Location via proxy:   [ UP ]  
[Report a bug]   [Manage cookies]                

Légi utántöltés

légi jármű feltöltése üzemanyaggal repülés közben
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. március 12.

A légi utántöltés a repülőgép feltöltése tüzelőanyaggal repülés közben.

HH–60 Pave Hawk helikopter hajlékony csöves légi utántöltése az Amerikai Légierő HC–130P Hercules repülőgépéről
F–16 Fighting Falcon merev csöves utántöltése KC–135R repülőgépről. A két gép még nem kapcsolódott össze
A Brit Királyi Légierő Tornado GR.4 repülőgépe utántöltés közben
S–3 Viking repülőgép légi utántöltő konténerrel, egy másik S–3-ast tölt fel tüzelőanyaggal
KC–135 utántöltő berendezésének operátora egy F–16 utántöltése közben

Az utántöltést egy speciálisan erre a célra kialakított légi utántöltő repülőgéppel (tankerrel), vagy egy másik repülőgép alá függesztett légi utántöltő konténer segítségével végzik. Bár műszakilag megoldható bármilyen repülőeszköznél, szinte kizárólag a katonai repülésben alkalmazzák.

Legfontosabb okai

szerkesztés
  • A repülőgép hatótávolságának megnövelése, olyan esetekben, amikor a leszállás lehetetlen (tengerek vagy ellenséges terület felett), vagy az útvonal ezáltal olyan mértékben lerövidíthető, hogy az megéri a légi utántöltőgép igénybevételét.
  • Sérült vagy a tüzelőanyagból egyéb okok miatt kifogyott repülőgép mentésénél, ha a legközelebbi (időjárási vagy egyéb okokból) biztonságos repülőteret már nem érné el.
  • Járőröző (például légtérellenőrző) repülőgépnél a levegőben maradás időtartamának megnövelésére.
  • Atomfegyverekkel megterhelt stratégiai nehézbombázó repülőgép biztonsági okokból csökkentett tüzelőanyag-mennyiséggel száll fel, hogy könnyebben manőverezhessen, a tüzelőanyag-készletét a levegőben töltik fel teljesen.

Lebonyolítása

szerkesztés

A légi utántöltés lebonyolításához a levegőben feltöltendő repülőgépnek szüksége van tüzelőanyagot továbbító cső fogadásához légi utántöltő berendezésre. A légi utántöltés alatt a tanker és a fogadó repülőgép huzamos ideig egymáshoz nagyon közel repül, ez mindkét gép pilótájától nagyfokú koncentrációt igényel.

Leggyakrabban használt rendszerek

szerkesztés

Merev csöves rendszer

szerkesztés

Nagyobb teljesítményű rendszer, amit csak az Amerikai Légierő egyes repülőgépeinél alkalmaznak. Eredetileg a nehézbombázó repülőgépek utántöltésére fejlesztették ki. Speciális légi utántöltő repülőgépet igényel, amely egyszerre csak egy repülőgépet tud feltölteni (a repülőgép egyetlen merev csöves berendezését a törzs hátsó részére szerelik fel, de ide csak egynek jut hely). Alkalmazása jelenleg visszaszorulóban van.

Hajlékony csöves rendszer

szerkesztés

Kisebb teljesítményű rendszer, amelyet a világ többi repülőeszköze alkalmaz. Speciális konténer segítségével bármilyen harci repülőgép át tud adni tüzelőanyagot egy másik gépnek. Légi utántöltő repülőgépek egyszerre több (akár három-négy) repülőgépet is fel tudnak egyszerre tölteni (az ilyen berendezést a repülőgép törzsének végébe és a félszárnyak alá szokták beépíteni, ez összesen három berendezést jelent gépenként). Az ilyen rendszerek tüzelőanyag-átadási kapacitása folyamatosan nő, a rendszert egyre több ország, közöttük kisebbek légi ereje is, alkalmazza. A Magyar Légierő JAS 39 Gripenjei ilyen rendszerrel vannak felszerelve.

Európai légi utántöltési gyakorlat képei

szerkesztés

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Légi utántöltés témájú médiaállományokat.