Czinke Ferenc (költő)
Czinke Ferenc (Fényeslitke, 1761. szeptember 2. – Buda, 1835. július 13.) egyetemi tanár, költő.
Czinke Ferenc | |
Született | 1761. szeptember 2. Fényeslitke |
Elhunyt | 1835. július 13. (73 évesen) Buda |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | költő, egyetemi tanár |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésNemes és tehetős szülőktől származott. Miután a gimnáziumot Budán befejezte, különösen az irodalommal és klasszika-filológiával foglalkozott és tanári pályára készült. 1785-ben a pécsi középiskola helyettes tanára lett, 1789-ben Szombathelyen, 1793-ban Sopronban, 1801-ben Budán tanított. Révai Miklós halála után 1808-ban a pesti egyetemen a magyar nyelv és irodalom, majd utóbb a nyelvészeti tanszéken tanár. Tanítványaival dramatizált, népeskedő verseit adatta elő. 1830. március 9-én nyugdíjazták.
A kortársak nem voltak jó véleménnyel Czinke szakmai tudásáról. „Révai Miklós méltatlan utódának tartották, Vörösmarty epigrammában gúnyolta.”[1] Toldy Ferenc idiótának, Kazinczy Ferenc íztelen buffónak nevezte. Kazinczy írta Czinkéről Sipos Pálnak, 1810. 03. 22 :„...A magyar nyelv prof. a Pesti universitásnál Czinke Ferencz…a nyavalyás professzor, aki nem tudja, hogy a mesterségnek nem az a természete van, ami a külvilágnak. Az aestheticus hosszan magyarázza, hogy a portraitet nem úgy kell festeni, mint ahogy azt a tükör adja vissza...” Kölcsey Ferenc (szellemi) nyomoréknak tartotta.
Munkái
szerkesztés- A magyar nyelv dicsérete egy ódában. Pécs, 1789.
- A szombathelyi franczia iskola hallgatói H. n., 1791.
- An die Ungarn der löbl. Eisenburger Gespannschaft insgesamte Beschreibung des neuen Gemähldes des heil. Ungarischen Königs Stephans in Steinamanger, aus dem Ungarischen übersetzt anno 1793 von Seraphinus Geiger. Hely n.
- Öt magyar óda szent István napjára. Szombathely, 1792.
- A hegyfalvi, történetbéli képesszálának magyarázatja. Vitézi versekben németből Dorfmeister István után szabadon forditotta egy tiszaháti magyar. (Veszprém), 1894.
- Köszönő versek gr. Hallerné asszonyhoz, midőn Berghofer úr jubileumi beszédét kinyomtattatná. Sopron, 1795.
- Ode ad suam majestatem. Qua pecuniam pro subsidio belli gratuito collatam, nomine poetarum et totius gymnasii Soproniensis obtulit. H. n., 1796.
- Magyar idyllion pásztori dal, folyó vitézi versekben. Irta egy alföldi juhász. Pest, 1797.
- Örvendező Febus Somogyvármegyéhez, midőn gróf Széchenyi Ferencz főispáni méltóságába beiktatódott Kaposváron szent Jakab hava 4. 1798., Sopron.
- Halotti versek b. Mesznil József úr temetésének tiszteletére 1798. Uo.
- Öt tábori Mars lantos versekben a magyar nemes insurrectzióra. Buda, 1800.
- A köszönő muzsa ő nagyságához Szerdahelyi György Alojzius urhoz. Karácsonyi mátkatál gyanánt. 1801. Pest.
- Beszéd a magyar nyelv ügyében 4. ápr. 1804. Pest.
- Rumbach Sebestyénhez. Pest, 1805.
- A budai oskolák királyi ünnepe máj. 4. 1807. Buda. (Lantos versekben.)
- Próbatétel a magyar ékesszólásnak gyakorlásaiból 1808. Uo.
- Próbatétel a magyar ékesszóllásnak gyakorlásaiból a tudományok kir. pesti universzitásánál 1808. Kisasszony hava 4. leczkézte. Uo.
- Elegia Hirsch Mihály úr emlékezetére Pesten 14. nov. 1809. H. n.
- Papagénó bodzafurulya egy hevenyében penderitett szatira vitézi versekben. Felelet gyanánt a rhytmusok vagyis cadentiás versek minapi védelmezőjének sat. Pest, 1810. (Az Új Holni I.)
- Beszéd a magyar nyelv ügyében sat. Uo. 1810. (Az Új Holmi II.)
- I. B. Néhai Uj Holmi hónapos irásnak emlékezete Pesten 25. febr. 1810. Egy magyar halotti elegyiának parodiája. H. n.
- Hogy lehessen a jávorfa leveléből czukrot csinálni. A főméltóságú kir. helytartó tanács parancsolatjára ford. Buda, 1812.
- Hogy lehessen a kukoriczaszár leveléből gyümölcse megszedése után szirupot és czukrot csinálni. A főmélt. királyi helytartótanács parancsolatjára Neuhold Nep. János után ford. Uo. 1812.
- Értekezés hogy lehessen a kukoriczaszár és jávorfa leveléből czukrot csinálni. Rövidítette Mitterpacher Lajos apátur. Ford. Uo. 1813.
- Az ifjú tudósok gyűlése Pesten 1813. Egy dramatizált beszélgetés vitézi versekben. Uo. 1813.
- Ode hungarica cum versione latina ad suam majestatem imperatorem Russorum. Budae, 25. oct. 1814. Budae.
- Két poétai levél. Pest, 1816. (Egyik Czinkeé Tóth Lászlóhoz, másik Tóth Lászlóé Czinkéhez.)
- Nagy emberek beszélgetései az Elisium mezején. Irta franczia érsek Fenelon ford. Buda, 1816.
- Az ifjú szószólók gyűlése a magyar nyelvnek ügyében Mohács mezején. Uo. 1818.
- Irókéz. Bohósdi vagy bohózat Abderában. Uo. 1825.
- Siralom. Uo. 1828. (Gyászvers Kulcsár István halálára.)
Kéziratos munkái
szerkesztés- Latin Óda és Carmen (1808 és 1809.);
- Elmefuttatás (1809);
- Kovachichné élete versekben és Tündérkép... Idylhonban.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Új magyar irodalmi lexikon, i.m. 1994.
Források
szerkesztés- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái II. (Caban–Exner). Budapest: Hornyánszky. 1893.
- Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 330. o. ISBN 963-05-6805-5