Kalifornia

	Kalifornia
; Kalifornia zászlaja	; Kalifornia pecsétje
	Közkedvelt elnevezés: The Golden State
	Mottó: Eureka (am. Megtaláltam)
Névadó	The Californias
	Közigazgatás
Fővárosa	Sacramento
Legnagyobb város	Los Angeles
Kormányzó	Gavin Newsom
Hivatalos nyelv	angol
Postai rövidítés	CA
ISO 3166-2	US-CA
	Felvétel az Unióba
sorrendben	31.
dátuma	1850. szeptember 9.
	Rangsor
terület szerint	3.
népesség szerint	1.
népsűrűség szerint	12.
	Népesség
Népesség	39 538 223 fő (2020. ápr. 1.)
Népsűrűség	83,78 fő/km²
	Földrajzi adatok
	Terület
összesen	424 345 km²
ebből víz	4,7 %
Időzóna	PST (UTC–8 / –7)
Szélesség	é. 32°30' – é. 42°
Hosszúság	ny. 114°8' – ny. 124°24'
	Kiterjedés
kelet-nyugati	402,5 km
észak-déli	1240 km
	Domborzat
legmagasabb pont	4418 m
átlagmagasság	884 m
legalacsonyabb pont	-86 m
	Térkép
	Kalifornia weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kalifornia témájú médiaállományokat.

Koordináták: é. sz. 37°, ny. h. 120°37, -12037.000000°N 120.000000°W

A „California” című lap ide irányít át. Hasonló címmel lásd még: California (egyértelműsítő lap).

Ez a szócikk az Amerikai Egyesült Államok tagállamáról szól. Hasonló címmel lásd még: Kalifornia (egyértelműsítő lap).

Ha a CA rövidítés fotográfiai vonatkozására vagy kíváncsi, lásd az optikai lencsék leképzési hibái szócikk kromatikus aberráció alfejezetét.

Kalifornia (angolul California) az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb tagállama.

A név eredete

A „Kalifornia” név eredetét Garci Rodríguez de Montalvo spanyol író a 16. század elején megjelent Esplandián cselekedetei (spanyolul Las sergas de Esplandián) című regényének tulajdonítják. A regényben California egy elképzelt szigetparadicsom, melyen egy Calafia nevű királynő uralkodik (ami valószínűleg az arab kalifa szó mintájára született név). Nem tisztázott azonban, hogy a mai területnek hogyan lett ez az elnevezése; a feltételezések szerint a Kalifornia szó kezdetben csak a Kaliforniai-félszigetet jelölte, melyről azt hihették a spanyol felfedezők, hogy sziget.

Földrajza

Kalifornia domborzati térképe

Észak-Amerika nyugati partján, az ország délnyugati csücskében, a Csendes-óceán északkeleti partján helyezkedik el. Észak felől Oregon, keletről Nevada, délkeletről Arizona, délről pedig a mexikói Alsó-Kalifornia állam határolja.

Fő domborzati elemei a Sierra Nevada és az óceán menti Parti-hegység, melyeket a Központi-völgy választ el. A Sierra Nevadában van az állam és az Alaszka nélkül vett USA legmagasabb pontja, a Mount Whitney (4421 m). A Parti-hegységen halad keresztül a Szent András-törésvonal. Az állam délkeleti része a Mojave-sivataghoz tartozik. A sivatagtól északra, a nevadai határon fekszik a Halál-völgy (Death Valley), a Föld egyik legforróbb vidéke.

A leghosszabb folyó az állam területén a San Joaquin-folyó a Központi-völgyben. További, nagyobb folyók északon a Sacramento és a Kern a Központi-völgyben, az Owens a Sierra Nevadában, a Parti-hegységben a Salinas, a délkeleti határon pedig a Colorado. Délen található a Salton-tó, a Sierra Nevadában pedig a Tahoe-tó. Híres öble a San Francisco-öböl.

Éghajlat

A Csendes-óceán partja, Monterey megye

Kalifornia területén többféle éghajlati zóna is megtalálható. A csendes-óceáni partvidék éghajlata kellemes, mediterrán. Itt a természetes növényzetet az örökzöld keménylombú erdők alkotják. A mediterrán zónában a tél enyhe és csapadékos, a nyár meleg és száraz. A csendes-óceáni partvidéken a téli hőmérséklet a hideg Kaliforniai-áramlat hatására hűvösebb. Los Angelesben az enyhe és csapadékos tél mellett a száraz nyári időszak átlaghőmérséklete 25–30 °C. San Franciscóban is az enyhe tél jellemző, a nyári hőmérséklet azonban mindössze 20 °C körüli.

Kalifornia északi részére már az óceáni éghajlatnak is jelentős hatása van. Az átlaghőmérséklet hasonló a partvidéki területekéhez, a csapadékmennyiség viszont nagyobb. Ezen a területen főként lombhullató erdők helyezkednek el, de megtalálhatók a mérsékelt övezeti esőerdők is. Az állam déli részét nagy kiterjedésű sivatagok és félsivatagok alkotják, ahol csak a szárazságtűrő növények képesek alkalmazkodni az éghajlathoz. Ezen a területen télen a hőmérséklet 15-20 °C körüli, nyáron a nappali hőmérséklet 40 °C feletti. Észak-Amerikában ezen a területen mérték a legmelegebb hőmérsékletet, 56,7 °C-ot a Halál-völgyben.^[2]^[3]^[4]^[5] Nyári időszakban csapadék nincs, téli időszakban 3-4 évente fordul elő, hogy kisebb mennyiségű csapadék érkezik a Csendes-óceán felől. Ilyenkor a sivatag hihetetlen módon kivirágzik. De ez csak néhány napig tart, mert a vadvirágok nem kapnak táplálékot a száraz talajból, így hamar elpusztulnak. Ezután a félsivatagi részeken magukra maradnak a szárazságtűrő növények, a sivatagokat pedig visszahódítják a vándorló homokdűnék.

Története

Kaliforniát 1542. szeptember 28-án fedezte fel a spanyol Juan Rodríguez Cabrillo. Az első települést, San Diego de Alcalát a ferencesek alapították Szent Juniper Serra vezetésével 1769-ben. Az első kormányzó egy spanyol felfedező, Gaspar de Portolá lett. A terület 1846-ban felkeléssel vált ki Mexikóból, rövid ideig Kaliforniai Köztársaság néven független államként létezett. 1850. szeptember 9-én csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.

1848-ban kezdődött a kaliforniai aranyláz, amely 300 ezer embert vonzott az államba. Az 1906-os San Franciscó-i földrengésben és az utána kitört tűzvészben kb. 3000 ember halt meg.

2018. január 1-jével – hatodikként az USA-ban (először Colorado állam, majd Washington, Oregon, Alaszka és Nevada követte) – megnyitotta kapuit a világ legnagyobb szabályozott marihuánapiaca, ahol szabaddá vált a cannabisalapú termékek rekreációs célú fogyasztása.^[6]

Népesség

Kalifornia népsűrűségi térképe (1 mi² = 2,6 km²)

Kalifornia az USA legnépesebb állama. A népesség növekedése jelenleg is rendkívül gyors, ami részben a kedvező születésszámnak, részben a többi államból és a külföldi országokból érkező letelepedésnek köszönhető. Külföldről messze a legtöbben Mexikóból érkeznek ide. Kalifornia az USA-n belül is sokak körében népszerű hely, ezért hasonlóan Floridához, az ország minden részéből költöznek ide.

Népességváltozás

A népesség alakulása 1850 és 2020 között

Lakosok száma	92 597	1 213 398	1 702 000	2 054 000	2 534 000	3 071 000	3 426 861	15 717 204	33 871 648	39 538 223
	1850	1890	1903	1907	1911	1916	1920	1960	2000	2020

Adatok: Wikidata

Kalifornia lakosságszáma:

1980: 23 700 000
1990: 29 800 000
2000: 33 900 000
2010: 37 253 956
2020: 39 350 000

Etnikumok

Az állam etnikai megoszlása:^[7]^[mikor?]

Etnikum	Arány
Fehér amerikai, beleértve 16,2% fehér hispánt	62,6%
Afroamerikaiak	6,4%
Amerikai indián és alaszkai bennszülött	0,8%
Ázsiai amerikai	10,8%
Hawaii és más Csendes-óceáni bennszülött	0,4%
Kettő vagy több rassz	2,8%
A fentiekből spanyol vagy más újlatin nyelvű	32,4%

Közigazgatás

Los Angeles Megyei Seriff Hivatala felel állami szinten Kalifornia rendjéért.

Kalifornia megyéinek térképe

Bővebben: Kalifornia megyéinek listája

Az állam 58 megyére oszlik.

Népesebb városok

Los Angeles

San Diego

San Francisco

Bővebben: Kalifornia városainak listája

Los Angeles (4 045 635)
San Diego (1 336 865)
San José (989 486)
San Francisco (824 525)
Long Beach (492 642)
Fresno (486 116)
Sacramento (475 743)
Oakland (420 183)
Santa Ana (353 184)
Anaheim (346 823)
Bakersfield (328 692)
Riverside (296 842)
Stockton (289 927)
Chula Vista (231 305)
Fremont (213 512)
Modesto (209 936)
Irvine (209 806)
Glendale (207 157)
San Bernardino (205 493)
Huntington Beach (201 993)

Gazdaság

Az USA-n belül is igen jelentős a gazdaság: a nemzeti össztermék 13%-át adja.

Műszaki iparágak

Itt található az ún. Szilícium-völgy, a high-tech ipar „bölcsője”. A rendkívül fejlett infrastruktúrával rendelkező technológiai park területén az egész világon egyedülálló technológiai fejlesztési üzemek létesültek. Jelenleg is az elektronikával kapcsolatos kutatások és fejlesztések, valamint a mikroelektronikai ipar első számú központja a világon. További jelentős ipari területnek számít Los Angeles és San Francisco, ahol szintén jelentős az elektronikai ipar, valamint a gépgyártás, a hadiipar, a textilipar, a vegyipar és a közlekedési járművek gyártása.

Film- és szórakoztatóipar

Közvetlenül Los Angeles mellett található Hollywood, a filmipar világhírű fellegvára, több – a filmkészítésben elsőrangú helyen álló – filmstúdió székhelyével.

Ásványkincsek és bányászat

Kaliforniát más néven Aranyállamnak is nevezik, mivel az állam területén ma is jelentős aranylelőhelyek vannak. Az ásványkincsekben gazdag területen megtalálható az egyik legértékesebb nehézfém, a platina is. A színesfémércek közül a legjelentősebb az óceán partvidéke mentén található higanyérc. A nem fémes ásványok közül legnagyobb mennyiségben a kálisó fordul elő az állam keleti, sivatagos részein. Viszonylag jelentős nagyságú kőolajmezők is találhatóak itt, amelyeknek jelentős szerepük van az állam vegyiparában.

Mezőgazdaság és élelmiszeripar

Az USA-n belül Kalifornia első helyet foglal el mezőgazdasági termelésben. A nagy kiterjedésű hegyláncok, erdők és sivatagos területek ellenére hatalmas térségen találhatóak szántóföldek is, ahonnan a jól képzett farmereknek, és a magas fokú gépesítésnek köszönhetően minden évben nagy mennyiségű élelmiszert szállítanak a városokba feldolgozásra. A szántóföldes gazdálkodáson kívül a kedvező éghajlati adottságoknak köszönhetően jelentős a déligyümölcsök és zöldségek termesztése is. Az aktív vulkáni területen kiváló minőségű a talaj, ami kedvez a szőlőtermesztésnek és a bortermelésnek: a kaliforniai borok világhírűek. A nyári időszakban a mediterrán területekre kevés csapadék jut, ezért a rendszeres öntözés nélkülözhetetlen. Az állam legszárazabb területén, a Halál-völgyben oázisok is találhatóak. Az állattenyésztés legfontosabb ágai a szarvasmarha- és a lótenyésztés.

Turizmus

A szolgáltatásokban nélkülözhetetlen szerepe van a turizmusnak. A kedvező éghajlati adottságoknak, a lélegzetelállító természeti csodáknak, a változatos tájaknak, az óceánpartok közelségének, a világon egyedülálló városi nevezetességeknek, valamint a híres személyeknek köszönhetően minden évben a világ minden tájáról több tízmillió turista keresi fel Kaliforniát.