Jacques de Molay

Jacques de Molay (1243/1244 körül – 1314. március 18.) köznemesi rendű francia templomos lovag. A Templomosok 23. és egyben utolsó Nagymestere, ő vezette a rendet 1292. április 20-tól egészen annak 1312-es feloszlatásáig. Hugues de Payns mellett ő a legismertebb templomos lovag, Nagymesterként a célja az volt, hogy megreformálja a Templomos lovagrendet, hogy az képes legyen megbirkózni a Szentföldön végbement változásokkal. Európában csökkent a keresztes háborúk támogatottsága, valamint bizonyos háttérben mozgó erők a rend feloszlatásán és annak vagyonának megszerzésén munkálkodtak. Szép Fülöp Franciaország királya költséges háborúkat folytatott, amihez pénzre volt szüksége, melyet a Templomos rend biztosított számára, azonban, hogy az összeg visszafizetésétől megmeneküljön 1307-ben Franciaországban elfogatta Jacques de Molay Nagymestert és a többi francia templomost. Kínvallatással eretnekségről tanúbizonyságot adó beismerő vallomást csikart ki a Nagymesterből, aki azt később visszavonta, ezért Fülöp dühében 1314-ben Párizsban máglyára küldte és megégettette.

Jacques de Molay
Templomos Lovagrend nagymestere
Uralkodási ideje
1292 – 1312
Életrajzi adatok
Született	1243/1244 körül Molay
Elhunyt	1314. március 18. Párizs
A Wikimédia Commons tartalmaz Jacques de Molay témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ifjú kora

Fiatalkori éveiről keveset tudunk, feltehetőleg a burgundiai Molay-ben született. A legtöbb templomos lovaghoz hasonlóan köznemesi család sarja, úgy tartják, hogy 21 éves korában ütötték lovaggá, 1265-ben, ebből következtetnek arra, hogy minden bizonnyal 1244-ben születhetett.

Nagymesterként

Dominique Papety: Akko ostroma (1291)

Akko 1291-es elestét követően az európaiak Ciprus szigetére húzódtak vissza, Ciprus lett az egyre fogyó Jeruzsálemi Királyság főhadiszállása. 1291. őszén a rend egy gyűlésén felszólalva javasolta a rend megreformálását, valamint magát ajánlotta leendő nagymesterül. 1292-ben az előző Nagymester elhunyt, és mivel egyetlen komoly ellenfele sem volt, de Molay került megválasztásra. 1293 tavaszán Molay új célt tűzött ki maga elé, a Szentföld visszahódítását, ehhez előtte azonban kapcsolatokat épített ki Európa uralkodóival. Elsődleges célja Ciprus és a rend megerősítése volt, csak ez után kerülhetett napirendre egy esetleges támadó hadjárat.

1299 és 1303 között Molay annak szentelte idejét, hogy a mamlúkok ellen új hadjáratot szervezzen, a terv az volt, hogy a keresztény lovagrendek a ciprusi királlyal, valamint a ciprusi arisztokráciával együttműködve, esetlegesen a mongolokat is bevonva megtörjék a mamlúkok uralmát és bevegyék a szíriai Tortozal városát. Az idők során többször került kilátásba egy esetleges frank-mongol szövetség, de ez alól a mongolok minduntalan kihátráltak. 1299-ben a mongol sereg megtámadta Sziriát kezdeti sikereket érve el, mely felbátorította Molayt, és 16 flottából álló hajóhadával II. Henrik ciprusi király vezetése alatt megszállták az egyiptomi-szír partszakaszt, de komolyabb eredmény nélkül kellett visszatérniük Ciprusra.

1302-ben elesett a keresztesek utolsó partközeli állása, Raud, ezután Molay belátta csupán egy jól felszerelt ütőképes hadsereggel, egy keresztes hadjárattal érhet el sikereket.

Letartóztatása és máglyahalála

19. századi ábrázolás, Jacques de Molay máglyahalála 1314 március 18-án

1307. szeptember 14-én a szóbeszédből, mely szerint a templomosok vétkesek eretnekség vádjában, hasznot húzott IV. Fülöp francia király, aki ügynökeinek titkos parancsot adott, mely szerint október 13-án szerte Franciaországban az összes templomos lefogattatik. (A Da Vinci-kód című regény szerint innen a ,,balszerencsés péntek 13." hagyománya.) Fülöpöt a templomosok vagyonának megszerzése hajtotta. Az eretneknek nyilvánított Jacques de Molay-t 1314 tavaszán (március 18.) máglyahalálra ítélték a kínzásokkal kicsikart vallomások alapján. A templomosokról szóló történetek hatással voltak a kora újkori szabadkőművességre is.

Emlékezete

Johann Ritter von Kalchberg Die Tempelherren címmel írt drámai költeményt a nagymesterről, amelyet August von Kotzebue átdolgozásában Magyarországon is bemutattak. Kótsi Patkó Jánosnak főbb szerepei közé tartozott Molay megformálása.

Jókai És mégis mozog a föld! című regényének Correctura fejezetében az intrikus Aszályit a színpadi mű „keresztre feszített Molay Jákob”-jához hasonlítja.

A Ubisoft videojátékokat fejlesztő cég által 2014-ben kiadott Assassin's Creed: Unity című videojáték is feldolgozza a templomos lovagrend 1307-ben bekövetkezett feloszlatását és Jacques de Molay máglyahalálát is természetesen némi fikcióval vegyítve.

Források

• Barber, Malcolm (1994). The New Knighthood: A History of the Order of the Temple. Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 0-521-42041-5.
• Barber, Malcolm (2001). The Trial of the Templars (2nd ed.). Cambridge University Press. ISBN 978-0-521-67236-8.
• Frale, Barbara (2009), The Templars - The secret history revealed, Maverick House Publishers, ISBN 978-1-905379-60-6.

További információk

• Fr. Pánczél Hegedűs János: A Jacques de Molay emlékmisén elhangzó prédikáció, templomosok.hu