Inota

Inota egykor önálló község, 1951 óta Várpalota keleti városrésze. A városhoz csatolása előtt Fejér megye Székesfehérvári járásához tartozott, azóta Veszprém megye, ma Veszprém vármegye része.

Inota
Közigazgatás
Település	Székesfehérvári járás Várpalota
Irányítószám	8103 8104
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Elhelyezkedése
Inota Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 11′ 53″, k. h. 18° 11′ 31″47.1981265, 18.1919795
A Wikimédia Commons tartalmaz Inota témájú médiaállományokat.

Fekvése, elhelyezkedése

Várpalota térképe

Délről a Sárvíz széles, mocsaras völgye, északról a Bakony keleti hegysora határolja.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Bakonykúti, kelet felől Csór, délkelet felől Nádasdladány, dél felől Ősi, délnyugat felől Pétfürdő, nyugat felől pedig Várpalota.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 8-as főút, amely a belterületének déli széle közelében húzódik (a főút Várpalota központját elkerülő szakaszának átadása óta a régi nyomvonal már a 7204-es út része).

A hazai vasútvonalak közül a Székesfehérvár–Szombathely-vasútvonal érinti, de annak korábban itt létesült megállóhelye már nem üzemel, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget így Várpalota vasútállomás kínálja.

Várpalota helyi buszjáratai közül az 1-es számú helyi járat közlekedik ide.

Története

Régi település, már a neolit és a római korban is lakott volt. A neolitikumból, az i. e. 6. századból és a rómaiak korából is kerültek elő leletek.

1193-ban említik először Junota néven egy oklevélben, mellyel III. Béla király a fehérvári johannitáknak adta a falut. 1272-ben V. István felszabadította a falu népét a vámtól, gyűjtéstől, valamint attól, hogy az ország zászlósurait kötelezően el kelljen szállásolniuk. A falut 1426-ban Bátorkő vára tartozékaként Újlaki Miklós birtoka volt.

A várpalotai vár eleste után a többi környékbeli faluhoz hasonlóan nehéz időszak köszöntött a falura. Kétfelé adózás (a várnak és a töröknek is) és más nehézségek miatt a falu teljesen elnéptelenedett. Zichy Imre telepítette újra a falut. A falu életében Sigbert Heister és a Rákóczi-szabadságharc pusztításai újabb károkat okoztak.

A 18. század közepén újabb, főleg Magyarpolányból elzavart lakosok érkeztek. A falu fejlődése megállt a 19. század végén, a falu lakossága még csökkent is.

A második világháború idején a környéken több hónapig dúltak a harcok. A háború után, 1951-ben a falut átcsatolták Fejér vármegye Székesfehérvári járásából Veszprém megyéhez, és Várpalotához csatolták.

Felépült az Inotai Alumíniumkohó, a kohó hatalmas áramigénye kielégítésére pedig az inotai hőerőmű. A hőerőmű 2001-ben bezárt.

2000-ben felépült egy inotai szélerőmű.

Források

• Magyarország megyei kézikönyvei, 18. kötet, 498-499-oldal