Műcsarnok
A Műcsarnok Budapest legnagyobb kiállítóterme, amely a Hősök terén található a Szépművészeti Múzeummal szemközt. Leginkább a mindenkori kortárs művészetek kiállításainak ad helyet. 2011 óta a Magyar Művészeti Akadémia felügyelete alatt áll.
A Duna-part látképe, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín része |
Műcsarnok | |
A Hősök tere felőli homlokzat | |
Település | Budapest |
Cím | 1146 Dózsa György út 37. |
Építési adatok | |
Építés éve | 1895–1896 |
Rekonstrukciók évei | 1991–1994 |
Építési stílus | neoklasszicizmus |
Tervező | Schickedanz Albert |
Építész(ek) | Schickedanz Albert |
Hasznosítása | |
Felhasználási terület | szépművészeti múzeum |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 30′ 50″, k. h. 19° 04′ 43″47.514022°N 19.078678°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 50″, k. h. 19° 04′ 43″47.514022°N 19.078678°E | |
Műcsarnok weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Műcsarnok témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Története
szerkesztés1895–96-ra, a honfoglalás millenniumi ünnepségeire készült el, Schickedanz Albert (1846–1915) műépítész tervei szerint Herzog Fülöp Ferenc (1860–1925) közreműködésével. A második világháború okozta károkat 1949–50-ben Borsos László iránymutatásával állították helyre.[1]
Az épület bazilikális alaprajzú, eklektikus, neoklasszicista stílusú főhomlokzatán erősen kiugró hatoszlopos portikusszal, amelyet timpanon zár le. Az orommezőben 1941-től Haranghy Jenő Szent István a művészetek pártfogója című mozaikja látható. A hosszában nyújtott, klinkertégla borítású épületet színes kerámiafríz futja körül. Deák-Ébner Lajos freskóval díszítette az épületet.
1989. június 16-án a Műcsarnok lépcsőjén történt Nagy Imre és mártírtársai újratemetés előtti felravatalozása. A műemléképületet 1991–94 között restaurálták. A Műcsarnok termeiben hazai és külföldi képzőművészek reprezentatív alkotásait mutatják be.
Galéria
szerkesztés-
Az épület homlokzati főfreskója
-
Az épület jobb oldali díszes sarka
-
A Régi Műcsarnok épülete az Andrássy úton
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867–1945. Urbino, Budapest, 2000. 270. o. ISBN 9630034905
- Somorjai Ferenc: Budapest. Panoráma, Budapest, 1996, 338. o. ISBN 9632437667