Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                

Carcharodontosaurus

dinoszaurusz, fosszilis hüllőnem
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. október 28.

A Carcharodontosaurus (jelentése 'cápa gyík', az ógörög καρχαρο / karkharo, 'recés', οδοντο / odonto 'fog' és σαύρος / szaürosz 'gyík' szavak összetételéből, a Carcharodon cápanemre utalva[1]) egy óriás húsevő carcharodontosaurida dinoszaurusz, amely a középső kréta kor kora albaikora turoni alkorszakai idején, mintegy 112–93,5 millió évvel ezelőtt élt.[2] A Tyrannosaurus, a Giganotosaurus és a Spinosaurus méretét megközelítő vagy valamivel meghaladó, körülbelül 12–13,3 méteres állat volt, melynek tömegét különböző szerzők 6,2–15,1 tonnára becsülték.[2][3][4][5]

Carcharodontosaurus
Evolúciós időszak: kora kréta-késő kréta, 112–93,5 Ma
A Carcharodontosaurus saharicus rekonstrukciója
A Carcharodontosaurus saharicus rekonstrukciója
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria)
Rend: Hüllőmedencéjűek (Saurischia)
Alrend: Theropoda
Család: Carcharodontosauridae
Alcsalád: Carcharodontosaurinae
Stromer, 1931
Nem: Carcharodontosaurus
Stromer, 1931
Fajok
  • C. saharicus (Depéret & Savornin, 1927) (típus)
  • C. iguidensis Brusatte & Sereno, 2007
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Carcharodontosaurus témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Carcharodontosaurus témájú médiaállományokat és Carcharodontosaurus témájú kategóriát.

 
Néhány óriás theropoda, köztük a narancs színnel jelölt C. saharicus és az ember méretének összehasonlítása
 
A Carcharodontosaurus koponyája

A Carcharodontosaurus hatalmas állcsontokkal és körülbelül 20 centiméter hosszú, recés fogakkal rendelkezett. Az őslénykutatók egykor úgy gondolták, hogy a Carcharodontosaurus volt a leghosszabb koponyájú theropoda dinoszaurusz. Azonban az első, Algériában talált koponya premaxilla és négyszögcsontjai elvesztek, ami téves következtetésre vezetett a testrész hosszát illetően. A C. saharicus számára egy jóval mérsékeltebb hosszt, 1,53–1,6 métert állapítottak meg,[3][6] míg a C. iguidensis koponyájának hossza a beszámoló szerint körülbelül ugyanekkora lehetett.[7] Jelenleg a legnagyobb ismert theropoda koponya egy másik óriás carcharodontosauridához, a nem közeli rokonához, a Giganotosaurushoz tartozik, ami a becslés szerint 1,95 méter hosszú.[8]

A koponya belső oldaláról készült koponyaöntvény, ami az agy lenyomata és a Carcharodontosaurus saharicus belső fülének anatómiája a ma élő krokodilokéra hasonlít.[9] A nagyagy mérete, ami arányban áll a teljes agymérettel, hasonló a modern hüllőkéhez, de kisebb, mint a coelurosaurusoké és a madaraké.

Felfedezés és taxonómiai történet

szerkesztés
 
A Carcharodontosaurus foga, melyre a Szaharában találtak rá (összehasonlításul egy 24 mm átmérőjű pénzérme látható; egy amerikai negyeddolláros)

Az első Carcharodontosaurus fosszíliákat Charles Depéret és J. Savornin fedezte fel az (albai korszakban keletkezett) algériai Kem Kem rétegekben, 1927-ben. Eredetileg a Megalosaurus saharicus nevet adták a számára[10] (mivel egykor tévesen valamennyi theropodát a Megalosaurus nembe soroltak be), de Ernst Stromer von Reichenbach 1931-ben lecserélte a nevet arra, ami máig is használatban van. Stromer a CarcharodontosaurustCarcharodon-szerű, nem visszahajló, két oldalt majdnem szimmetrikus, konvex élekkel rendelkező fogairól” nevezte el.[1] A valamivel újabb keletű, a késő cenomani korszakhoz tartozó egyiptomi Baharija-formációból további fosszíliák kerültek elő. Ezek a korai Carcharodontosaurus leletek megsemmisültek a második világháború alatt. Paul Sereno 1995-ben újabb Carcharodontosaurushoz tartozó koponyamaradványokat fedezett fel a Kem Kem rétegekben, Marokkó területén. Stephen Brusatte és Paul Sereno egy második, a nigeri Echkar-formációban, 1997-ben megtalált fajról számoltak be, amely a felső állcsont és az agykoponya egyes részletei révén eltér a C. saharicustól.[11] Ez a második faj 2007 decemberében a C. iguidensis nevet kapta.[7]

Popkulturális hatás

szerkesztés
 
A C. saharicus rekonstrukciója

A Carcharodontosaurus szerepel a Discovery Channel által készített dokumentumfilm-sorozat, a Dinoszauruszok bolygója Alfa tojásai című részében. A műsor a Carcharodontosaurust a Dél-Amerikában élő és a sauropodák közé tartozó Saltasaurusra vadászó állatként mutatja be. A Carcharodontosaurus maradványait csak Észak-Afrikában találták meg, földrajzilag nem zárható ki a találkozásuk, mivel a két földrész akkor egy kontinens része volt. A Saltasaurus a késő kréta kor campaniai és maastrichti korszakai idején élt, a Carcharodontosaurus pedig a tíz millió évvel korábbi, albai és cenomani korszakokhoz tartozó formációkból került elő. Bár a carcharodontosauridák közé tartozó Giganotosaurus Dél-Amerikában élt, közeli rokona a Carcharodontosaurus kortársa volt.

  1. a b Stromer, E. (1931). „Wirbeltiere-Reste der Baharijestufe (unterestes Canoman). Ein Skelett-Rest von Carcharodontosaurus nov. gen.”. Abhandlungen der Bayerischen Akademie der Wissenschaften, Mathematisch-naturwissenschaftliche Abteilung 9 (Neue Folge), 1–23. o. 
  2. a b Holtz, Thomas R. Jr. (2012) Dinosaurs: The Most Complete, Up-to-Date Encyclopedia for Dinosaur Lovers of All Ages, Winter 2011 Appendix.
  3. a b Sereno, P. C., D. B. Dutheil, M. Iarochene, H. C. E. Larsson, G. H. Lyon, P. M. Magwene, C. A. Sidor, D. J. Varricchio, and J. A. Wilson (1996). „Predatory dinosaurs from the Sahara and the Late Cretaceous faunal differentiation”. Science 272 (5264), 986–991. o. PMID 8662584. 
  4. Seebacher, Frank. (2001). „A new method to calculate allometric length-mass relationships of dinosaurs”. Journal of Vertebrate Paleontology 21 (1), 51–60. o. DOI:[0051:ANMTCA2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2001)021[0051:ANMTCA]2.0.CO;2]. 
  5. François Therrien, Donald M. Henderson (2007). „My theropod is bigger than yours…or not: estimating body size from skull length in theropods”. Journal of Vertebrate Paleontology 27 (1), 108–115. o. DOI:[108:MTIBTY2.0.CO;2 10.1671/0272-4634(2007)27[108:MTIBTY]2.0.CO;2]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 29.) 
  6. Molina-Pérez & Larramendi 2016. Récords y curiosidades de los dinosaurios Terópodos y otros dinosauromorfos, Larousse. Barcelona, Spain p. 142
  7. a b Brusatte, S.L., Sereno, P.C. (2007). „A new species of Carcharodontosaurus (dinosauria: theropoda) from the Cenomanian of Niger and a revision of the genus”. Journal of Vertebrate Paleontology 27, 4. o. 
  8. Calvo, J.O., Coria, R.A. (1998). „New specimen of Giganotosaurus carolinii (CORIA & SALGADO, 1995), supports it as the largest theropod ever found” (PDF). Gaia 15, 117–122. o. [2008. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. július 2.) 
  9. Larsson, H.C.E.. Endocranial anatomy of Carcharodontosaurus saharicus (Theropoda: Allosauroidea) and its implications for theropod brain evolution. Bloomington: Indiana University Press, 19–33. o. (2001) 
  10. Deparet, C., Savornin, J. (1927). „Sur la decouverte d'une faune de vertebres albiens a Timimoun (Sahara occidental)”. Comptes Rendus, Academie du Sciences, Paris 181, 1108–1111. o. 
  11. Brusatte, S, Sereno, P.C. (2005). „A new species of Carcharodontosaurus (Dinosauria: Theropoda) from the Cenomanian of Niger and its implications for allosauroid phylogeny”. Journal of Vertebrate Paleontology 25, 40A. o. 

Fordítás

szerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Carcharodontosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

szerkesztés