Georg Ostrogorsky
Georg Ostrogorsky (Георгий Александрович Острогорский, 1902. január 19. Szentpétervár – 1976. október 24. Belgrád) orosz származású, túlnyomórészt Jugoszláviában élő és alkotó bizantinológus, történész, az athéni és bécsi Tudományos Akadémia levelező tagja, a Szerb Tudományos Akadémia rendes tagja. 1969-ben megválasztották a legtekintélyesebb amerikai tudományos társaság, az American Academy of Arts and Sciences tagjává.
| Georg Ostrogorsky | |
| Született | 1902. január 19. Szentpétervár |
| Elhunyt | 1976. október 24. Belgrád (74 évesen) |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | orosz |
| Foglalkozása | bizantinológus |
| Tisztsége | Member of the Athens Academy |
| Iskolái | Heidelbergi Egyetem |
| Kitüntetései | |
| Sírhelye | Belgrád–Újtemető |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésKözépiskoláit a szentpétervári klasszikus gimnáziumban végezte. Családja az 1917-es októberi orosz forradalom után Finnországba emigrált. Tanulmányait Németországban végezte (Heidelberg), 1925-ben doktorált. Tanárai között nagy hatással volt rá Karl Jaspers, Heinrich Rickert, Alfred Weber, Ludwig Curtius, valamint a fiatal Percy Ernst Schramm, akivel jó barátságba került. Közben Párizsban 1921-1925 között bizantinológiát is hallgatott. Disszertációját a bizánci közgazdaságtanból írta. 1928-tól 1933-ig a breslaui egyetem adjunktusa volt. Innen Prágába távozott, majd Belgrádban telepedett le. Belgrádban 1933-tól negyven éven át tanított bizantinológiát. 1948-ban megalapította és élethossziglani elnöke lett a Szerb Tudományos Akadémia bizantinológiai intézetének, ami a tudományág egyik nemzetközi központja lett Párizs, München és a washingtoni Dumbarton Oaks mellett. Akkor is hűséges maradt választott hazájához, amikor a későbbi évtizedekben vezető amerikai és a szovjet intézetektől kapott meghívásokat. Bizánc történetén belül különös érdeklődéssel fordult a gazdasági kérdések felé. 1973-ban vonult nyugdíjba. Utódja a jugoszláv bizantinológia élén Božidar Ferjančić lett.
Művei
szerkesztésLegfőbb műve a bizánci állam átfogó története, amit németül írt és három német kiadásban jelent meg (1940, 1952, 1963), továbbá angolul két angliai és két egyesült államokbeli kiadásban, valamint további tíz nyelvre lefordították. A könyv évtizedeken keresztül a nemzetközi bizantinológiai irodalom alapművének számított, hatalmas tudományos apparátussal, rendkívül gazdag görög, latin, angol, német, francia, orosz és számos más szláv nyelvű forrásjegyzékkel. A mű eddig egyetlen magyar kiadása,[3] A bizánci állam története az 1965-ös müncheni kiadás alapján készült, de az ebben alkalmazott magyar átírás erősen vitatható, nem felel meg az akadémiai, és a magyar Wikipédiában is elfogadott módszernek.[m 1]
Magyarul
szerkesztés- A bizánci állam története; ford. Magyar István Lénárd, Németh Ferdinánd, Prohászka Péter; Osiris, Bp., 2001 (Osiris tankönyvek)
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ A fordítás sajnálatos módon egyébként is sok kisebb-nagyobb értelemzavaró hibát tartalmaz.
Hivatkozások
szerkesztés- ↑ https://www.medievalacademy.org/page/CompleteCorrFellow, 2023. március 28.
- ↑ PICASSO DOCTEUR MAIS ABSENT (francia nyelven). Societe Editrice Du Monde, 1972. november 27.
- ↑ Ostrogorsky
Fordítás
szerkesztés- Ez a szócikk részben vagy egészben a George Ostrogorsky című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Georg Ostrogorsky című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- ↑ Ostrogorsky: Georg Ostrogorsky: A bizánci állam története. Budapest: Osiris. 2003. ISBN 963 389 383 6
