Világító dióda
A világító dióda félvezető anyagból készült fényforrás. Másik neve, a LED szó az angol light-emitting diode (=fényt kibocsátó dióda) kifejezés rövidítéséből származik. A dióda által kibocsátott fény színe a félvezető anyag összetételétől, ötvözőitől függ. A LED inkoherens keskeny spektrumú fényt bocsát ki. A fény spektruma az infravöröstől az ultraibolyáig terjedhet. 1994-ben a kék fényt kibocsátó LED feltalálói, Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és Nakamura Súdzsi, alapjaiban alakították át a világítási technológiát, amiért húsz évvel később, 2014-ben Nobel-díjjal ismerték el a három japán tudós munkáját. A nagy fényerejű, energiatakarékos és környezetbarát kék LED kifejlesztésében végzett tevékenységükért részesültek a kitüntetésben.[1][2]
(balról összehasonlításképpen egy gyufaszál)
Működése
szerkesztésA fény úgy keletkezik, hogy a diódára kapcsolt elektromos áram a dióda anyagában levő atomok elektronjait gerjeszti, amitől azok nagyobb energiaszintű atompályára lépnek, majd miközben visszatérnek eredeti energiaszintjükre, fotonokat bocsátanak ki (a fényelektromos jelenség fordítottja). Nyitóirányú áram esetén a PN átmeneten az elektronok az N rétegből a P-be, a lyukak a P rétegből az N-be diffundálnak. A diffúziós kisebbségi és többségi töltéshordozók között rekombinációs folyamat indul meg, melynek során a felszabaduló energia fotonok formájában kisugárzódik. Nagyobb feszültség hatására nagyobb a kisugárzott fotonok mennyisége, egészen egy bizonyos nyitóirányú áramértékig, ahonnan már nem számottevő a változás.
A sugárzás csak úgy jöhet létre, ha az elektronok átkerülnek a nagy energiájú vezetési sávból a kisebb energiájú vegyértéksávba. Az elektron ezen állapota nem stabil, egy kis idő elteltével visszaugrik az eredeti atompályájára. A többletenergia, amivel előzőleg képes volt feljebb lépni, sugárzás formájában hagyja el az atomot. Ez a sugárzás a hullámhossztól függő (lásd a táblázatot) fény formájában jelentkezik. A rekombinációknak körülbelül az 1%-a jár fotonkibocsátással, míg a többi hőtermeléssel. Régen a legnagyobb hatásfokkal az infravörös fénydióda rendelkezett (1-5%), a többinél ez 0,05% alatt volt, ám a mai LED-ek már elérik a 20%-os hatásfokot is.[3]
A LED-ek előnye, hogy a kimeneti fény előállításához alacsony áramerősséget és feszültséget igényelnek, kicsi a fogyasztásuk, kevéssé melegszenek, nagy a kapcsolási sebességük, kis helyen elférnek, ütésállók és nagy az élettartamuk.
Felfedezése
szerkesztés
.svg)
A félvezetők elektrolumineszcenciáját már 1907-ben felfedezte a Marconi laboratóriumban dolgozó Henry Joseph Round.[6] A jelenséget Oleg Vladimirovich Losev orosz tudós vizsgálta mélyrehatóan, és az eredményeit 1927-ben publikálta. 1939-ben Bay Zoltán és Szigeti György magyar kutatók is végeztek kísérleteket ezzel a még kezdetleges SiC alapú fényforrással.[7] A napjainkban ismert LED-ek története azonban inkább 1955-ben kezdődött, amikor Rubin Braunstein, a Radio Corporation of America (RCA) mérnöke felfedezte a gallium-arzenid (GaAs) és egyéb vegyületfélvezetők infravörös emisszióját. Viszont az első fénykibocsátó dióda megalkotása a Texas Instruments kutatóihoz, James R. Biardhoz és Gary Pittmanhez köthető, akik 1961-ben – bár lézer dióda kifejlesztésén dolgoztak – felfedezték, hogy valójában infravörös tartományban működő fénykibocsátó diódát alkottak.[8] Tulajdonképpen ez volt az első áttörés, amely a mai modern LED-ek megszületése felé haladt, azaz a szilíciumot felváltották a vegyületfélvezetők – jelen esetben a gallium-arzenid –, illetve kidolgozásra került a dióda struktúra. A két feltaláló a Texas Instruments égiszén belül szabadalmaztatta a találmányát (U.S. Patent 3293513).
Annak ellenére, hogy ennek a LED-nek a működése nem esett a látható tartományba, a jelenség fizikája ismert volt. Az emittált fény hullámhossza a kiürített tiltott sáv szélességén, illetve az adalékolással beépített energiacsapdák szintjétől függ. Azaz innentől kezdve a látható tartományban működő, különféle színű LED-ek megjelenése csak „finomhangolás” kérdése volt. Ahogy ez várható volt, alig egy évre rá, 1962-ben Ifj. Nick Holonyak (General Electric) ki is fejlesztette az első, gyakorlatban is használható, látható fényű LED-et (vörös). Nem sokkal ezután a sárga és a zöld LED is megjelent.
Azonban ezek még csak laboratóriumi kísérleti eszközöknek, vagy éppen kuriózumnak számítottak. A tömeges elterjedésüknek gátat vetett a rendkívül magas előállítási költségük, egészen addig, míg az 1970-es években a Fairchild Semiconductors ki nem dolgozta a tömeggyártási technológiájukat.
Volt vörös LED, volt zöld LED, már csak a kék LED hiányzott, hogy lefedhető legyen a teljes spektrum. Azonban a GaAs tiltott sávja kicsi ahhoz, hogy olyan nagy energiájú fotont legyen képes emittálni, mint a kék fényé. Így egyértelmű volt, hogy új vegyületfélvezetőt kellett keresni. Különféle trükkökkel sikerült kisebb sikereket elérni, mint az 1972-ben Jacques Pankove, az RCA Laboratories szakembere által elsőként megalkotott kék fényt kibocsátó LED-je. Azonban ezek a kísérleti példányok a gyakorlat számára nem voltak használhatóak. Az igazi áttörést az 1994-ben Akaszaki Iszamu, Amano Hirosi és az 1990-es évek vége óta az Egyesült Államokban kutató amerikai állampolgár, Nakamura Súdzsi által feltalált gallium-nitrid alapú kék fénnyel világító LED-je hozta meg. Azonban az igazi áttörést nem a kék fény jelentette, bár az is egy nagyszerű dolog volt, hanem egy nem várt „mellékhatás” is jelentkezett. Az új LED sokkal nagyobb hatásfokkal működött, mint a korábbi társai. Ez a fényerő növekedés képezte az alapot a LED-ek világítási célú alkalmazásának. Így érthető, hogy Nakamura Súdzsi 2001-ben beperelte volt munkaadóját, a Nichia Corporationt, mert az alig 20 ezer jen prémiumot akart fizetni neki a kék LED kifejlesztéséért, azonban ő 20 milliárd jent követelt. A kiváló kutató végül megnyerte a pert, és a Nichia 840 millió jent fizetett.[9]
Most, hogy már elérhető mind a vörös, mind a zöld, mind pedig a kék LED, amivel kikeverhető a fehér fény, egy minőség-mennyiség háború vette kezdetét. Mivel a LED-ek egy nagyon szűk hullámhossz tartományban sugároznak, ezért a minőségi fehér fény kikeveréséhez sok különböző hullámhosszon sugárzó LED fényére van szükség. A sok LED sok áramot fogyaszt, így ennek a megoldásnak nem jó a hatásfoka (bár ezt a megoldást alkalmazzák ott, ahol minőségi megvilágításra van szükség – pl. színház). Viszont itt is alkalmazható egy trükk. Ha veszünk egy kék LED-et, és kombináljuk sárga fényporral, ami a kék fény egy részét sárga fénnyé alakítja, akkor az elektromos fogyasztás kisebb, mert csak egy LED-et táplálunk, azaz a hatásfok magasabb, és a kék és a sárga fény papíron fehér fényt kever ki. Ezek után már csak a chipek teljesítményét kellett olyan szintre növelni, hogy alkalmasak legyenek használható fényáram kibocsájtására. 1999-ben a Philips Lumileds cég meg is jelent a piacon az első folyamatos üzemű 1 wattos LED-el. Ezek a LED-ek már csak hűtőbordára szerelve voltak használhatóak, és ezzel kezdetét vette a LED fényforrások világítási célú felhasználása.
| Anyag | Szín | Hullámhossz |
|---|---|---|
| Gallium-arzenid (GaAs) | infravörös | 940 nm |
| Gallium-alumínium-arzenid (AlGaAs) | vörös és infravörös | 890 nm |
| Gallium-arzenid-foszfid (GaAsP) | vörös, narancs és sárga | 630 nm |
| Gallium-foszfid (GaP) | zöld | 555 nm |
| Gallium-nitrid (GaN) | zöld | 525 nm |
| Cink-szelenid (ZnSe)[forrás?] | kék | ~500 nm |
| Szilícium-karbid (SiC)[forrás?] | kék | 480 nm |
| Indium-gallium-nitrid (InGaN) | kék | 450 nm |
| Gallium-indium-nitrid (GaInN) | fehér[forrás?] | 450 nm |
| Gyémánt (C) | ultraibolya | 400 nm |
Használata a világításban
szerkesztés
Az első világító diódák viszonylag kicsi (20–60 mW) elektromos teljesítményük mellett igen kis erősségű fényt (néhány 10–100 mCd) bocsátottak ki. Mindemellett a monokromatikus fény nem alkalmas világítási célokra. Amint a félvezető-technika fejlődésével a diódák fényerőssége és fényhasznosítása nőtt, valamint alacsonyabb hullámhosszak váltak elérhetővé, úgy nyílt esély a LED-ek világításban való használatára. A korszerű LED fényforrások fényhasznosítása átlagosan 50-180 lm/Watt érték körül mozog.[10] [11]
1994-ben Japánban bemutatták az első, nagy fényerejű, kék színnel világító InGaN (indium-gallium-nitrid) diódát. Ezzel lehetővé vált három monokromatikus fényforrás (vörös/sárga, zöld, illetve kék) segítségével fehér fényt előállítani. A gyakorlatban azonban mégsem ezt a megoldást használják. A három különböző LED nyitófeszültsége különbözik, valamint eltérő technológiával készült félvezetőket kell egy egységbe tokozni. Ezért ezt az eljárást (RGB LED-ek) csak olyan helyen alkalmazzák, ahol jelentősége van a színek arányának és azok változtatásának (például nagyméretű kivetítőkben).
A világításra használt fehér színű diódák félvezetője leggyakrabban szintén InGaN, mely kék vagy kék közeli UV-fényt bocsát ki. A félvezetőt azonban különböző fluoreszkáló anyagokkal vonják be, amely a kék fény hatására zöldessárga fénnyel világít. Így összetett fénnyel világító eszközt kapunk, melynek színét az emberi szem fehérként érzékeli.
Világító eszközként való hasznosításuk során fontos, hogy bár a LED-ek, hasonlóképpen az izzólámpákhoz, pontszerű fényforrások, technológiájukból következően mégsem gömb karakterisztika mentén szórják fényüket. A leggyakoribb kivitelnél optikai úton irányítják a fényt, de az elemi, egyedül álló LED-eknél is legfeljebb 120 fok a sugárzási szög. Ebből következik, hogy egyenlő fényteljesítményű izzós spot és LED-es spot fénye között számottevő eltérés van. Ennek oka, hogy az izzós spot a központi fénycsóván kívül is szór fényt, míg az optikai úton létrehozott LED csóván kívülre nem világít.
A LED-es világítóeszközök kivitelüket tekintve lehetnek a hagyományos izzókkal kompatibilisek, azaz ugyanúgy foglalatba tekerhetők, 230 V-osak és lehetnek speciális kivitelű, szigorúan csak a saját tápegységükkel működtethető megoldásúak.
A LED és az izzólámpa alapvetően különböző elektromos alkatrész, ezért a köznyelvben elterjedt „LED-izzó” kifejezés helytelen.
- A LED fénykibocsátó dióda, csak egyenáramú áramgenerátorról üzemeltethető, és párhuzamosan nem kapcsolható. Váltóáramú feszültséggenerátoros áramforrás (világítási hálózat) és a LED közé egyenirányító és áramkorlátozó áramkört kell kapcsolni. Szokásos megoldás még, hogy a LED-del egy másik diódát vagy LED-et kötnek párhuzamosan. Így az egyik félhullám alatt világít, a másik félhullám a másik diódán keresztül folyik. Ezt az emberi szem nem tudja követni.
- Az izzólámpa fénykibocsátó ellenállás, így egyen- vagy váltóáramú feszültséggenerátorról is üzemeltethető és párhuzamosan is kapcsolható. Névleges feszültségű elemre (4,5 V DC) és világítási hálózatra (230 V 50 Hz) stb. egyaránt közvetlenül ráköthető.
Nagy teljesítményű fehér LED-ek
szerkesztésA kereskedelmi forgalomban kapható egyedi diódák teljesítménye ma már eléri a 100 wattos nagyságrendet,[12] fényhasznosításuk pedig meghaladja a 100 lm/W értéket. Megfelelő áramgenerátoros táplálás esetén ez az egyik legkedvezőbb érték a világítástechnikában.
A LED fényforrások fontosabb jellemzői
szerkesztés- feszültség, amelyről biztonságosan üzemeltethető (Volt-ban megadva)
- fogyasztás értéke (általában névleges, Watt-ban megadva)
- foglalat szabványa (E27, E14, GU10, GU5, MR16/GU5.3, G4 stb.)[13]
- fényerősség lumenben feltüntetve (például egy 60 W-os volfrámszálas izzólámpa fénye 810 lumen, a 100 Watt-osnak 1520 lumen)
- energetikai tanúsítvány betűjele (A a leghatékonyabb - J a legrosszabb hatásfokú)
- színhőmérséklet (Kelvin-ben megadva, 2700 K meleg fehér - 7000 K hideg fehér között)
- sugárzási szög (a fényvetülés irányítottságának foka)
- fényhasznosítás értéke (lm/W)
- átlagos élettartam
- be/kikapcsolások tervezett mennyiségének száma
- a megvilágított felületek és tárgyak színvisszaadásának pontossága (CRI, százalékban kifejezve)
- extraként fényerő szabályozhatóság lehetősége (angolul dimmable, a fényforrásra, mint fogyasztóra jutó áramerősség /Amper/ befolyásolhatóságának megléte a fényerő növelése vagy csökkentése érdekében)
Élettani hatása
szerkesztés
Az emberi szem a napfényhez igazodva fejlődött, melynek spektruma – mint az abszolút fekete sugárzóké általában – folytonos. Viszont a LED színképe úgynevezett sávos, ami azt jelenti, hogy nem tartalmazza a fehér fény összes komponensét, hanem csak egyes összetevőket, amivel a fehér fény látszatát kelti. Ez nem új dolog – az izzólámpán kívül nehéz még egy folytonos spektrumú mesterséges fényforrást találni. – A problémát az okozza, hogy a spektrumban egy nagyon szűk sávú kék fény dominál, ami aránytalanul terheli a szem receptorait. Mivel a fehér fény többi összetevője hiányzik, vagy csak kis mértékben vannak jelen, az összfényerő kevés ahhoz, hogy a pupilla összehúzódjon, ezzel védve a szemet. A nagy energiájú kék fotonokkal bombázott retinában káros fotokémiai folyamatok játszódhatnak le. Megzavarja a retinában lévő melanopszinok működését, amik a melatonin nevű hormon termelését befolyásolják. Ez a hormon pedig az alvás és ébrenlét szabályozását végzi, így befolyásolja az ember biológiai óráját, az úgynevezett cirkadián ritmust, és felborul az anyagcsere, a testtömegindex, az oxigénfelvétel és a hormontermelés.[14]
A biológiai óra megzavarásán kívül, a tartós kék foton expozíció retina károsodást is képes előidézni.[15] Ezért is fontos, hogy milyen más összetevők, illetve ezek milyen intenzitással vannak jelen a fényben. 2600-2700 K színhőmérsékletű LED-ek fényében már kisebb a kék fény intenzitása, mint a sárga fény összetevőinek. Így kevésbé terheli a szemet, viszont rosszabb a hatásfoka. Ismét minőség vagy mennyiség kérdés.
A különböző fényforrások fotobiológia veszélyessége szerinti vizsgálatával az IEC 62471 szabvány foglalkozik.[16]
IEC 62471
szerkesztésA szabvány a fényforrásokat veszélyességük szerint 4 csoportba sorolja.
| Veszélyességi csoport |
Veszélyességi szint |
Hatás | Fotokémiai sokk | Termikus sokk (infravörös) | |||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Max. expozíció | Emissziós korlát | Max. expozíció | Emissziós korlát | ||||
| Térsugárzó | Kis méretű forrás | ||||||
| Exempt | Veszélytelen | Nem jelent fotobiológiai veszélyt | 10 000 s | 100 W⁄m²sr | 1 W⁄m² | 10 s | 28 000⁄αW⁄m²sr |
| Group 1 | Minimális kockázat |
Normál használat során nem idéz elő fotobiológiai veszélyt | 100 s | 10 000 W⁄m²sr | 1 W⁄m² | 10 s | 28 000⁄αW⁄m²sr |
| Group 2 | Veszélyes | Az éles fénnyel és a hősugárzással szembeni reflexek védelmet biztosíthatnak a veszéllyel szemben | 0,25 s | 4 · 106 W⁄m²sr | 400 W⁄m² | 0,25 s | 71 000⁄αW⁄m²sr |
| Group 3 | Nagyon veszélyes |
A legkisebb expozíció is veszéllyel jár | Azonnal | Azonnal | |||
A szabvány külön foglalkozik az úgynevezett kis méretű forrásokkal, melyek közé a LED-ek is tartoznak. Ennek azért van jelentősége, mert az ilyen fényforrások retinán leképezett képe egy nagyon apró, nagyon fényes pont. Hatása, mint a nagyítóval egy pontban összegyűjtött napsugaraknak.
A táblázatból kiderül, hogy az elvakítás által kiváltott reflex képes megvédeni a szemet, ameddig a sugárzási teljesítmény kisebb, mint 400 W⁄m². Ezek szerint, ha adott egy 1 cm2 világító felületű fényforrás, akkor ez a védelmi mechanizmus csak akkor elegendő, ha a sugárzási teljesítmény kisebb, mint 0,04 W. Nos, a világítástechnikai LED-ek 1 cm2-en nagyon sok watt sugárzására képesek, így automatikusan a nagyon veszélyes kategóriába esnek. Ez csak annyit jelent, hogy alkalmazástechnikai megoldással kell gondoskodni arról, hogy senki se tudjon még véletlenül sem közvetlenül belenézni egy világítástechnikai LED-be. Ennek az egyik legáltalánosabb módja az indirekt világítás alkalmazása, amikor egy nagy méretű szóró felületet világítanak meg a kis méretű fényforrással, ezzel csökkentve le a felületi fénysűrűséget biztonságos szintre. Természetesen ez is vesztességgel jár – a már jól ismert kérdés: mennyiség vagy minőség.
Nem csak a fény intenzitása okozhat problémát, hanem a különböző hullámhosszú fények is különböző hatásokat váltanak ki.[17]
| Veszélyforrás | Hullámhossz (nm) | Hatás |
|---|---|---|
| Fotoaktív UV | 200–400 (súlyozott) |
Hóvakság Kötőhártya-gyulladás Szürkehályog |
| UVA | 315–400 | Szürkehályog |
| Káros kék fény | 300–700 (súlyozott) |
Retina károsodás |
| Nagy energiájú fonon (hő) | 380–1400 (súlyozott) |
A retina égési sérülése |
| Infravörös | 780–3000 | A szaruhártya égési sérülése Szürkehályog |
A súlyozottság azt jelenti, hogy a különböző hullámhosszú fényhullámok különböző mértékben hatnak az emberi szervezettre. Így amelyik károsabb, azt nagyobb súllyal kell számításba venni, mint amelyik kevésbé káros.
| Hullámhossz (nm) | SUV(λ) | Hullámhossz (nm) | SUV(λ) | Hullámhossz (nm) | SUV(λ) |
|---|---|---|---|---|---|
| 200 | 0,03 | 285 | 0,77 | 325 | 0,0005 |
| 205 | 0,051 | 290 | 0,64 | 328 | 0,00044 |
| 210 | 0,075 | 295 | 0,54 | 330 | 0,00041 |
| 215 | 0,095 | 297* | 0,46 | 333* | 0,00037 |
| 220 | 0,12 | 300 | 0,3 | 335 | 0,00034 |
| 225 | 0,15 | 303 | 0,12 | 340 | 0,00028 |
| 230 | 0,19 | 305 | 0,06 | 345 | 0,00024 |
| 235 | 0,24 | 308 | 0,026 | 350 | 0,0002 |
| 240 | 0,3 | 310 | 0,015 | 355 | 0,00016 |
| 245 | 0,36 | 313* | 0,006 | 360 | 0,00013 |
| 250 | 0,43 | 315 | 0,003 | 365* | 0,00011 |
| 254* | 0,5 | 316 | 0,0024 | 370 | 0 |
| 255 | 0,52 | 317 | 0,002 | 375 | 0 |
| 260 | 0,65 | 318 | 0,0016 | 380 | 0 |
| 265 | 0,81 | 319 | 0,0012 | 385 | 0 |
| 270 | 1 | 320 | 0,001 | 390 | 0 |
| 275 | 0,96 | 322 | 0,00067 | 395 | 0 |
| 280* | 0,88 | 323 | 0,00054 | 400 | 0 |
Az UV ugyanazon súlyfüggvény alapján fejti ki hatását, mind a szemre, mind pedig a bőrre. A *-al jelölt hullámhosszok a higany kisülő lámpa (higany lámpa, fénycső) emissziós vonalai.
| Hullámhossz (nm) |
Kék fény veszélyességi függvény B(λ) |
Égési veszélyességi függvény R(λ) |
Hullámhossz (nm) |
Kék fény veszélyességi függvény B(λ) |
Égési veszélyességi függvény R(λ) |
|---|---|---|---|---|---|
| 300 | 0,01 | 415 | 0,8 | 8 | |
| 305 | 0,01 | 420 | 0,9 | 9 | |
| 310 | 0,01 | 425 | 0,95 | 9,5 | |
| 315 | 0,01 | 430 | 0,98 | 9,8 | |
| 320 | 0,01 | 435 | 1 | 10 | |
| 325 | 0,01 | 440 | 1 | 10 | |
| 330 | 0,01 | 445 | 0,97 | 9,7 | |
| 335 | 0,01 | 450 | 0,94 | 9,4 | |
| 340 | 0,01 | 455 | 0,9 | 9 | |
| 345 | 0,01 | 460 | 0,8 | 8 | |
| 350 | 0,01 | 465 | 0,7 | 7 | |
| 355 | 0,01 | 470 | 0,62 | 6,2 | |
| 360 | 0,01 | 475 | 0,55 | 5,5 | |
| 365 | 0,01 | 480 | 0,45 | 4,5 | |
| 370 | 0,01 | 485 | 0,4 | 4 | |
| 375 | 0,01 | 490 | 0,22 | 2,2 | |
| 380 | 0,01 | 0,1 | 495 | 0,16 | 1,6 |
| 385 | 0,013 | 0,13 | 500-600 | 10(450-λ)⁄50 | 1 |
| 390 | 0,025 | 0,25 | 600-700 | 0,001 | 1 |
| 395 | 0,05 | 0,5 | 700-1050 | 10(700-λ)⁄500 | |
| 400 | 0,1 | 1 | 1050-1150 | 0,2 | |
| 405 | 0,2 | 2 | 1150-1200 | 0,2·100,002(1150-λ) | |
| 410 | 0,4 | 4 | 1200-1400 | 0,02 |
Felhasználás
szerkesztés-
Forgalomirányító lámpa -
Elektronikus paneleken állapotjelzőként -
LED-es kültéri kijelzők
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Nobel Prize Goes to Inventors of Blue LED: Why It Was Revolutionary, news.nationalgeographic.com
- ↑ Blue LEDs – Filling the world with new light, nobelprize.org
- ↑ Tietze, Ulrich, Schenk, Christoph. 6.5. Fénydiódák, Analóg és digitális áramkörök (Keménytáblás), Második kiadás (magyar nyelven), Budapest: Műszaki Könyvkiadó, 121. o. (1993). ISBN 9631004384. Hozzáférés ideje: 1994.
- ↑ Három japán kutató kapta a fizikai Nobel-díjat
- ↑ A LED feltalálója miért nem kapott Nobel-díjat?. [2014. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. október 8.)
- ↑ History of LEDs - Light Emitting Diodes (angol nyelven). History of Lighting. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
- ↑ ALL THAT YOU WANT TO KNOW ABOUT THE LIGHT EMITTING DIODES OR LEDS (angol nyelven). [2019. április 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
- ↑ Bellis, Mary: LED - Light Emitting Diode (angol nyelven). ThoughtCo., 2019. június 26. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
- ↑ A kék LED felfedezését díjazták a fizikai Nobel-díjjal (magyar nyelven). Nyugati Jelen, 2014. október 7. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
- ↑ Nádas József - Hogyan válasszunk fényforrást? (Villanyszerelők lapja, 2017.03.08.)
- ↑ LED - Elmélet és gyakorlat (RIDI Lighting Systems Ltd., holux.hu)
- ↑ ONE CHIP LED FLOOD LIGHT[halott link]
- ↑ A világítótestek foglalatai - lampak.hu, 2021.05.20.
- ↑ Hiver't-Klokner, Zsuzsanna: Amikor jól jön a fényszennyezés (magyar nyelven). Origo, 2012. december 10. (Hozzáférés: 2020. január 5.)
- ↑ Hanna, Bartling; Hilmes, Tobias: Details on photobiological safety of LED light sources (angol nyelven). Osram, 2018. szeptember 12. (Hozzáférés: 2020. január 5.)
- ↑ MSZ EN 62471:2009 – Lámpák és lámparendszerek fotobiológiai biztonsága (magyar/angol nyelven). Magyar Szabványügyi Testület, 2009. július 1. [2020. november 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 5.)
- ↑ IEC/EN 62471 for LED Lighting Products (angol nyelven). Smart Vision Lights. [2019. május 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 5.)
További információk
szerkesztés
- Magyar:
- Angol:
- Photonics Sources Group, Tyndall National Institute GaN and other photonics research at the Tyndall National Institute, Ireland.
- LEDs for Sustainable Development
- Collection For LED Archiválva 2020. február 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Solid State Lighting, Michael Shur - Rensselaer Polytechnic
- Applications notes about Discrete LEDs including basic driver circuits
- LED Circuitry Tutorial
- LED Resistor Calculator
- Light emitting diodes.org site
- Dendrimers in the spotlight - an Instant Insight examining the use of dendrimers in organic light-emitting diodes from the Royal Society of Chemistry