József Attila Színház

A József Attila Színház Budapesten, a 13. kerületben, a Váci út 63. sz. alatt működő színház. 1955-től lett József Attila Színház a neve. Az épületet eredetileg művelődési háznak szánták, korábban operettszínházként a Déryné Színpad, majd a Magyar Néphadsereg Színháza Kamaraszínháza működött benne. 1956-ban lett önálló.

József Attila Színház
A József Attila színház Váci út 63. alatti főbejárata
Település	Budapest XIII. kerülete
Hasznosítása
Felhasználási terület	színházépület színtársulat
Elhelyezkedése
József Attila Színház Pozíció Budapest XIII. kerülete térképén
é. sz. 47° 31′ 54″, k. h. 19° 04′ 02″47.5317, 19.0671
A Wikimédia Commons tartalmaz József Attila Színház témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A József Attila színház bejárata (Déryné köz)

A József Attila színház Róbert Károly körúti oldala

A színház igazgatói

• Szendrő József (1954–1955)
• Fodor Imre (1956–1975)
• Miszlay István (1975–1982)
• Szabó Ervin (1982–1990)
• Léner Péter (1990–2010)
• Méhes László (2010–2011)
• Koltay Gábor (2011)
• Nemcsák Károly (2011–)

Társulat (2022/2023)

Vezetés

• Igazgató: Nemcsák Károly
• Művészeti vezető: Hargitai Iván
• Dramaturg: Szokolai Brigitta
• Művészeti főtitkár: Fazekas Zsuzsa

Színészek

• Auksz Éva
• Blazsovszky Ákos
• Botár Endre
• Chajnóczki Balázs
• Fehér Anna
• Fekete Gábor
• Fila Balázs
• Galkó Balázs
• Horváth Csenge
• Horváth Sebestyén Sándor
• Jónás Andrea
• Kiss Gábor
• Kónya Merlin Renáta
• Kovalik Ágnes
• Kulcsár Viktória
• Lábodi Ádám
• Lukács Dániel
• Molnár Zsuzsanna
• Nemcsák Károly
• Pikali Gerda
• Quintus Konrád
• Szabó Gabi
• Ujréti László
• Újvári Zoltán
• Zöld Csaba

Táncosok

• Czakó Gábor
• Horváth Ádám
• Jakab Roland
• Jakab Zsanett
• Tonhaizer Tünde
• Veres Dóra

Örökös tagok (2022)

• Bakó Márta
• Bodrogi Gyula
• Galambos Erzsi
• Láng József
• Örkényi Éva
• Szabó Éva
• Sztankay István
• Turgonyi Pál
• Ujréti László
• Voith Ági

Állandó művészek (2022/2023)

• Bergendi Áron
• Bodrogi Gyula
• Botár Endre
• Előd Álmos
• Fazekas Zsuzsa
• Galambos Erzsi
• Galkó Balázs
• Jakus Szilvia
• Kiss Gábor
• Kocsis Judit
• Láng József
• Molnár Zsuzsanna
• Resetár Dániel
• Ujréti László
• Újvári Zoltán
• Vándor Éva

Bemutatók

Évad	Szerző	Cím	Rendező
2022/2023	F. M. Dosztojevszkij	A Karamazov testvérek	Hargitai Iván
	Márai Sándor	Kaland	Kiss Csaba
	Kurt Weill - Bertolt Brecht	Koldusopera	Bagó Bertalan
	Fenyő Miklós - Tasnádi István	Made in Hungária	Lengyel Ferenc
	Szabó Magda	Régimódi történet	Hargitai Iván
2023/2023	Willy Russel	Vértestvérek	Lengyel Ferenc
	Peter Shaffer	Equus	Hargitai Iván
	Shakespeare	Vízkereszt, vagy bánom is én	Kiss Csaba
	Heltai Jenő	Naftalin	Hargitai Iván
	Ivan Menchell	Sírpiknik	Guelmino Sándor

Története

Előzmények

1954 októberében a Magyar Néphadsereg Színháza kamaraszínpadot kapott a Váci út 63. szám alatti kultúrház Erkel-termében, ahol már előzőleg, 1953 december 10-e óta működött egy színház a XIII. kerületi Tanács védnöksége alatt Déryné Színpad néven, amely ez idő alatt operetteket játszott.

A Néphadsereg Színházán belül nemsokára megindult egy új színház szerveződése.

A József Attila Színház

1955 márciusában új színház alakult József Attila nevével. A társulat különböző kultúrotthonokban játszott, állandó telephelye nem volt. Igazgatója Szendrő József volt, főrendezője Berényi Gábor. A Magyar Néphadsereg Színháza ezután hamarosan egybeolvasztotta a József Attila Színházat a Déryné Színházzal a Néphadsereg Színháza kamaraszínházaként, telephelye a Váci úti épület lett. 1955 szeptemberétől már itt, az új helyen játszottak, bár továbbra is rendszeresen fölléptek kultúrházakban is. 1956. augusztus 1-től a József Attila Színház önálló lett, igazgatónak Fodor Imrét nevezték ki.

A kultúrpolitika akkori koncepciója szerint széles tömegeket elérni kívánó, népszínházi feladatkört ellátó színház volt, így elsősorban zenés és sikerdarabok, krimik, könnyebb fajsúlyú előadások szerepeltek a repertoárban.

1975–1982 között Miszlay István, 1982-től 1990-ig Szabó Ervin, majd 2010-ig Léner Péter, 2010-től pedig Nemcsák Károly igazgatja a színházat.

2021-től a színház ismét önálló társulattal rendelkezik, amelyet 2011-ben anyagi okokból kellett megszüntetni.

Az épület

A színház eredetileg az 1940–1950-es években épült „munkás színház”. Bejárata és előcsarnoka részben egy lakóház földszinti és I. emeleti szintjén található, mely lakóházhoz egy nyaktaggal kapcsolódik a földszint és galéria szintekből álló színházterem. A korra jellemző a pillérvázas rendszerű tartószerkezeti kialakítása és az épület homlokzati fala mögé visszahúzott nyaktag, így annak homlokzatán – a Déryné köz felé eső oldalon – sűrű, függőleges ablakosztás készülhetett. Mind a színház, mind a csatlakozó épületrészek padlószintje a környező terepszint felett 1,15 méter magasságban készültek, így az épület minden része, a legmélyebb pinceszinten is a mértékadó talajvízszint szintje fölé került.

Vidos Zoltán és Tarján László (FŐTI) tervei alapján, kettős funkcióban építették: felső szintjei lakóházként funkcionáltak, az alsó kettő a kerületi pártbizottságnak adott helyet.

2006-ig a lakó- és irodaház épületegyüttes eredeti (1947–48 évi) építése óta hat jelentősebb átépítésen, illetve átalakításon esett át.

2017-ben hat éves korszerűsítés keretében az épület belső tereit és homlokzatát is felújították több szakaszban.

Kapcsolódó díjak

• Józsa Imre-díj
• Sztankay István-díj
• Kaló Flórián-díj
• József Attila-gyűrű
• Fodor Imre-díj

Források

• A színház honlapja
• ↑ József Attila Színház: Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  

További információk

• Staud Géza: Magyar színházművészet: 1949-1959 - 1960 (online: books.google.hu)