Brăila

Brăila (magyarul Brajla, régi nevén Ibrail) város Románia délkeleti részén, a Duna bal partján, Brăila megye székhelye. Lakossága 154 686 fő (2021. dec. 1.).

Brăila
A Maria Filotti Színház
Brăila címere
Közigazgatás
Ország	Románia
Fejlesztési régió	Délkelet-romániai fejlesztési régió
Megye	Brăila
Rang	megyei jogú város
Községközpont	Brăila
Polgármester	Constantin Sever Cibu
Irányítószám	810001–810542
SIRUTA-kód	42682
Népesség
Népesség	154 686 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	36 (0%, 2021)
Népsűrűség	8 839,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	40 m
Terület	17,5 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 16′ 09″, k. h. 27° 57′ 27″45.269166666667, 27.9575
Brăila weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Brăila témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szent Arkangyalok-templom

Magyar református templom (emléktábla)

Szökőkút a Függetlenség terén

Története

Régészeti feltárások szerint a környék már az újkőkorszak idején lakott volt. Maradtak fent emlékek a bronzkorból is. A Kr. e. 4. és 3. században géta település lehetett itt, amely kapcsolatban állt a görög településekkel.

Egy 1350-ben megjelent spanyol útleírásban („Libro del conoscimiento”), illetve néhány katalán térképen (Angellino de Dalorto, 1325–1330 és Angelino Dulcert, 1339) a város Drinago néven szerepel. 1368-ban már Brayla néven említik egy, a brassói kereskedőknek adott kiváltságlevélben. 1538–1540 között a törökök foglalták el a várost; a török uralom az 1828–1829-es orosz–török háborúig tartott. Ebben az időszakban a város neve Ibrail volt. (Érdekesség, hogy a nemzetközi postaszogálatot 1867-ig - többek között - Ausztria, majd 1869-ig Magyarország látta el.) A város a 19. század végén és a 20. század elején élte virágkorát, amikor Románia fontos külkereskedelmi forgalmat bonyolító kikötőjévé vált. A második világháború után, Galați fejlődésével egyidejűleg, a város veszített jelentőségéből.

Lakosság

Az 1930-as népszámláláskor a városnak 68 347 lakosa volt, ebből 75,4% román, 9,7% zsidó, 6,7% görög, 1,7% magyar. Vallási hovatartozás szerint a népesség 84,4%-a ortodox, 10,4% izraelita, 3,2% katolikus volt. A demográfiai csúcspont az 1980-as években volt, amikor a lakosság száma elérte a 235 000 főt. 1989 után, a munkanélküliség növekedése miatt a népesség ismét csökkenni kezdett.

A 2011-es népszámlálás adatai szerint a város 180 302 lakosából 90,2% román, 1,1%-a roma, 1,1%-a lipován nemzetiségű. A görögök és törökök egyaránt a lakosság 0,1%-át tették ki. 145 fő vallotta magyarnak magát.

Látnivalók

• Görög templom
• Szent Arkangyalok-templom
• Szent Miklós-templom
• Traian-tér és a város régi negyede
• Duna-part
• Városközpont a lépcsős szökőkúttal
• Emlékmű-park
• Népkert
• Brăilai Múzeum
• Műgyűjtemények Háza
• Perpessicius emlékház

Híres emberek

• Ana Aslan gerontológus (1897–1988)
• Anișoara Cușmir-Stanciu olimpiai bajnok távolugró (1962–)
• Hariclea Darclée operaénekes (1860–1939)
• Nae Ionescu filozófus, matematikus (1890–1940)
• Panait Istrati író (1884–1935)
• Joseph Moses Juran mérnök, amerikai üzletember (1902–)
• Antigone Kefala Ausztráliában élő költő (1935–)
• Manea Mănescu Románia miniszterelnöke 1974–1979 között (1916–2009)
• Gheorghe Mihoc statisztikus (1906–1981)
• Diana Mocanu olimpiai bajnok úszó (1984–)
• Serge Moscovici Franciaországban élő szociálpszichológus (1925–)
• Gheorghe Munteanu Murgoci geológus (1872–1925)
• Dimitrie Panaitescu Perpessicius irodalomtörténész
• Gheorghe Petrașcu festő (1872–1949)
• Camelia Potec olimpiai bajnok úszó (1982–)
• Johnny Răducanu dzsesszzongorista (1935–2011)
• Mihail Sebastian író (1907–1945)
• Ilarie Voronca költő (1903–1946)
• Iannis Xenakis zeneszerző (1922–2001)
• Dávid György történész, szótár- és tankönyvíró (1889–1949)
• Ács Alajos színész (1930–2002)
• Csorba András (1927–1987)

Források

A Wikimédia Commons tartalmaz Brăila témájú médiaállományokat.