Boróka (növénynemzetség)
A boróka (Juniperus) a ciprusfélék családjának egyik nemzetsége.
Boróka | ||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Juniperus x pfitzeriana hibrid
| ||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Boróka témájú médiaállományokat és Boróka témájú kategóriát. |
Származása, elterjedése
szerkesztésA nemzetség alapvetően holarktikus, de képviselői az egész északi féltekén: az Egyenlítő körüli hegyvidékektől az Arktiszig előfordulnak. Egy faja: a közönséges boróka (Juniperus communis) a Kárpát-medencében is gyakori. A mérgező nehézszagú boróka (Juniperus sabina) főleg templomkertekben nő, további négy faj jóval ritkább.
Megjelenése, felépítése
szerkesztésÖrökzöld; az egyes fajok fák vagy cserjék; leveles ágacskáik szögletesek vagy hengeresek. Többnyire kétlaki; a hím- és nőivarú egyedeknek gyakran még az alakja is különbözik. Egyes fajok egyértelműen elfekvőek, de a legtöbbnek elfekvő és oszlopos növésű típusa is van: utóbbiból gyakran kertészeti változatokat nemesítenek ki.
Kétféle levele van:
- a fiatal tűlevelek
- és a kifejlett pikkelylevelek.
A két levélfajta aránya fajonként más és más.
Virágai nem feltűnőek. Termésszerű képződménye az elhúsosodott falú tobozbogyó.
Életmódja, termesztése
szerkesztésA különféle tájakról származó borókák hazánkban nagyon különböző módon viselkedhetnek, az egyes növények igényei fölöttébb különbözőek lehetnek. A szennyezett levegőt általában rosszul tűrik, emellett gyakran tetvesednek, atkásodnak. Fényigényesek.
A kis-ázsiai fajok jól tűrik a szárazságot. Ivartalanul a megújított anyatövekről hajtásdugványokkal jól szaporítható. Termése egy–két év alatt érik be.
Felhasználása
szerkesztésFája kemény, de könnyen munkálható. Mivel sok benne az olaj és a gyanta, a rovarkártevőknek ellenáll.
A nemzetség több faja fűszer- és gyógynövény, mások viszont mérgezőek. Legtöbbet használt faja a közönséges boróka, amiből borókapárlatok (például borovicska), illetve borókával ízesített szeszek (jenever és gin) készülnek.
Rendszertani felosztása
szerkesztésA nemzetség mintegy ötven faját két fajcsoportba osztják:
- Juniperus fajcsoport avagy igazi borókák (J. sect. Juniperus):
- közönséges boróka (Juniperus communis),
- havasi boróka ~ alhavasi boróka, ~ törpe boróka, (Juniperus sibirica)
- fövenyboróka (Juniperus conferta Parl.) avagy (Juniperus litoralis Maxim),
- szír boróka[1] (szíriai boróka, (Juniperus drupacea Labill.),
- mandzsu boróka[1] (Juniperus rigida Sieb. et Zucc.),
- Juniperus brevifolia,
- Juniperus cedrus,
- Juniperus deltoides,
- Juniperus formosana,
- Juniperus lutchuensis,
- Juniperus macrocarpa,
- Juniperus navicularis,
- vörös boróka ~ vörös termésű boróka, (Juniperus oxycedrus (Sibth. et Sm.) Ball).
- Sabina fajcsoport avagy lóciprusok (J. sect. Sabina)
- nehézszagú boróka (Juniperus sabina)
- Juniperus angosturana,
- Juniperus ashei,
- Juniperus barbadensis,
- Juniperus bermudiana,
- Juniperus blancoi,
- Juniperus californica,
- kínai boróka (Juniperus chinensis),
- Juniperus coahuilensis,
- Juniperus comitana,
- Juniperus convallium,
- Juniperus coxii,
- Juniperus davurica,
- Juniperus deppeana,
- Juniperus durangensis,
- görög boróka[1] ~ görög pikkelyboróka, (Juniperus excelsa M. Bieb.)
- Juniperus flaccida,
- Juniperus foetidissima,[1]
- Juniperus gamboana,
- Juniperus gaussenii,
- henye boróka (Juniperus horizontalis),
- Juniperus indica,
- Juniperus jaliscana,
- Juniperus komarovii,
- Juniperus monosperma,
- Juniperus monticola,
- Juniperus morrisonicola,
- Juniperus occidentalis,
- utahi boróka (Juniperus osteosperma, Juniperus utahensis),
- kínai terülőboróka[2] (Juniperus × pfitzeriana syn. J. x media; J. chinensis x J. sabina hibrid),
- föníciai boróka ~ föníciai pikkelyboróka, (Juniperus phoenicea L.)
- texasi vörösboróka (Juniperus pinchotii),
- Juniperus polycarpos,
- Juniperus procera,
- kúszó boróka ~ japán törpeboróka[2] (Juniperus procumbens Sieb.)
- Juniperus pseudosabina,
- csüngőágú boróka[1] (Juniperus recurva),
- Juniperus saltillensis,
- Juniperus saltuaria,
- oregoni boróka ~ sziklás-hegységi boróka[1] (Juniperus scopulorum),
- Juniperus semiglobosa,
- törpe boróka (himalájai törpe boróka, Juniperus squamata)
- Juniperus standleyi,
- spanyol boróka[1] (Juniperus thurifera),
- Juniperus tibetica,
- virginiai boróka[1] ~ (Juniperus virginiana),
- Juniperus wallichiana.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Magyar nagylexikon IV. (Bik–Bz). Főszerk. Élesztős László, Rostás Sándor. Budapest: Akadémiai. 1995. 342. o. ISBN 963-05-6928-0
- Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2002. p. 160–161. ISBN 963-05-7847-6
- A Pallas nagy lexikona
- Borókák
- Nyugat-Magyarországi Egyetem