Gelei József (zoológus)
Gelei József (Árkos, 1885. augusztus 20. – Budapest, 1952. május 20.) zoológus, az MTA tagja.
| Gelei József | |
_Hungarian_zooligist.jpg) | |
| Arcképe az SZTE EK gyűjteményéből | |
| Született | Gelei József 1885. augusztus 20. Árkos |
| Elhunyt | 1952. május 20. (66 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Nemzetisége | magyar |
| Gyermekei | Gelei Gábor |
| Foglalkozása | zoológus, egyetemi tanár, MTA tag |
| Iskolái | János Zsigmond Unitárius Kollégium |
| Sírhelye | Farkasréti temető (23/2-4-12)[1][2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gelei József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kutatási területe: protozoakutatás, a citológia és a Turbelláriák rendszertana, gerinctelenek mikrotechnikája.
Életpályája
szerkesztésEgyszerű székely középnemesi család gyermekeként született. A kolozsvári unitárius kollégium elvégzése után az ottani egyetemen tanult természetrajz-vegytan szakon, 1905-ben kapott középiskolai tanári oklevelet. 1908-ban védte meg egyetemi doktori disszertációját. 1909-ben tanársegéd Apáthy István mellett. Grazi tanulmányai után tíz esztendeig a kolozsvári állattani Intézetben dolgozott, majd müncheni (1911.) és würzburgi (1913-14.) egyetemen végzett állattani kísérleteket.
1914-ben az összehasonlító sejttan tárgykörből a kolozsvári egyetemen magántanárrá habilitálták. Az impériumváltás miatt 1919-1924-ig a kolozsvári unitárius kollégiumban tanított, és az Erdélyi Múzeum-Egyesület őreként tevékenykedett. 1924-ben meghívták az Apáthy prof. halálával (1923.) Szegeden megüresedett Ferencz József Tudományegyetem általános állattani és összehasonlító bonctani tanszék professzorának; az egyetem rektora volt 1935 és 1938 között. A második bécsi döntés következtében 1940-1944-ig ismét a kolozsvári egyetemen tanszékvezető. 1947-től haláláig a Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi Karának Biológiai Intézetét vezette, 1952-ben az új tudományos minősítés szerint elérte a tudományok doktora fokozatot.
Több előadást tartott külföldön és részt vett a hazai biológiai kutatás újjászervezésében. Tagja volt az Unitárius Irodalmi Társaságnak. Tudományos munkásságának elismeréseképpen 1923-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1938-ban rendes tagjai sorába választották. Nevéről számos újonnan felfedezett élőlényt neveztek el. Több, mint 100 tanulmánya és önálló munkája jelent meg. Tudományos közleményeit többnyire németül publikálta.
1941-45-ig az unitárius egyház főgondnoka volt. Meglátogatott több egyházközséget, ahol előadásokat is tartott. Támogatta a fiatal lelkészeket munkáik megjelentetésében. Kezdeményezője volt az egyháztársadalom megújításának és a népből sarjadt fiatal tehetségek támogatásának. Megalapította a Berde Bizottságot, melynek célja a nép fiai közül kiválasztani az arra alkalmas középiskolai és iparos tanulókat.
Főbb művei (válogatás)
szerkesztés
- Tanulmányok a Dendrocelum lacteum Oerstd. szövettanáról. Budapest, 1909-1912. 289 p. 16 t.
- A Chromoszomák hosszanti párosodása s e folyamat örökléstani jelentősége. Budapest, 1920. 253 p.
- Adatok a sejt biológiájához (1927)
- Állati tökéletesség a véglény fokán (1940)
- Feinstrukturen einzelligen Organismen (1943)
- Biológia orvostanhallgatók részére (1950)
Tudományos tisztség
szerkesztés- Országos Természettudományi Tanács, Magyar Biológiai Kutatóintézet (Tihany) Tanácsának tagja
Társasági tagság
szerkesztés- Természettudományi Társaság, Állattani Szakosztály, alelnök (1929-1932)
- Magyar Élettani Társaság
Kitüntetések
szerkesztés- MTA Vitézi-díj (1910)
- Marczibányi-díj (1935)
- Finn Fehér Rózsa Rend I. o. parancsnoki keresztje a csillagokkal
Emlékezete
szerkesztés- Halálának 25. (1977) évfordulóján a Magyar Orvostörténelmi Társulat, a Szegedi Akadémiai Bizottság (SZAB) és a Szegedi Orvostudományi Egyetem méltatta munkásságát.[3]
- Halálának 30. (1982) évfordulóján a szegedi József Attila Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára rendezett tiszteletére emlékkiállítást.[4]
- Szülőfaluja, a székelyföldi Árkos általános iskolája az ő nevét viseli
- Szegeden utca őrzi nevét
- Szeged belvárosában, a Tisza Lajos krt.-i református palota homlokzatán emléktábla jelzi egykori lakóhelyét
- A János Zsigmond Unitárius Kollégium (Kolozsvár) természettudományos gyűjteménye Gelei József nevét vette fel.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Ábrahám Ambrus: Commemoration of József Gelei, on the occasion of the twenty-fifth anniversary of his death. Acta Biologica (ABiolSze). Szeged, 1978.
- ↑ SZTE Egyetemi Könyvtár, évfordulós emlékcsarnok
Források
szerkesztés- Magyar nagylexikon VIII. (Ff–Gyep). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 534. o. ISBN 963-85773-9-8
- Szegedi egyetemi almanach : 1921-1995. I. köt. Szeged, Mészáros Rezső, 1996. Gelei József lásd 292-293. p.
.svg){kind=small}