 466 rutén (0,1%), 62 szerb és horvát (0,01%), 2095 (0,47%) egyéb anyanyelvű volt.
A vármegye összlakossága 1891-ben 516 704 személy volt, ebből:
A vármegye összlakossága 1910-ben 646 301 személy volt, ebből:
Közigazgatás
szerkesztésA vármegye 1913-ban tizenhét járásra volt felosztva:
- Béli járás
- Belényesi járás
- Berettyóújfalui járás
- Biharkeresztesi járás
- Cséffai járás
- Derecskei járás
- Élesdi járás
- Érmihályfalvai járás
- Központi járás (székhelye Nagyvárad)
- Magyarcsékei járás
- Margittai járás
- Nagyszalontai járás
- Sárréti járás (székhelye Biharnagybajom)
- Szalárdi járás
- Székelyhídi járás
- Tenkei járás
- Vaskohi járás
A vármegye területén feküdt ezenkívül, de nem volt része annak Nagyvárad törvényhatósági jogú város.
Bihar vármegye főispánjai
szerkesztés| Név | Időszak |
|---|---|
| István comes | 1067 körül |
| Saul | 1102-1113 |
| István (országbíró is) | 1113 |
| Bökény (országbíró is) | 1135-1136 |
| Achus | 1137-1138 |
| Faus nádor | 1138 |
| István | 1141 |
| Ezsau | 1183-1186 |
| Both | 1189-1193 |
| Péter | 1197 |
| Miklós | 1199 |
| Mika (országbíró is) | 1198-1202 |
| Benedek nádor | 1202-1203 |
| Girko | 1205-1206 |
| Mog (nádor is) | 1206-1207 |
| Miklós (másodszor) | 1207-1209 |
| Marcellus | 1208 |
| Zsámbéki Smaragd | 1208 |
| Mihály | 1209 |
| Fiad | 1209 |
| Bánk | 1209-1212 |
| Mika | 1212-1216 |
| Nimcha (erdélyi vajda is) | 1217 |
| Mika | 1218-1221 |
| Illés | 1222 |
| Gyula | 1222 |
| Pózsa | 1223 |
| Micha | 1223 |
| Tivadar | 1224 |
| Miklós | 1228-1229 |
| Moys nádor | 1229-1230 |
| István (főpohárnokmester is) | 1233-1235 |
| Dénes | 1236 |
| Lőrincz | 1236-1238 |
| Domonkos (tárnokmester is) | 1240 |
| Bacs | 1241-1242 |
| Dénes nádor | 1246 |
| Mike (nádor és temesi ispán is) | 1247 |
| István nádor (temesi ispán is) | 1247 |
| Moys (somogyi ispán is) | 1264 |
| Telegdi Demeter | 1272 |
| Pál (szatmári és krasznai ispán is) | 1290-1301 |
| Beke | 1302 |
| Mosonyi Dénes | 1310 |
| Debreczeni Dózsa (szabolcsi ispán is) | 1317-1318 |
| Futtaki Dénes | 1319-1321 |
| Csuka | 1327 |
| Hannusfalvi Donk Demeter tárnokmester | 1332-1333 |
| Balázs | 1338 |
| Szécsényi Farkas Tamás | 1343 |
| Báthori János | 1343 |
| Kont Miklós | 1356-1367 |
| Oppelni László | 1367-1372 |
| Gergely | 1375 |
| Toldi György | 1380-1382 |
| Telegdi Miklós | 1383 |
| Podvinay Miklós | 1386 |
| Csáky Miklós | 1396-1397 |
| Csáky László (közép-szolnoki ispán is) | 1426 |
| Székely János | 1438 |
| Csáky Ferenc | 1441-1461 |
| Nitzki Benedek (közben) | 1458 |
| Nagymihályi András | 1463 |
| Vitéz János váradi püspök (örökös főispán) | 1464 |
| Beckenschläger János püspök (örökös főispán) | 1465-1467 |
| Miklós püspök (örökös főispán) | 1470 |
| Egervári László, váradi várnagy | 1474 |
| Filipecz János püspök (örökös főispán) | 1474-1488 |
| Kinizsi Pál | 1489-1493 |
| Somi Jósa | 1494 |
| Farkas Bálint püspök (örökös főispán) | 1495 |
| Kálmáncshi György püspök (örökös főispán) | 1495-1501 |
| Szathmári György püspök (örökös főispán) | 1502 |
| Thurzó Zsigmond püspök (örökös főispán) | 1506 |
| Pöstyényi Gergely helytartó | 1513 |
| Perényi Ferenc püspök (örökös főispán) | 1514-1526 |
| Czibak Imre püspök | 1526-1550 |
| Both Péter váradi kapitány | 1550 |
| Fráter György püspök | 1550-1551 |
| Varkocs Tamás I. | 1552-1553 |
| Zaberdjei Mátyás püspök | 1553-1556 |
| Ghymesi Forgách Ferenc | 1556 |
| Kendi Antal | 1557 |
| Varkocs Tamás II. | 1557 |
| Somlyai Bátori István váradi kapitány | 1562-1566 |
| Hagymási Kristóf | 1566 |
| Báthori Kristóf | 1571-1577 |
| Ghiczy János | 1577-1580 |
| Sibrik György | 1580 |
| Ghiczy János | 1581 |
| Bánffy Dénes | 1581 |
| Veres Gáspár | 1581 |
| Sibrik György | 1582-1585 |
| Bánffy Dénes | 1585-1586 |
| Pekry Gábor | 1587-1589 |
| Báthory István | 1589 |
| Bánffy Dénes | 1590-1592 |
| Bocskai István | 1592-1598 |
| Nyáry Pál bíró, váradi kapitány | 1598 |
| Bánffy Dénes | 1599 |
| Nyáry Pál bíró, váradi kapitány | 1599-1601 |
| Bánffy Dénes | 1606 |
| Rhédey Ferenc (máramarosi főispán is) | 1607-1621 |
| Bethlen István váradi kapitány | 1621-1633 |
| II. Rákóczi György váradi kapitány | 1633 |
| Ruszkai Korniss Zsigmond aranysarkantyús vitéz | 1636-1643 |
| Teleki János | 1651 |
| Gyulay Ferenc váradi kapitány | 1653-1659 |
| Ebeni István váradi kapitány | 1659 |
| Haller Gábor | 1659-1660 |
| Rhédey Ferenc erdélyi fejedelem | 1660 |
| nincs főispán | 1660-1668 |
| Benkovics Ágoston püspök (örökös főispán) | 1688-1702 |
| Csáky Imre gróf bíbornok | 1703-1732 |
| Luzsénszki István báró püspök | 1733. július - 1735 |
| Okolicsányi János püspök | 1735. június - 1738 |
| Csáky Miklós gróf püspök | 1738-1758 |
| Forgách Pál püspök | 1758. március - 1760 |
| Patachich Ádám püspök | 1760. május - 1776 |
| Andrássy István gróf helytartó | 1777. április |
| Brunswick Antal gróf | 1779. május - 1780 |
| Korniss Mihály gróf | 1781 |
| Ürményi József | 1782. június - 1785 |
| Teleki Samu gróf helytartó és kerületi főnök | 1785. június - 1787 |
| Haller József gróf | 1787. március - 1790 |
| Brunswick József helytartó | 1790. december |
| Teleki Samu gróf II. | 1791. július - 1822 |
| Rhédey Lajos főispáni-adminisztrátor | 1822-1824 |
| Zichy Ferenc gróf helytartó | 1825 |
| Lónyay János helytartó | 1836 |
| Tisza Lajos helytartó | 1836-1848 |
| Beőthy Ödön | 1848 |
| Uray Bálint cs. kir. biztos | 1849 |
| Jósa Péter cs. kir. biztos | 1849 |
| Reviczky Menyhért (Észak-Bihar) és Ravazdy István (Dél-Bihar) megyefőnökök |
1860-ig |
| Várady Szabó János Észak-Bihar főnöke | 1860 |
| Gerzon N. (Dél-Bihar) és Hoffbauer Sándor (Dél-Bihar) |
1860 |
| Haller Sándor gróf főispán | 1860 |
| Petrák János cs. kir. biztos | 1861-1862 |
| Hajdú János helytartó | 1862-1865 |
| Szlávy József főispán | 1865-1867 |
| Tisza Lajos | 1867-1871 |
| Dőry József báró | 1871-1892 |
| Beőthy László | 1893-1905 |
| Glacz Antal főispán | 1906. április - 1909. szeptember |
| dr. Miskolczy Ferenc főispán | 1910. március - 1917. június |
| Malatinszky Lajos főispán | 1917. július - 1918. szeptember |
| dr. Szilágyi Lajos főispán | 1918. szeptember - 1920. április |
| dr. Kovács Nagy Sándor főispán | 1920. szeptember - 1921. december |
| Balásházy István főispán | 1922. március - 1922. június |
| dr. Miskolczy Lajos főispán | 1922. november - 1923. március |
| Almásy Sándor főispán | 1923. március - 1927. július |
| báró Feilitzsch Bertold kamarás | 1927. július - 1930. március |
| báró Vay László főispán | 1930. március - 1933. szeptember |
| dr. Szilágyi Lajos főispán | 1933. szeptember - 1937. november |
| Barcsay Ákos főispán | 1937. november - 1938. március |
| dr. Vajai Károly főispán | 1938. március |
| Barcsay Ákos főispán | 1938. április |
| dr. Molnár Imre főispán | 1939-1940 |
| dr. Ciffra Kálmán főispán | 1941-1944 |
| Bartsch Sándor főispán | 1944. november |
| dr. Zöld Sándor főispán | 1944. november - 1944. december |
| Erdélyi Károly főispán | 1945. január - 1945. október |
| Kiss János főispán | 1945. október - 1946. december |
| Bakó Sándor főispán | 1946. december - 1947. július |
| Barcsa Gyula főispán | 1947. október - 1947. november |
| Futó József főispán | 1947. november - 1948. november |
| Demjén Miklós főispán | 1948. december - 1949. június |
| dr. Hazai László főispán | 1949. augusztus - 1950. március |
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Hajdú-Moharos József: Partium, Nagyvárad 1997
- A Pallas nagy lexikona
- Magyar katolikus lexikon
- Erdély útikönyv, JEL-KÉP Bt.
További információk
szerkesztés
Irodalom
szerkesztésBihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.