Homoróddaróc
Homoróddaróc (németül Draas, románul Drăușeni) a Királyföld keleti határán fekvő település Romániában, Brassó megyében.
| Homoróddaróc (Drăușeni) | |
 | |
| Evangélikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Kaca |
| Rang | falu |
| Községközpont | Kaca |
| Irányítószám | 507042 |
| SIRUTA-kód | 40795 |
| Népesség | |
| Népesség | 432 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 386 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 480 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 08′ 29″, k. h. 25° 18′ 37″46.141389°N 25.310278°EKoordináták: é. sz. 46° 08′ 29″, k. h. 25° 18′ 37″46.141389°N 25.310278°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Homoróddaróc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésA Homoród alsó folyása mentén fekszik. Megközelíthető az E-60-as útról Brassó felé haladva, Székelyudvarhely irányába letérve.
Története
szerkesztésAz Andreanumban 1224-ben „terra Daraus”-ként jelentkezik először, 1494-ben pedig nagyszebeni számadáskönyvekben találkozunk nevével: 11 forint jut „pro structura ecclesiae Draws” (Entz). A reformációig katolikus falu a 18. században lutheránus anyaegyházként szerepelt, s 1944-ig mint szász települést tartották számon. A második bécsi döntés következtében Magyarországhoz került és határközség lett. A háború után az egész lakosság elmenekült. A homokkőből épült, a jáki templomhoz hasonlóan indás díszítésű templomot a betelepedő református székelyek vették át.
Híres emberek
szerkesztés- Török Sándor (1904–1985) író
Képgaléria
szerkesztésJegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}