Kereszténysziget
Kereszténysziget (románul Cristian, németül Grossau, vagy Gross-Aue) falu Romániában Szeben megyében, Nagyszebentől 9 km-re nyugatra, az azonos nevű község központja.
| Kereszténysziget (Cristian) | |
 | |
| A keresztényszigeti erődtemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szeben |
| Község | Kereszténysziget |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 557085 |
| Körzethívószám | 0269 |
| SIRUTA-kód | 143496 |
| Népesség | |
| Népesség | 4116 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 5 (2011)[1] |
| Népsűrűség | 49 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 444 m |
| Terület | 71,16 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 60″, k. h. 24° 01′ 45″45.783300°N 24.029200°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 60″, k. h. 24° 01′ 45″45.783300°N 24.029200°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kereszténysziget témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Népessége
szerkesztésA 2011-es népszámlálás adatai alapján a község népessége 3665 fő volt, melynek 94,22%-a román, 1,2%-a német.[2] Vallási hovatartozás szempontjából a lakosság 87,83%-a ortodox, 2,05%-a pünkösdista, 1,88%-a hetednapi adventista, 1,64%-a baptista.[3]
Története
szerkesztésSzász erődített evangélikus temploma a 12.-14. században épült. 1599-ben Vitéz Mihály havasalföldi fejedelem katonái a templom szentélyében felakasztották Mathias Heintz evangélikus lelkészt.[4] 1658-ban a török ostrommal foglalta el és egész lakosságát lemészárolta. Később szász telepesekkel népesítették újra.1690 szeptemberében itt az országgyűlésen választatta magát fejedelemmé Thököly Imre. 1910-ben 2991 lakosából 2041 német és 919 román volt. A trianoni békeszerződésig Szeben vármegye Nagyszebeni járásához tartozott. 1992-ben 3097 lakosából 2830 román, 242 német, 15 cigány és 10 magyar volt. 1989-ben a belgiumi Leuven 'fogadta örökbe' a települést, amelynek rendszeres segélyakciók keretében anyagi és egyéb támogatást nyújtanak. A település utcái a római számsorral vannak megnevezve: I. utca,… XIV. utca stb.
Nevezetességei
szerkesztésA község területéről az alábbi épületek szerepelnek a romániai műemlékek jegyzékében:[5]
- Angyali üdvözlet templom (LMI-kódja SB-II-m-B-12370)
- Drothlef-ház (SB-II-m-B-20916)
- Evangélikus erődtemplom (SB-II-a-A-12369)
- Falumúzeum (SB-II-m-B-12368)
A falutól északra eső Steinberg hegyen középkori vár romjai láthatók.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Szeben megye. adatbank.ro
- ↑ Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2023. április 5.)
- ↑ Rezultatele finale ale Recensământului din 2011: Tab13. Populația stabilă după religie – județe, municipii, orașe, comune. Institutul Național de Statistică din România. [2013. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 5.)
- ↑ Benkő József: Transsilvania specialis : Erdély földje és népe II. Ford. és szerk. Szabó György. Bukarest; Kolozsvár: Kriterion. 1999. 344. o. ISBN 973-26-0524-3
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Sibiu. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
.svg){kind=small}