Orvostudomány
Az orvostudomány célja az egészség fenntartása vagy éppen visszaállítása betegség vagy sérülés után. A test szerkezetével, működésével; a betegségek leírásával és az alkalmazott terápiákkal foglalkozik. Nem olyan absztrakt tudomány, mint a fizika vagy a kémia, hanem sok ezer éves tapasztalat, kísérlet és próbálkozás sűrített eredménye.
| Orvostudomány | |
| medicina (lat.) | |
 | |
| Az orvostudomány allegóriája (A Heidelbergi Egyetem aulájában lévő festmény) | |
| Tárgya | az egészség fenntartása vagy betegség után |
| Ágai |
|
| Jelentős művelői | Hippokratész, Celsus, Szóranosz, Galénosz, Paracelsus, Paré, Harvey, Semmelweis, Vesalius, Virchow, Lister, Forel |
| Jelentős kézikönyvei | Jellinek–Gergely–Somogyi–Brencsán: Új egészségügyi ABC (Budapest, 1990) |
| – alkalmazott élettudományok – | |
Az orvoslás több tényezőből tevődik össze, amelyek szorosan összekapcsolódnak és kiegészítik egymást. Ezek az anamnézis (kórelőzmény), a vizsgálat, a diagnózis (kórisme) és a javasolt terápia. Ezek együttesen lehetnek hatásos eszközök a betegségek gyógyításának folyamatában.
Ezen tényezők tovább bonthatók, hiszen a vizsgálat lehet például fizikai, labor vagy valamilyen képalkotó eljárás (l. röntgen). A legfőbb szempont az információszerzés.
Az operatív gyógyítás – például a féregnyúlvány kivétele vagy a császármetszés – nagy mértékben fejlődött a 20. században, ami a higiéniát és a műtéti technológiát illeti. A gyógyszerkutatás ugyancsak jelentős eredményeket ért el a védőoltások és az antibiotikumok terén.
Az orvostudomány fejlődésével és specializálódásával egyidejűleg nőtt az orvosi munka szerveződése és összetettsége. Az orvostudomány által ma megoldható gyógyítási és/vagy életmentő feladatok elvégzéséhez jól képzett és jól szervezett intézmények és az orvosok és más egészségügyi szakdolgozók gyors és összehangolt együttműködésére van szükség, mint például a sürgősségi ellátásban vagy a szervátültetésben.
Szakterületek
szerkesztés
Az orvostudomány legfőbb szakterületei:
- Belgyógyászat
- Bőrgyógyászat
- Érsebészet
- Fizioterápia és gyógytorna
- Fül-orr-gégészet
- Gasztroenterológia
- Gyermekgyógyászat
- Igazságügyi orvostan
- Infektológia
- Járványfelügyelet és közegészségügy
- Kardiológia
- Nefrológia
- Neurológia
- Nőgyógyászat
- Ortopédia
- Onkológia
- Pszichiátria
- Sebészet
- Szemészet
- Szülészet
- Tüdőgyógyászat
- Traumatológia
- Urológia
- Családorvoslás
- Foglalkozás-egészségügy
Egyéb fontos szak- és kutatási területek
szerkesztés- Addiktológia
- Andrológia
- Aneszteziológia és intenzív terápia
- Angiológia és kardiológia
- Bakteriológia
- Endokrinológia
- Genetika
- Geriátria
- Hematológia
- Hepatológia
- Immunológia
- Neonatológia
- Onkológia
- Oxiológia
- Pandémia
- Patológia
- Proktológia
- Radiológia
- Reumatológia
- Sportorvoslás
- Virológia
Jegyzetek
szerkesztésKülső hivatkozások
szerkesztés
További információk
szerkesztés- Hoffmann Zsuzsanna–T. Horváth Ágnes: Antik medicina és farmakológia; JATEPress, Szeged, 2019
- Bácskay András: Orvoslás az ókori Mezopotámiában. A mezopotámiai gyógyító rítusok elmélete; PTE BTK Ókortörténeti Tanszék–L'Harmattan, Pécs–Budapest, 2018 (Ókor-történet-írás)
