Cafu
Marcos Evangelista de Moraes, ismertebb nevén Cafu (São Paulo, 1970. június 7. –) brazil válogatott labdarúgó. 2004 márciusában Pelé a 125 legjobb élő labdarúgó közé sorolta.
Cafu | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Cafu 2013-ban | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Személyes adatok | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Teljes név | Marcos Evangelista de Moraes | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési dátum | 1970. június 7. (54 éves) | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Születési hely | São Paulo, Brazília | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Állampolgárság | brazil | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Magasság | 176 cm | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Testtömeg | 75 kg | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Becenév | Cafu | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Poszt | jobbszélső hátvéd | ||||||||||||||||||||||||||||||||
Junior klubok | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
Felnőtt klubok1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
Válogatottság | |||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||
1 A felnőtt klubokban játszott mérkőzések és gólok csak a bajnoki mérkőzések adatait tartalmazzák. | |||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Cafu témájú médiaállományokat. | |||||||||||||||||||||||||||||||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
A Cafu becenevet azért kapta, mert játékstílusa sokakat emlékeztetett Cafuringa, az 1970-es évek legendás brazil csatárának játékára.
Azon a napon született, amikor a mexikói vb-n a későbbi győztes brazil válogatott legyőzte Angliát, és apja örömében elhatározta, hogy kisfia egyszer híres focista lesz.
Klubkarrier
szerkesztésA São Paulo-i születésű fiú a gyerekcsapat, az Otaquaquecetuba után a helyi nagyágyúban, a piros-fekete São Paulo FC-ben lett profi. Ezzel a gárdával nyert két brazil bajnoki és São Paolo állami címet, valamint 2 Libertadores Kupát, (1992-ben és 1993-ban), és ráadásként egy Világkupát, amit éppen a Milan ellen hódítottak el. 1994-ben ő lett Dél-Amerika legjobb nem Európában játszó játékosa.
Friss világbajnokként nem is maradt sokáig São Paulóban, mert 1995-ben a Real Zaragoza, a friss spanyol kupagyőztes igazolta le. Itt a válogatott Belsué mellett nem fért be a csapatba, ezért év közben hazatért. Egészen 1997-ig maradt a Palmeirasban, de korántsem volt annyira sikeres a csapat, mint régen. Mindössze egy állami bajnokságot nyertek 1996-ban. Végül a brazil győzelemmel végződött Copa América után az AS Roma igazolta le, de itt sem tudott elérni semmi kiemelkedőt. Végül annyi keserves év után a Romával, 2001-ben bajnoki címet nyertek.
A 2002-es világbajnokság után átigazolt az AC Milan csapatához. Nagy szerepet játszott a 2003–04-es bajnoki cím elhódításában és a következő évben is csapata egyik legjobbja volt. Játéka gyors, pontos és hihetetlenül hasznos volt, igazi erőssége lett a Milan együttesének.
Válogatottság
szerkesztés1990-ben, mindössze 20 évesen mutatkozott be a válogatottban, de nem vált egyből stabil taggá. Az 1994-es vb-n viszont ott volt Jorginho cseréjeként, és végül a döntőben kapott szerepet a korán megsérült csapatkapitány helyett. Itt olyan jó teljesítményt nyújtott, hogy a brazil focilegenda, Pelé is megdicsérte. 1998-ban is ott volt a világbajnokságon, de a döntőben alulmaradtak a franciákkal szemben. A következő évben kárpótolta magát egy Copa Américával.
2002-ben fantasztikus évet zárt. Ő lett a veretlenül vb-t nyert csapat kapitánya, így ő emelhette a magasba a trófeát. A vb-trófea átvételekor 3 milliárd nézőnek mutatta meg pólóját, melyen az Irine felirat volt látható, ami annak a kerületnek a neve, ahol felnőtt, és amelynek hátrányos sorsú gyerekeiért egy alapítványt is létrehozott.[1]
A válogatottságok számában Brazília rekordtartója: 2006. június 9-ig 142-szer ölthette fel a nemzeti csapat mezét. Négy világbajnokságon szerepelt a Seleção csapatában, és 1994-ben és 2002-ben világbajnoki címet szerzett. 1998-ban szintén világbajnoki döntőt játszott, de Franciaország ellen alulmaradt a brazil gárda. A 2006-os vébén ismét szerepelt, ahol csapata a negyeddöntőkig jutott, ezután azonban visszavonult a válogatottól.
Statisztikái
szerkesztésBrazília | ||
---|---|---|
Év | Mérk. | Gól |
1990 | 3 | 0 |
1991 | 9 | 0 |
1992 | 2 | 0 |
1993 | 12 | 0 |
1994 | 7 | 1 |
1995 | 5 | 0 |
1996 | 3 | 0 |
1997 | 20 | 0 |
1998 | 12 | 2 |
1999 | 12 | 0 |
2000 | 10 | 1 |
2001 | 6 | 0 |
2002 | 12 | 0 |
2003 | 7 | 0 |
2004 | 9 | 0 |
2005 | 8 | 0 |
2006 | 5 | 0 |
összesen | 142 | 4 |
Góljai a válogatottban
szerkesztés# | Dátum | Helyszín | Ellenfél | Gól | Végeredmény | Verseny |
---|---|---|---|---|---|---|
1. | 1994. június 8. | Jack Murphy Stadion, San Diego, Egyesült Államok | Honduras | 6–2 | 8–2 | Barátságos mérkőzés |
2. | 1998. június 3. | Stade de Paris, Saint-Ouen-sur-Seine, Franciaország | Andorra | 3–0 | 3–0 | |
3. | 1998. október 14. | Robert F. Kennedy Stadion, Washington, D.C., Egyesült Államok | Ecuador | 3–1 | 5–1 | |
4. | 2000. május 23. | Millennium Stadion, Cardiff, Wales | Wales | 2–0 | 3–0 |