Iparvágány
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Az iparvágány olyan, a közforgalmú vasúti hálózatból kiágazó vasúti pálya, amely gyárakba, ipartelepekre vagy logisztikai központokba vezet.
Az iparvágányokat a 19. század végén és a 20. század elején külön engedéllyel általában azok a vállalatok építették, akiknek érdeke fűződött ahhoz, hogy vasúton ki lehessen szolgálni a szállítási igényeiket. Az ilyen pályákat gyakran nevezték magáncsatlakozó pályáknak is, és többnyire magántulajdonban voltak. Az iparvágányok zöme vasútállomásoknál csatlakozik a vasúti hálózathoz, de léteznek nyílt pályai iparvágány-kiágazások is. Vannak még több iparvágányt is felfűző, nem iparvállalati tulajdonban álló, de az ipar szállítási igényeit szolgáló összekötővágányok is, ezeket vontatóvágánynak nevezzük.
Magyarországon
szerkesztésA tervgazdaság idején minden vasút az állam részévé vált, az iparvállalatokat pedig államosították. Az iparvágányoknak ezért nem is volt világosan kijelölt tulajdonosuk, és többnyire a MÁV tartotta fenn őket.
A rendszerváltás után az állami vállalatokat privatizálták vagy gyakran felszámolták, sok üzemnek pedig több kis jogutódja lett. A tulajdon-, birtok- és szolgalmi jogok rendezetlensége, és a nyilvántartások pontatlansága miatt kialakult az ún. iparvágány-probléma.
A magyar vasúti hálózat 2004-es megnyitásakor az iparvágányokhoz kapcsolódó jogviszonyok rendezetlensége számtalan vitát váltott ki az állami és magántulajdonú vasúti társaságok, a fuvarozók és a fuvaroztatók között.
A 2006-tól hatályos, az európai jognak megfelelő vasúti közlekedési törvény alapján minden használatban lévő iparvágányért egy hatósági engedélyköteles működtető szervezet felel. Az engedélyek kiadását és a pályák használatának ellenőrzését a Magyar Vasúti Hivatal végzi.
Mindettől függetlenül a 2000-es évekre az iparok korábbi évtizedekhez képest jelentős csökkenése miatt az azokat korábban kiszolgáló iparvágányok jelentős részét megszüntették, sok helyen részlegesen vagy teljesen el is bontották azokat.