Celal Bayar

Mahmut Celal Bayar (Umurbey, Bursa, 1883. május 16. – Isztambul, 1986. augusztus 22.) török politikus, a Török Köztársaság harmadik köztársasági elnöke. A manisai egyetem viseli ma a nevét.

Celal Bayar
Törökország 3. elnöke
Hivatali idő 1950. május 22. – 1960- május 27.
Előd	İsmet İnönü
Utód	Cemal Gürsel
Született	1883. május 16. Umurbey, Bursa, Oszmán Birodalom
Elhunyt	1986. augusztus 22. (103 évesen) Isztambul, Törökország
Sírhely	Bursa
Párt	Demokrata Párt
Házastársa	Reşide Bayar (1903 – 1962. december 24., halál)
Gyermekei	Nilüfer Gürsoy Turgut Bayar Refii Bayar
Foglalkozás	politikus
Vallás	iszlám
Díjak	Grand Cross Special Class of the Order of Merit of the Federal Republic of Germany (1954. június 12.) Knight Grand Cross with Collar of the Order of Merit of the Italian Republic
Celal Bayar aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Celal Bayar témájú médiaállományokat.

Élete

Apja, Abdullah Fehmi Efendi iskolaigazgató volt Bulgáriában, a család az 1877-78-as orosz-török háború idején költözött Bursába. Mahmut Celal a család harmadik fia volt, két bátyja korán meghalt. Iskoláit apja mellett végezte, majd először Gemlikben a bíróságon, később a bursai Ziraat Bankban kezdett el dolgozni, mellette pedig textilipari tanulmányokat folytatott, a College Français de L'Assomption iskolában pedig franciául tanult.

1903-ban nősült, felesége Reside Hanım volt. Első gyermeke, Refi, egy évvel később született. 1905-ben sikeresen átment a Deutsche Orient Bank felvételi vizsgáján és hamarosan már vezető beosztásban dolgozott. 1907-ben belépett az ifjútörök Egység és Haladás Mozgalmába.

Manisai képviselőként részt vett az utolsó oszmán országgyűlésen, majd miután a szultán feloszlatta azt, Kemal Atatürk meghívására Ankarába utazott az első török parlament ülésére. 1921-ben, a török függetlenségi háború idején az ankarai parlament gazdasági miniszterré választotta. 1924-ben a Közmunka és Lakásügyi Minisztérium élére került. Atatürk kérésére lemondott és megalapította a köztársaság első bankját, a Türkiye İş Bankasıt. 1932 és 1937 között újra gazdasági miniszter volt. 1934-ben, a vezetéknév-törvény bevezetésekor Atatürk adta neki a Bayar vezetéknevet. 1937 és 1939 között miniszterelnökeként tevékenykedett, majd 1945-ig İzmirt képviselte a parlamentben.

1945-ben Bayar három társával együtt kezdeményezte a többpártrendszer bevezetését, amiért a Köztársasági Néppárt kizárta őket soraiból. 1946-ban Bayar megalapította a Demokrata Pártot. 1950-ben, az első szabad választásokon pártja szerezte meg a győzelmet, május 22-én Bayart köztársasági elnökké választották.

1960-ban a katonai puccs után a katonai junta letartóztatta, majd halálra ítélte. Életkora miatt a halálbüntetést életfogytiglani börtönre változtatták, és Bayart a kayseri börtönbe küldték, ahonnan 1964-ben betegsége miatt kiengedték. Ezután már nem vett részt aktívan a politikai életben, bár tanácsát többször is kikérték a politikusok.

Celal Bayarnak három gyermeke született, Refi, Turgut és Nilüfer. Bayar hosszú élete során megérte még déd- és ükunokái születését. 1986. augusztus 22-én hunyt el Isztambulban. Szülőfalujában helyezték végső nyugalomra.

Források

• A család által fenntartott honlap (angolul)
• Életrajz a manisai Celal Bayar Egyetem honlapján (törökül)