Kistelek

	Kistelek
	Szent István tér
; Kistelek címere	; Kistelek zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Csongrád-Csanád
Járás	Kisteleki
Jogállás	város
Polgármester	Nagy Sándor (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	6760
Körzethívószám	62
	Népesség
Teljes népesség	7072 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	100,71 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	69,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 28′ 23″, k. h. 19° 58′ 48″46.473056°N 19.980000°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 23″, k. h. 19° 58′ 48″46.473056°N 19.980000°E
	Kistelek Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
	Kistelek weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kistelek témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Kistelek város Csongrád-Csanád vármegye Kisteleki járásának székhelye és egyetlen városa.

Fekvése

Miután a török feldúlta az ország középső területeit, szükség volt az újbóli betelepítésekre, és ennek következtében Szeged és Kiskunfélegyháza közé félúton kitelepítettek 100 családot a Kis-Telek-i pusztára, aminek a leszármazottjai többé-kevésbé ma is itt élnek.

A nevezetes 20. hosszúsági kör (meridián) csak pár kilométerrel található keletebbre a település központját képező körforgalomtól.

Két eltérő adottságú terület, a homokkal teli Kiskunság, és az agyagos Tisza-völgye határán fekszik. E két terület arculatilag is különbözik, míg az egyikre kiterjedt tanyavilág jellemző (pl.: Zöldmező Kemping Balástyán), addig a másikra a nagybirtokos majorsági rendszer (pl.: az Ópusztaszeren található Pallavicini kastély).

Talajai meglehetősen heterogén összetételűek. Ópusztaszer és Kistelek határában inkább az agyagos talaj a jellemző. Csengele határában homokot találhatunk, amikben fellelhetünk itt-ott szikes legelőket, kilúgozott édesvízi mészköves területet. A folyószabályozások előtti Fehér-tónak a maradványai közül is fellelhetünk párat (Nagy-szék, Müller-szék, Bíbic-tó), melyek lassanként elmocsarasodnak és folyamatosan pusztulnak. Ezzel együtt jelentős madárvilágnak adnak otthont, messze vidékekről vonzva a környékre az ornitológusokat, hiszen költ például ezen a tájon az európai viszonylatban is ritka gólyatöcs és számos más partimadár.

A belterület nagy részén már nem találkozhatunk természetes talajtakaróval, hisz a belvizek elhárítása érdekében sok mélyebben fekvő területrészt feltöltöttek. Ezek a területek például a Zrínyi u., Jókai u. vége akár egy régi temetőt is rejthetnek magukban. Vagy például a víztorony és környéke, ahol hajdanán szőlőskertek is voltak, amíg ki nem parcellázták és fel nem töltötték a helyüket.

Növényzete a 19-20. század fordulója előtt a fás pusztákéhoz volt hasonló; mára nagy része kultúrterületté vált, csak kis része maradt meg legelőként, természetes erdős növényzet pedig szinte nem is maradt, talán a szórványosan felbukkanó, magról kelt keskenylevelű ezüstfás (népies nevén olajfás^[4]) foltok emlékeztetnek az eredeti tájképre. Szerencsére a kommunizmus nem érintette úgy a tanyavilágát, mint más területeket, kiterjedt a tanyavilága is. Manapság hanyatlóban van, fejlesztésre szorul, sok a lepusztult állapotú.

Megközelítése

A város központján áthalad, annak főutcájaként, nagyjából észak-déli irányban az 5-ös főút, így az a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. A környező települések közül Kiskunmajsával-Kömpöccel és Ópusztaszerrel van közvetlen közúti összeköttetése, mindhárommal az 5411-es út kapcsolja össze. Érinti a területét az M5-ös autópálya is, melynek legközelebbi csomópontja a központjától mintegy 4,5 kilométerre nyugatra található, közigazgatásilag Csengele területén, a sztráda és az 5411-es út keresztezésénél.

A hazai vasútvonalak közül a települést a Cegléd–Szeged-vasútvonal érinti, melynek három megállási pontja van itt: Csengele vasútállomás, Kisteleki szőlők megállóhely és Kistelek vasútállomás. A két előbbi külterületek között létesült, míg a városi állomás a belterület nyugati szélén helyezkedik el, nem messze az 5411-es út és a vasút keresztezésétől; közúti elérését az előbbi útból északnak kiágazó 54 321-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

Először 1420-ban említik oklevélben,^[forrás?] helyén már a középkorban templomos, kun település létezett.^[5] A település a törökdúlás után hosszabb időre Szeged pusztája lett.

Kistelek-pusztán 1747-ben, a félegyházi út mellett postaállomás és csárda közelében hét szállás állt.

Kistelek újkori benépesítése egészen speciális indokból történt. A szeged-pesti országút a kistelki pusztán menve keresztül, gyakran megtörtént, hogy itt a postát kirabolták. A kormány úgy próbált segíteni a bajon, hogy Szeged városára 1774-ben ráparancsolt, szakítson ki határából 11 ezer hold földet és azt népesítse be. Némi vonakodás után Szeged, a vármegye közreműködése mellett Kistelekre 100 családot hozatott, leginkább a Mátra vidékéről, s azoknak elegendő földet bocsátott a rendelkezésükre.^[6] A homokot szőlőtermesztéssel hasznosították, azonban egy filoxéra járvány tönkretette szőleit az 1870-80-as években.

Kistelek 1970. január 1-jétől nagyközség, 1984-ben városi jogú nagyközség, 1989. március 1-jétől város. Öt környező település – Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer, Pusztaszer – kereskedelmi, közlekedési, oktatási és egészségügyi központja.

Közélete

Polgármesterei

Név	Párt	Terminus	Megjegyzés / Források
Ott József	független	1990–1998	Az 1990-es polgármester-választásról, a Nemzeti Választási Iroda publikus nyilvántartása alapján csak annak végeredménye állapítható meg.^[7]
Ott József	MSZP	1990–1998	Az 1994. december 11-én megtartott választáson a 2172 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1670 szavazatot szerzett meg, amivel 76,89 %-os eredményt ért el.^[8]
Nagy Sándor	Fidesz	1998–	Az 1998. október 18-án megtartott választáson a 3053 érvényesen leadott szavazatból, öt jelölt közül 1692 szavazatot szerzett meg, amivel 55,42 %-os eredményt ért el.^[9]
	Fidesz		A 2002. október 20-án megtartott választáson a 2933 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 2497 szavazatot szerzett meg, amivel 85,13 %-os eredményt ért el.^[10]
	Fidesz-KDNP		A 2006. október 1-jén megtartott választáson egyedüli jelöltként indult, így a 2059 érvényesen leadott szavazat 100 %-át szerezte meg.^[11]
			A 2010. október 3-án megtartott választáson a 2717 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1745 szavazatot szerzett meg, amivel 64,23 %-os eredményt ért el.^[12]
			A 2014. október 12-en megtartott választáson a 2319 érvényesen leadott szavazatból, három jelölt közül 1723 szavazatot szerzett meg, amivel 74,3 %-os eredményt ért el.^[13]
			A 2019. október 13-án megtartott választáson a 2447 érvényesen leadott szavazatból, két jelölt közül 1224 szavazatot szerzett meg, amivel 50,02 %-os eredményt ért el, mindössze egyetlenegy szavazattal legyőzve független kihívóját, Mészáros Gábort.^[14]
			A 2024. június 9-én megtartott választáson a 3429 érvényesen leadott szavazatból, négy jelölt közül 1643 szavazatot szerzett meg, amivel 47,91 %-os eredményt ért el.^[1]

Gazdaság

A munkanélküliség nagyon magas, 2011 első negyedévében 19,1 százalékot mértek.^[15]

Itt működik a megyei tejüzem egykori területén az 1994-ben alakult Kisteleki M + M Sajtgyártó Kft..^[16]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	7138	7095	6917	7067	6995	7039	7072
	2013	2014	2018	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.^[17]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,3%-a magyarnak, 1,6% cigánynak, 0,2% németnek, 0,5% románnak mondta magát (10,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 61,2%, református 2,6%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 11,1% (23,6% nem nyilatkozott).^[18]

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,5% románnak, 0,2% németnek, 0,1% szerbnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,3% volt római katolikus, 2,4% református, 0,3% görög katolikus, 0,2% evangélikus, 1,7% egyéb keresztény, 2,3% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (43,9% nem válaszolt).^[19]

Egyházak

Szent István Király Római Katolikus Plébánia (6760) Kistelek, Bercsényi Miklós utca 5
Kisteleki Református Gyülekezet (6760) Kistelek, Rákóczi Ferenc utca 5
Kisteleki Evangélikus Egyházközség (6760) Kistelek, Rákóczi Ferenc utca 5
Evangéliumi Pünkösdi Gyülekezet (6760) Kistelek, Tóalj utca 11
Krisztus Szeretete Egyház (6760) Kistelek, Petőfi Sándor utca 7
Hetednapi Adventista Egyház (6760) Kistelek, Damjanich János utca 20
Izraelita Hitközség (6760) Kistelek, Kisteleki Ede utca 6

Nevezetességek, látnivalók

Geotermikus erőmű
Római katolikus Szent István-templom: 1825–1831 között épült, klasszicista stílusú
A római katolikus templom mellett található (1929)-ben készült Első világháborús emlékmű – katonaszobor. Keviczky Hugó és Hadnagy Imre alkotása aminek talpazatára 261 elesett hős nevét vésték.
Második világháborús emlékmű (1991) Borvendég Béla és Szathmáry Gyöngyi alkotása
Kocsó-kápolna és Kálvária (stációk)
Kisteleki Múzeum, helytörténeti gyűjtemény
Napsugaras házak (már csak 11 darab épület áll: Bocskai u. 18., Hunyadi u. 4., Jókai u. 15. és 52., Kisteleki Ede u. 32., Molnár János u. 9., Petőfi u. 15., Rákóczi u. 14., Víg u. 25., Zrínyi u. 17. és 33/b.
Szent István díszkút
Termálfürdő: A 34-38 °C-os víz alkalmas ízületi-, mozgásszervi megbetegedések, illetve nőgyógyászati panaszok kezelésére

Közoktatási intézmények

Gróf Klebelsberg Kuno Művelődési Központ
Árpád Fejedelem Katolikus Gimnázium és Szakközépiskola
Kisteleki Általános Iskola
Kollázs Művészeti Iskola
Rózsaliget Kollégium
Hétszínvirág Óvoda
Szivárvány Óvoda

Jelentősebb civil egyesületek, szervezetek a városban

Kisteleki Kertészek és Kertbarátok Egyesülete
Nyugdíjas Klub
Kisteleki Városvédő Egyesület
IKER - Ifjú Keresztények Egyesülete
Ifjú Kistelekiek Szövetsége

Testvérvárosai

Itt született

1861-ben Kisteleki Ede költő, újságíró
1869-ben Balla Jenő író, színkritikus
1882-ben Kováts J. István református teológiai professzor, egyházkerületi főjegyző, országgyűlési képviselő, a Független Kisgazdapárt alelnöke
1897-ben Vicsay Lajos pedagógus, helytörténész
1902-ben Tápai Antal szobrászművész
1910-ben Polgár Gyula világbajnoki ezüstérmes labdarúgó
1927-ben Mikó Sándor belsőépítész
1931-ben Solymosi Frigyes akadémikus, kémikus
1957-ben Sejben Lajos festőművész
1967-ben Kis Zita, válogatott labdarúgó, ultrafutó
1967-ben Zoltai Attila festőművész
1968-ban Hollósi Zsolt újságíró, tanár
1971-ben Punk Mária költő és drámapedagógus

Díszpolgárok

A város díszpolgárai az alábbi személyek:

gróf Apponyi Albert (1920)
gróf Bethlen István (1926)
Horváth János, gumijavító mester (2001)
Molnár István, pedagógus (2001)
Rostás Sándor, plébános (2003)
Dr. Hajdú István, gyógyszerész (2005)
Gyifko Gyula Kálmán, szíjgyártó mester nép iparművész (2010)
Törökgyörgy József, tánctanár (2013)
Törökgyörgy Józsefné, tánctanár (2013)
Dr. Pálinkás Pál, orvos (2014)
Sándor Habsburg-Lothringen (2018)

Kistelek az irodalomban

Kistelek a helyszíne és ihletője Móra Ferenc A bába című írásának.
A történet számos motívumából ítélve (illetve az író személyes közlése alapján) Kistelek az egyik fő helyszíne Temesi Ferenc Híd című regényének; a könyvben a település Tengőd néven szerepel (nem azonos az azonos nevű, létező Somogy vármegyei Tengőd településsel).