Karát
A karát valójában két mértékegység, a drágakövek tömegének és az arany tisztaságának közös neve.
Drágakövek
szerkesztésA karát a drágakövek tömegének mérésére szolgáló mértékegység. Jele: Kt, angolszász területen ct.
1 Kt = 2×10−4 kg = 0,2 g = 200 mg.
A karát elnevezés a szentjánoskenyérfa termésének görög nevéből, a keration szóból ered, aminek magvait az ókorban – azok nagyon hasonló mérete és súlya miatt – precíziós súlymérésre használták.[1] Bonyolította a helyzetet, hogy minden egyes állam „saját” karátegységet használt, és ezek súlya természetesen eltért egymástól. Később a Trójában használatos szemek súlya lett általánosan elfogadott, amelyek 205 mg-nak feleltek meg. Ezt az értéket 1907-ben a metrikus rendszert használó országok 200 mg-ra módosították (metrikus karát), és manapság már ez az érték az egész világon elfogadott és használatos.
Arany
szerkesztésA karát az aranyötvözet finomsági fokának megjelölésére szolgáló mértékegység. Egy aranyat tartalmazó fémötvözetek karátértéke egy szám, amely azt mutatja, hogy az adott ötvözetben hány huszonnegyed rész arany van. Tehát az n karátos ötvözetnek n/24-ed része arany, a többi valamilyen más fém. Egy karát 4,167%-os aranytartalmat jelent.
Az arany finomságának jelölése gyakran az aranytartalom ezrelékes formában történő fémjelzésével történik. Például 14 karát esetén ez az 585 szám feltüntetését jelenti, ami 585‰-es aranytartalmat jelent.
A vásárlók a kereskedelemben a karátszámok alapján tájékozódhatnak.[1] Az ékszeriparban a 24, 18, 14, 8 karátos finomság gyakori (bár a 24 karát túl puha, a 8 karát pedig kémiailag kevésbé ellenálló, ezért ezek ritkábbak).
Karát | Ezrelék | Karát | Ezrelék |
---|---|---|---|
24 | 1000,00 | 12 | 500,00 |
23 | 958,33 | 11 | 458,33 |
22 | 916,67 | 10 | 416,67 |
21 | 875,00 | 9 | 375,00 |
20 | 833,33 | 8 | 333,33 |
19 | 791,67 | 7 | 291,67 |
18 | 750,00 | 6 | 250,00 |
17 | 708,33 | 5 | 208,33 |
16 | 666,67 | 4 | 166,67 |
15 | 625,00 | 3 | 125,00 |
14 | 583,33 | 2 | 83,33 |
13 | 541,67 | 1 | 41,67 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Ékszer kisokos - Ékszergyár. [2013. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 2.)
- ↑ Officina egyetemes lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest: Officina Nova. 1994. ISBN 963-8185-87-2