Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                

George R. R. Martin

amerikai író
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. december 2.

George Raymond Richard Martin (születési nevén: George Raymond Martin) (Bayonne, New Jersey, 1948. szeptember 20. –) amerikai író, forgatókönyvíró és televíziós producer. Elsősorban fantasy, de horror, és science fiction műfajokban alkot. Leginkább A tűz és jég dala című fantasy regénysorozat szerzőjeként ismert, amelyből a Primetime Emmy-díjas Trónok harca (2011–2019) és annak előzménysorozata, a Sárkányok háza (2022–jelen) című televíziós sorozat is készült. Közreműködött a Wild Cards antológiasorozat megalkotásában is, és hozzájárult az Elden Ring (2022) című videójáték világának felépítéséhez.

George R. R. Martin
2017. augusztus 11-én, a Hugo-díj átvétele előtt
2017. augusztus 11-én, a Hugo-díj átvétele előtt
Élete
Született1948. szeptember 20. (76 éves)
Bayonne, New Jersey
Nemzetiségamerikai
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)Low fantasy,[1] horror, science fiction
Kitüntetései
  • Nebula-díjas novellák (Sandkings, 1979)
  • Hugo-díj a legjobb rövid kisregénynek (Gordon R. Dickson, 1980, Sandkings, Poul Anderson)
  • Hugo-díj a legjobb kisregénynek (Roger Zelazny, 1975, A Song for Lya, Alice Bradley Sheldon)
  • Hugo-díj a legjobb novellának (Clifford D. Simak, 1980, The Way of Cross and Dragon, C. J. Cherryh)
  • Nebula-díjas novellák (Portraits of His Children, 1986)
  • Seiun Award for Best Translated Short Story (Nightflyers, 1983)
  • Locus Award for Best Collection (A Song for Lya and Other Stories, 1977)
  • Locus Award for Best Collection (Sandkings, 1982)
  • Locus Award for Best Novelette (Sandkings, 1980)
  • Locus Award for Best Novella (The Storms of Windhaven, 1976)
  • Locus Award for Best Short Story (The Way of Cross and Dragon, 1980)
  • Locus Award for Best Novella (Nightflyers, 1981)
  • Locus Award for Best Novelette (Guardians, 1982)
  • Locus Award for Best Novelette (The Monkey Treatment, 1984)
  • Locus-díj a legjobb fantasyregénynek (Tim Powers, 1997, Trónok harca, Orson Scott Card)
  • Locus-díj a legjobb fantasyregénynek (Joanne Kathleen Rowling, 1999, Királyok csatája, Tim Powers)
  • Locus-díj a legjobb fantasyregénynek (Neil Gaiman, 2001, Kardok vihara, Joanne Kathleen Rowling)
  • Locus-díj a legjobb fantasyregénynek (Charles Stross, 2012, Sárkányok tánca, China Miéville)
  • Hugo-díj a legjobb kisregénynek (Allen Steele, 1997, Blood of the Dragon, Allen Steele)
  • Premio Gigamesh (Tuf Voyaging, 1989)
  • Geffen Award (2002)
  • Ignotus Award for Best Foreign Novel (Trónok harca, 2003)
  • Ignotus Award for Best Foreign Novel (Királyok csatája, 2004)
  • Ignotus Award for Best Foreign Novel (Kardok vihara, 2006)
  • Inkpot Award (1988)
  • Carl Sandburg Literary Award (2020)
  • Hugo-díj a legjobb hosszú formátumú forgatókönyvnek (Trónok harca, 2012)
Hatottak ráL. Frank Baum, Charles Dickens, Robert A. Heinlein, Robert E. Howard, J. R. R. Tolkien, Jack Vance, Roger Zelazny, C. S. Lewis, Mervyn Peake
George R. R. Martin aláírása
George R. R. Martin aláírása
George R. R. Martin weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz George R. R. Martin témájú médiaállományokat.

Sokan a legnagyobb fantasyszerzőnek tartják J. R. R. Tolkien óta és munkásságának jelentőségét a műfaj művelői közül szinte egyedüliként már-már Tolkienéhoz mérik. 2011-ben felkerült a Time 100 éves, a világ legbefolyásosabb embereit felsoroló listájára.

Martin nagyon fiatal korában kezdett írni. Első művei rémtörténetek voltak: a környékbeli gyerekeknek adta el fillérekért, általában ő maga olvasta fel őket. Később rajongója (és gyűjtője) lett a képregényeknek; a Fantasztikus Négyes 20. számában megjelentették az akkor középiskolás író levelét. Ez volt az első „írása”, amely nyomtatásban megjelent, és nagy hatással volt rá. A levél keltette reakciók hatására kezdett különböző rajongói magazinoknak írni.[2]

Első novelláját 1970-ben, 21 éves korában adta el a Galaxy magazinnak (1971-ben jelent meg), melyet továbbiak követtek. A középiskola után főiskolán folytatta tanulmányait, előbb B.Sc., majd M.Sc. fokozatot szerzett újságírói szakon. Tanulmányai befejezése után – lelkiismereti okok miatt – polgári szolgálatot választott, egy jogi tanácsadással foglalkozó alapítványnál dolgozott 1972 és 1974 között. Később sakktornákat felügyelt, majd újságírást tanított a Clarke Főiskolán. Mindezek mellett részmunkaidőben foglalkozott az írással.

1975-ben feleségül vette Gale Burnicket. Négy év múlva, 1979-ben elváltak, gyermekük nem született.

A hetvenes évek első felében novellákat írt, több Hugo- és Nebula-díjat is nyert. Első regénye, a Dying of the Light, 1977-ben jelent meg. 1979-től főállású író.

1986-tól kezdett dolgozni szerkesztőként a Wild Cards című osztott világ-antológián. A történetek egy olyan világban játszódnak, ahol a második világháború befejezése után felüti fejét egy vírus, amely súlyosan eltorzítja akiket megfertőz, illetve néhány ritka esetben különleges képességekkel ruházza fel őket. Ez az esemény megváltoztatja a történelem menetét is. A sorozatban közreműködött többek között Stephen Leigh, Lewis Shiner, Howard Waldrop, Walter Jon Williams valamint Roger Zelazny. Maga Martin is írt néhány történetet, melyek közül soknak a telekinetikus képességgel megáldott Thomas Tudbury a főszereplője. A világot Martin képregényes múltja, valamint az általa vezetett Superworld nevű szuperhősöket felvonultató szerepjáték világában játszott történetek ihlették.

Hollywoodba költözött, 1986-tól a CBS-nél dolgozott az Alkonyzóna című tévésorozaton. 1987-től a Beauty and the Beast című televíziós sorozatnál konzultáns lett, majd 1988-ban producerré, 1989-ben co-executive producerré lépett elő. Ez utóbbi befejezése után Martin továbbra is Hollywoodban maradt: a stúdióknak szállított sorozatötleteket. Saját bevallása szerint jól megélt ebből, viszont az évek alatt mindössze egyetlen ötlete jutott el a pilot fázisig, de abból sem lett sorozat. Elege lett abból, hogy „négy öltönyös fickónak” (a stúdiók embereinek) írja meg ötleteit, ezért visszatért a regényíráshoz.

1996-ban jelent meg A tűz és jég dala című, igen terjedelmes sorozatának első kötete, a Trónok harca. A sorozat egyöntetűen pozitív fogadtatásra lelt az olvasók,[3] kritikusok,[4] kiadók és más szerzők részéről. A ciklus negyedik kötete, a Varjak lakomája első helyezést ért el a New York Times és a Wall Street Journal könyveladási listáján is.

A sorozat megfilmesítési jogait az HBO szerezte meg, és 2007-ben bejelentették, hogy tévésorozatot forgatnak belőle.

Szerzőként

szerkesztés
 
A szerző leghíresebb műve a Tűz és jég dala-ciklus (a képen a sorozat első részének, a Trónok harcának a borítója)
  • Dying of the Light (1977)
  • Windhaven (1981, társszerző: Lisa Tuttle)
  • Lázálom (eredeti cím: Fevre Dream) (1982)
  • The Armageddon Rag (1983)
  • A tűz és jég dala sorozat:
  • A hét királyság lovagjai sorozat:
    • A kóbor lovag (eredeti cím: The Hedge Knight) (1998) – A tűz és jég dala világában játszódó történet
    • A felesküdött kard (eredeti cím: The Sworn Sword) (2003) – az A kóbor lovag folytatása
    • Az álneves lovag (eredeti cím: The Mistery Knight) (2010) – az A felesküdött kard folytatása
  • Hunter's Run (2007, a "Shadow Twin" című novella kibővített változata; társszerzők:Gardner Dozois és Daniel Abraham)

Kisregények

szerkesztés

Gyerekkönyvek

szerkesztés
  • The Ice Dragon (1980, első kiadás; 2006,illusztrált újrakiadás)

Gyűjtemények

szerkesztés
  • A Song for Lya (1976)
  • Songs of Stars and Shadows (1977)
  • Sandkings (1981)
  • Songs the Dead Men Sing (1983)
  • Nightflyers (1985)
  • Tuf Voyaging (1987, összefüggő történetek gyűjteménye)
  • Portraits of His Children (1987)
  • Quartet (2001)
  • GRRM: A RRetrospective (2003; 2006-ban és 2007-ben újra kiadták Dreamsongs címen, két kötetben)

Szerkesztőként

szerkesztés

Wild Cards (több kötetnél íróként is közreműködött)

szerkesztés
  • Wild Cards I: Fekete lapok (1987)
  • Wild Cards II: Égi ászok (1987)
  • Wild Cards III: A Fekete Lap napja (1987)
  • Wild Cards IV: Aces Abroad (1988)
  • Wild Cards V: Down & Dirty (1988)
  • Wild Cards VI: Ace in the Hole (1990)
  • Wild Cards VII: Dead Man's Hand (1990)
  • Wild Cards VIII: One-Eyed Jacks (1991)
  • Wild Cards IX: Jokertown Shuffle (1991)
  • Wild Cards X: Double Solitaire (1992)
  • Wild Cards XI: Dealer's Choice (1992)
  • Wild Cards XII: Turn of the Cards (1993)
  • Wild Cards XIII: Card Sharks (1993)
  • Wild Cards XIV: Marked Cards (1994)
  • Wild Cards XV: Black Trump (1995) (ez utóbbi három könyv trilógiát alkot)
  • Wild Cards XVI: Deuces Down (2002)
  • Wild Cards XVII: Death Draws Five (2006)
  • Wild Cards XVIII: Inside Straight (2008)
  • Wild Cards XIX: Busted Flush (2008)
  • Wild Cards XX: Öngyilkos királyok (2010)
  • Wild Cards XXI: Fort Freak (2011)
  • Wild Cards XXII: Lowball (2014)
  • Wild Cards XXIII: High Stakes (2016)
  • Warriors (készül)
  • Songs of the Dying Earth (készül)

Magyarul megjelent művei

szerkesztés
  • Lázálom; ford. Kornya Zsolt; Valhalla Páholy, Bp., 2002 (A fantasy nagymesterei)
  • Trónok harca. A Tűz és Jég dalának első könyve; ford. Pétersz Tamás; Alexandra, Pécs, 2003
  • Királyok csatája. A Tűz és Jég dalának második könyve; ford. Pétersz Tamás; Alexandra, Pécs, 2003
  • Kardok vihara. A Tűz és Jég dalának harmadik könyve; ford. Pétersz Tamás; Alexandra, Pécs, 2004
  • Varjak lakomája. A Tűz és Jég dalának negyedik kötete; ford. Pétersz Tamás; Alexandra, Pécs, 2007
  • Sárkányok tánca. A Tűz és jég dala ciklus ötödik kötete; ford. Novák Gábor; Alexandra, Pécs, 2012
  • Trónok harca. A Tűz és jég dala ciklus első kötete; ford. Pétersz Tamás, átdolg. Novák Gábor; 3. jav. kiad.; Alexandra, Pécs, 2013
  • Varjak lakomája. A Tűz és jég dala ciklus negyedik kötete; ford. Pétersz Tamás, Novák Gábor; 3. jav. kiad.; Alexandra, Pécs, 2013
  • A hét királyság lovagja. Történetek A tűz és jég dala világából; ford. Novák Gábor; Alexandra, Pécs, 2014
  • Királyok csatája. A Tűz és jég dala ciklus második kötete; ford. Pétersz Tamás; 3. jav. kiad.; Alexandra, Pécs, 2014
  • Kardok vihara. A Tűz és jég dala ciklus harmadik kötete; ford. Pétersz Tamás; 4. jav. kiad.; Alexandra, Pécs, 2014
  • Sárkányok tánca. A Tűz és jég dala ciklus ötödik kötete; ford. Novák Gábor; 3. jav. kiad.; Alexandra, Pécs, 2014
  • A tékozló herceg; ford. Novák Gábor; in: Zsiványok; szerk. George R. R. Martin, Gardner Dozois; Fumax, Bp., 2015
  • A jégsárkány; ford. Bujdosó István; Alexandra, Pécs, 2016
  • Hamiskártyások. Wild cards; ford. Novák Gábor; Libri, Bp., 2017
  • Álomdalok. 1. A Homokkirályok és más elbeszélések; ford. Bujdosó István et al.; Alexandra, Pécs, 2017
  • Fekete lapok. Wild cards; ford. Novák Gábor, Békési József; Libri, Bp., 2017
  • A hercegnő és a királynő, avagy a feketék és a zöldek; in: Veszélyes amazonok; szerk. George R. R. Martin, Gardner Dozois; Fumax, Bp., 2018
  • Tűz & vér. Westeros Targaryen királyainak históriája. Első kötet; ford. Stemler Miklós; Alexandra, Pécs, 2018
  • Vesztes kéz. Wild cards; ford. Novák Gábor; Libri, Bp., 2018
  • Égi ászok. Wild cards; ford. Novák Gábor; Libri, Bp., 2018
  • A fekete lap napja. Wild cards; ford. Novák Gábor; Libri, Bp., 2019
  • Öngyilkos királyok. Wild cards; ford. Novák Gábor; Libri, Bp., 2019
  • Tuf utazásai; ford. Ballai Mária et al.; Agave Könyvek, Bp., 2021
  • Bryan Cogman: Trónok harca. Hivatalos filmkönyv az HBO sorozat alapján; előszó George R. R. Martin, bev. David Benioff, D. B. Weiss; Szukits, Szeged, 2013
  • George R. R. Martin–Elio M. García Jr.–Linda Antonsson: A tűz és jég világa. A Trónok harca és Westeros ismeretlen históriája; ford. Popovics Ferenc, Aranyi Gábor; I. P. C., Bp., 2014 (I. P. C. könyvek)
  • A hivatalos Trónok harca-színezőkönyv; I.P.C., Bp., 2015
  • Trónok harca. Képregény; szöveg George R. R. Martin alapján Daniel Abraham, rajz Tommy Patterson, ford. Szolga Emese; Szukits, Szeged, 2017–
    • 1-2. 2017
    • 3-8. 2018

Fontosabb díjak

szerkesztés

Érdekesség

szerkesztés

George R. R. Martin máig egy olyan számítógépen írja műveit, melyen DOS operációs rendszer van telepítve. Szövegszerkesztésre a WordStar 4.0 szoftvert használja. A miértet firtató kérdésre egy interjúban azt felelte, hogy mindent tud, amit egy szövegszerkesztőnek tudnia kell és semmi többet. Utálja, ha egy program átírja a kisbetűjét nagybetűre, el tudja dönteni, hogy milyen betűt akar írni. Ezen kívül ki nem állhatja a helyesírás-ellenőrzőt.[5]

  1. Popular Low Fantasy Books (angol nyelven), 1012. május 12. (Hozzáférés: 2012. május 12.)
  2. Speech at Electracon (angol nyelven), 1984. június 23. [2007. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. január 29.)
  3. Best SF and Fantasy Books of 1999: Readers' Choice (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. január 29.)
  4. A Storm of Swords -- book review (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. január 29.)
  5. Aryan Singh: George R. R. Martin uses a 36-year-old DOS software to write his books (angol nyelven), 2023. július 10. (Hozzáférés: 2023. július 11.)

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz George R. R. Martin témájú médiaállományokat.