Franchise-szerződés

A külföldön franchise-szerződés néven emlegetett szerződésfajtának és magának a franchise-nak Magyarországon törvényi szabályozás hiányában sokáig nem volt általánosan használt magyar neve. Az addigi kísérletek, a joglás vagy névjoglás szavak nem terjedtek el széles körben. A jogbérleti (franchise) szerződés fogalmát a franchise-szerződésre a 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv vezette be, amely ezt a szerződésfajtát jogbérleti szerződésnek nevezi. A szerződő felek elnevezése: a jogbérletbe adó és a jogbérletbe vevő.

A Polgári Törvénykönyv által bevezetett új elnevezés helyett Magyarországon a gyakorlatban továbbra is a franchise-szerződés kifejezést használják.

A franchise-szerződés szokásos szabályai

A névhasználat

• A névhasználati jog átadása kötelező fogalmi eleme a franchise-szerződésnek. Szinte minden esetben bejegyzett védjegy (esetleg több védjegy) használatának jogát adják át, és szavatolnak azért, hogy harmadik személynek nincs olyan joga, amely ezt a névhasználatot akadályozná vagy kizárná.
• Közkeletű tévhit ellenére cégnév nem lehet franchise-szerződés tárgya, legfeljebb a cégnév vezérszavának használatáról lehet szó (amely egyben általában bejegyzett védjegy is). Ennek indoka az, hogy a cégnév használata nem engedhető át, mivel ez a forgalomban zavarokat okozna – sem a partnerek, sem a hatóságok, sem a fogyasztók nem tudnák, melyik céggel (jogi személlyel) kerültek kapcsolatba.
• A franchise-szerződés nem jár a fogyasztók megtévesztésével, mivel például egy gyorsétterem-lánc saját (ún. központi) egységei ugyanolyan alapvető jellemzőkkel rendelkeznek, mint a franchise-szerződés keretében létesült, illetve üzemeltetett egységek. Amikor betérünk egy étterembe, nem figyelünk erre a kettősségre.

Az üzletviteli tapasztalat

A névhasználat mindig konkrét termék előállítását és/vagy szolgáltatás nyújtását célozza. Az üzletviteli tapasztalat sokféle lehet:

• szabadalommal oltalmazott találmány,
• formatervezési mintaoltalommal védett forma (design),
• know-how (értékkel bíró üzleti titok)
• egyéb üzemszervezési megoldás
• iparjogvédelmi oltalom alatt nem álló egyéb üzletviteli megoldás (például az üzletek berendezési tárgyai, a falak színe, a pénztárgépek billentyűzete stb.) átadása, s mindez társul az e jogokat átadó vállalkozó folyamatos támogatásával.

Az átadó egyéb kötelezettségei

A franchise-átadó egyéb kötelezettségeket is vállalhat, például finanszírozást, a számára fennálló beszerzési előnyökből való részesítést.

Az átvevő kötelezettségei

• A franchise-szerződés alapján az átvevő általában egy kezdőösszeget fizet ("beugró"), azután a megállapodás alapján fizet díjat a névhasználatért, illetve az egyéb átadói szolgáltatásokért.
• A franchise-szerződés az átvevő számára gyakran szerződéskötési kötelezettséget is előír, így például köteles az átadó bizonyos termékeit megvásárolni, ezeket mással nem helyettesítheti, a termékpalettától nem térhet el, segédanyagokat (például tisztítószert) csak a franchise-adótól vásárolhat stb.
• Az átvevő köteles minden olyan biztosítási szerződést megkötni és fenntartani, amit a szerződés előír.
• A szolgáltatás vagy termék árképzésénél nem térhet el a megállapodástól (így például nem fordulhat elő, hogy azonos gyorsétterem-lánchoz tartozó éttermek egymás között árversenyt folytatnak).
• Mindig kikötik, hogy a franchise-vevő nem adhat másnak allicenciát, mivel akkor borulna a szerződéses rendszer, a felhasznált név imázsa sérülne.

Versenyjogi kérdések

A franchise-szerződések bizonyos versenykorlátozásokkal (például piacfelosztás) járhatnak. A tiltott versenykorlátozások miatt esetenként versenyfelügyeleti eljárások indulhatnak.

A magyar szabályozás: a jogbérleti (franchise) szerződés

• A 2014. március 15-én hatályba lépett Polgári Törvénykönyv először tartalmaz közvetlen törvényi szabályozást. LI. Fejezetként megalkotta és bevezette a jogbérleti (franchise) szerződés fogalmát. Ugyancsak rögzítette a szerződéses feleket: a jogbérletbe adó és a jogbérletbe vevő.

A jogbérleti szerződés fogalma, a felek

• A jogbérleti szerződés alapján a jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, illetve védett ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére, a jogbérletbe vevő termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve védett ismeretnek a felhasználásával, hasznosításával vagy használatával történő előállítására, illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles. Az értékesítés során a jogbérletbe vevő a saját nevében és a saját javára jár el.

A szerzői és iparjogvédelmi jogok és védett ismeret biztosítása

A jogbérletbe adó a szerződés hatálya alatt köteles biztosítani a jogbérletbe vevő számára a franchise működtetéséhez szükséges felhasználási, hasznosítási és használati jogok folyamatos és zavartalan gyakorlását. A jogbérletbe vevő köteles a rendelkezésére bocsátott ismeretet megóvni.

Ellátási kötelezettség

Ha a jogbérletbe vevő az értékesítendő terméket vagy a termék előállításához szükséges alapanyagot a jogbérletbe adótól vagy a jogbérletbe adó által meghatározott személytől köteles beszerezni, és a jogbérletbe adó a jogbérletbe vevő megrendelését nem teljesíti, a jogbérletbe vevő jogosult a terméket vagy az alapanyagot máshonnan beszerezni.

A jóhírnév megóvása

A felek kötelesek a jogbérletbe adó által a szerződés szerinti szerzői és iparjogvédelmi jogokkal, valamint védett ismeretekkel összefüggően adott felhasználási, hasznosítási és használati engedélyekkel létrehozott hálózat és az előállított, illetve értékesített termékek és szolgáltatások jóhírnevét megóvni.

Utasítási és ellenőrzési jog

• A jogbérletbe adót a termék és a szolgáltatás előállításával és értékesítésével, valamint a hálózat és az előállított, illetve értékesített dolog jóhírnevének megóvásával kapcsolatban utasítási jog illeti meg.
• Ha a jogbérletbe adó célszerűtlen vagy szakszerűtlen utasítást ad, erre a jogbérletbe vevő köteles őt figyelmeztetni. Ha a jogbérletbe adó a figyelmeztetés ellenére fenntartja az utasítását, a jogbérletbe vevő köteles az utasítást teljesíteni; az utasítás teljesítéséből eredő kárért a jogbérletbe adó felel. A jogbérletbe vevő köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása jogszabály vagy hatósági határozat megsértéséhez vezetne, vagy veszélyeztetné mások személyét vagy vagyonát.
• A jogbérletbe adó jogosult a szerződésben és az utasításaiban foglaltak teljesítését ellenőrizni.

A szerződés megszűnése

• A határozatlan időtartamra kötött szerződést bármelyik fél a naptári hónap utolsó napjára felmondhatja. A felmondási idő a szerződés első évében egy hónap, a szerződés második évében két hónap, a 3. és az azt követő években 3 hónap.
• A szerződés megszűnésével a jogbérletbe vevőnek a szerzői és iparjogvédelmi jogok tárgyaira és a védett ismeretre vonatkozó felhasználási, hasznosítási és használati jogosultsága megszűnik.

Antiglobalista kritikák

A franchise-szerződések ellen gyakoriak az antiglobalista fellépések. Előfordultak már támadások gyorséttermek ellen. A kritikák főleg azt hangsúlyozzák, hogy a külföldi tőke behatolásának eszközeként a franchise-szerződések a részt vevő hazai vállalkozókat kiszolgáltatják, alárendelt szerepre kárhoztatják, míg a kisvállalkozások megélhetését közvetlenül veszélyeztetik.