Korda Imre
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Korda Imre (Kiskunhalas, 1853. október 30. – Kiskunhalas, 1914. január 2.) író, újságíró, szerkesztő, gimnáziumi tanár.
Korda Imre | |
Született | 1853. október 30. Kiskunhalas |
Elhunyt | 1914. január 2. (60 évesen) Kiskunhalas |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | író, újságíró, szerkesztő, pedagógus |
Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem (1874–) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Élete
szerkesztésKiskunhalason született, apja csizmadiamester volt. 1871-ben érettségizett a helyi gimnáziumban. A műegyetem elvégzéséhez nem voltak meg a megfelelő anyagi lehetőségei, ennek ellenére a fővárosban maradt, és 1874-től a pesti bölcsészkaron tanult. Egyetemi tanulmányai alatt megnősült, de ösztöndíjjal eljutott német és olasz földre is. 1881-1911 között a halasi gimnáziumban magyar nyelv és irodalom, francia nyelv valamint bölcselet tanárként dolgozott.
Munkássága
szerkesztésA Magyar Nyelvőr című szaklapban írt a Kiskunhalasi nyelvjárásról (1886); és dolgozatot készített a Halotti Beszéd "ysa" szaváról. Tudományos munkásságához tartozott még és azt jól jellemzi, hogy angol, francia, német és olasz írókat fordított. 1888-ban jelent meg Stylistika és verstan: a gymnasiumok és reáliskolák IV. oszt. számára című tankönyve. Írói munkássága révén színdarabok, színművek, regények megírásaival is kísérletezett. Kiskunhalason halt meg 1914-ben, és a régi református temetőben található a sírja.
Újságírói munkássága és színvonalas írásai például állhatnak a mai és leendő sajtómunkatársaknak. 1873-tól a Jókai Mór szerkesztette szatirikus lap az Üstökös című hetilap munkatársa lett. 1878-tól a polgári liberális Egyetértés című napilap szerkesztőségi tagja, majd főmunkatársa lett. Angol, francia nyelveken fordított a Hon című újságnak, melyet szintén Jókai irányított. A Budapesti Hírlap munkatársaként tárcanovellákat írt. 1882-ben Halasi Újság címmel elindítja az első helyi lapot. Ez a kezdeményezés Kiskunhalason nagy sikernek örvendett, és a mai napig nem volt hasonlóan színvonalas folyóirata a városnak. Helytörténeti, történeti, irodalmi szakcikkek, riportok, novellák, tárcák színesítették a helyi, a hazai, a külföldi hírek kavalkádját.
1884-ig tartott ki a Korda-féle Halasi Újság, amely valószínűleg nyomdai, anyagi okok miatt volt kénytelen feladni egyszemélyes lapját. Ám követői, másolói tucat számra akadtak a későbbiekben. Viszont színvonalban, szerkesztésben, elhivatottságban utolérni nem sikerült senkinek sem.
Írásai
szerkesztésStylistika és verstan - a gymnasiumok és reáliskolák IV. osztálya számára. Általános Művelődési Központ; Bibó István Gimnázium; Kiskunhalasi Református Kollégium Szilády Áron Gimnáziuma, Kiskunhalas, 2000.
Emlékezete
szerkesztésSírja a kiskunhalasi református régi temetőben található.
Kiskunhalason utcanév.
A Szilády Áron Gimnáziumban termet neveztek el róla.
Források
szerkesztés- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Kiskunhalas Almanach (Kiskunhalas, 2002)
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X