Bijelnik
Bijelnik (1900-ig Bednik) falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Petrinyához tartozik.
| Bijelnik | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Sziszek-Monoszló |
| Község | Petrinya |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 44231 |
| Körzethívószám | (+385) 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 34 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 183 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 21′, k. h. 16° 23′45.350000°N 16.383333°EKoordináták: é. sz. 45° 21′, k. h. 16° 23′45.350000°N 16.383333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésSziszek városától légvonalban 15, közúton 21 km-re délre, községközpontjától légvonalban 13, közúton 16 km-re délkeletre a Báni végvidék középső részén, a 30-as számú főút mentén, Blinja és Knezovljani között, a Bednik-patak partján fekszik.
Története
szerkesztésTerülete már a történelem előtti időkben is lakott volt. Ezt bizonyítja a falu felett keletre emelkedő Gradina nevű magaslaton található vár maradványa, mely a leletek szerint még a középkorban is használatban volt. Az ókorban közelében vezetett át a Sisciából délre vezető római út a via magna. Írásos forrás 1344-ben „Benyn”, illetve „Benin in distr Blyna” néven említi először.[2] 1517-ben „Byenyk ad Thopozka” alakban említik.[2] Bijelnik vidékét a 16. század második felében foglalta el a török.1683 és 1699 között a felszabadító harcokban a keresztény seregek kiűzték a térségből a törököt és a török határ az Una folyóhoz került vissza. 1697 körül a török uralom alatt maradt Boszniából és a Banovina más részeiről előbb horvát katolikus, majd a 18. században több hullámban Közép-Boszniából, főként a Kozara-hegység területéről és a Sana-medencéből pravoszláv szerb családok települtek le itt. Az újonnan érkezettek szabadságjogokat kaptak, de ennek fejében határőr szolgálattal tartoztak. El kellett látniuk a várak, őrhelyek őrzését és részt kellett venniük a hadjáratokban. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1745-ben megalakult a Petrinya központú második báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. Bilejnik 1773-ban az első katonai felmérés térképén „Biednik” alakban szerepel.
A katonai határőrvidék megszűnése után Zágráb vármegye Petrinyai járásának része volt. 1857-ben 201 1910-ben 401 lakosa volt. A 20. század első éveiben a kilátástalan gazdasági helyzet miatt sokan vándoroltak ki a tengerentúlra. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A háború után a béke időszaka köszöntött a településre. Enyhült a szegénység és sok ember talált munkát a közeli városokban. A délszláv háború előestéjén lakosságának 93%-a szerb, 2%-a horvát nemzetiségű volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakossága a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakozott. A falut 1995. augusztus 6-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A szerb lakosság többsége elmenekült. 2011-ben 47 lakosa volt.
Népesség
szerkesztés| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 201 | 251 | 264 | 320 | 379 | 401 | 355 | 350 | 284 | 291 | 299 | 243 | 227 | 202 | 62 | 47 |
Nevezetességei
szerkesztésTörténelem előtti eredetű vár maradványa a Gradinán.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b Georg Heller: Comitatus Zagrabiensis. Die historisches Ortsnamen von Ungarn München, 1980. (németül)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Petrinya turisztikai irodájának honlapja (magyarul)
