Nagykörű
Nagykörű község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Szolnoki járásban.
Nagykörű | |||
Utcakép Nepomuki Szent János-szoborral és templomtoronnyal | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Alföld | ||
Vármegye | Jász-Nagykun-Szolnok | ||
Járás | Szolnoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Marsi Szilvia (független)[1] | ||
Irányítószám | 5065 | ||
Körzethívószám | 56 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1559 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 36,84 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 42,81 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 16′ 35″, k. h. 20° 26′ 50″47.276389°N 20.447222°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 35″, k. h. 20° 26′ 50″47.276389°N 20.447222°E | |||
Nagykörű weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykörű témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Tisza mellett fekszik, Szolnoktól mintegy 25 kilométerre északkeletre. Teljes belterülete és közigazgatási területének nagy része is a folyó jobb parti oldalán helyezkedik el, de egyes területrészei [jellemzően holtágak által közrefogott, hajdan úgyszintén jobb parti területek] ma már a Tisza túlpartjára esnek (ami által megközelítésük és hasznosításuk sem könnyű).
A közvetlenül szomszédos települések: északkelet felől Tiszabő, kelet felől Fegyvernek, dél felől Törökszentmiklós, délnyugat felől ez utóbbi városhoz tartozó Óballa (az eddigi négy mind a Tisza túlpartján), nyugat felől Csataszög, északnyugat felől Hunyadfalva, észak-északnyugati irányból pedig Kőtelek.
Megközelítése
szerkesztésA vízi és kerékpáros túraútvonalakat leszámítva leginkább csak közúton érhető el: a Szolnok-Tiszasüly közt húzódó 3224-es útról Tiszasüly és Hunyadfalva közt nagyjából félúton keletnek letérve, a 3223-as úton, vagy ugyanezen az útvonalon Fegyvernek irányából, a Tiszán kompátkelés beiktatásával. Több buszjárat és a Tisza árvízvédelmi töltésén kialakított kerékpárút is érinti.
Közélete
szerkesztésÖnkormányzat
szerkesztés1977 és 1988 között Nagykörű, Kőtelek és Tiszasüly közös tanácsot alkotott, melynek székhelye Kőteleken volt. 1989 januárjától szétváltak, ekkor Nagykörű tanácselnökévé Barát Józsefet választották.[3] (Ő 1967 és 1985 között volt már tanácselnöke a falunak, illetve az egyesített tanácsnak.)
1990–'94 | 1994–'98 | 1998–'02 | 2002–'06 | 2006–'10 | 2010–'14 | 2014–'19 | 2019–'24 | 2024– |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Veres Nándor | Túri Tibor |
Marsi Szilvia | ||||||
NKB[4] | – | – | – | |||||
Választások
szerkesztés1990 őszén dr. Veres Nándort választották polgármesterré, a Nagykörű Barátainak Köre nevű szerveződés jelöltjeként.[4][5]
Önkormányzati választási alapadatok (1994-2024)[6] | |||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
Év | Lakók[7] | Polgármesteri tisztség | Képviselő-testület[8] | ||||
száma | +/– | jelöltek száma |
a hivatalban lévő indult? |
testület létszáma |
jelöltek száma | ||
1994 | 1 878 | −392 [9] | 3 | ✓ | 9 | 22 | |
1998 | 1 868 | −10 | 1 | ✓ | 9 | 23 | |
2002 | 1 775 | −93 | 3 | ✓ | 9 | 21 | |
2006 | 1 734 | −41 | 2 | ✓ | 9 | 19 | |
2010 | 1 694 | −40 | 2 | ✓ | 6 | 14 | |
2014 | 1 693 | −1 | 3 | ✓ | 6 | 15 | |
2019 |
Részvétel az önkormányzati választásokon (1994-2019)[6][10] | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
Év | Választó- jogosult |
Szavazó | Érvényes szavazat |
Érvény- telen | ||
fő | % | |||||
1994 | 1 461 | 907 | 62,1% | 894 | 1,4% | |
1998 | 1 450 | 653 | 45,0% | 617 | 5,5% | |
2002 | 1 396 | 890 | 63,8% | 879 | 1,2% | |
2006 | 1 401 | 767 | 54,7% | 751 | 2,1% | |
2010 | 1 414 | 757 | 53,5% | 752 | 0,7% | |
2014 | 1 409 | 663 | 47,1% | 657 | 0,9% | |
2019 |
Év | Megválasztott polgármester | Szavazat | Előny a 2. előtt (%p) | ||||
---|---|---|---|---|---|---|---|
név | szervezet | db | jogosultak arányában |
szavazók arányában |
érvényes szavazatok arányában | ||
1994[11] | Dr. Veres Nándor | független | 787 | 53,9% | 86,8% | 88,0% | 81,9 |
1998[12] | Dr. Veres Nándor | független | 617 | 42,6% | 94,5% | 100,0% | - |
2002[13] | Dr. Veres Nándor | független | 614 | 44,0% | 69,0% | 69,9% | 43,7 |
2006[14] | Dr. Veres Nándor | független | 477 | 34,0% | 62,2% | 63,5% | 27,0 |
2010[15] | Dr. Veres Nándor | független | 530 | 37,5% | 70,0% | 70,5% | 41,0 |
2014[16] | Dr. Veres Nándor | független | 367 | 26,0% | 55,4% | 55,9% | 38,4 |
2019[17] | Túri Tibor | független | |||||
2024[1] | Marsi Szilvia | független |
Története
szerkesztésA település nevét onnan kapta, hogy a Tisza szabályozása előtt majdnem teljesen körbefogta a folyó. A folyószabályozás előtt szigetként emelkedett ki a környező árterekből. A falunak, pontosabban a falu monostorának első fennmaradt írásos említése 1212-ből származik. A falu az 1300-as évek elején alakult, a monostorral együtt a Gutkeled nemzetségbeli Lothar bán tulajdonában volt. 1318-ban Károly Róbert a birtokot Kompolty Péternek, a királyné tárnokmesterének adományozta Kürümonostora néven. A török uralmat a település fekvésének köszönhetően sikerrel átvészelte. A hagyomány szerint a török csapatok 1530. július 19-én, Illés napján az ártér mocsarába vesztek. A török kiűzése után a kincstár és egy Enczinger nevű osztrák katonatiszt lett a falu birtokosa.
A falu a 18. században látványos gyarapodásnak indult. 1751-ben telepítette az első szőlőt báró Orczy Lőrinc az ún. Homokra, mely a 19. század második felétől Petrovay György földbirtokos jóvoltából a híres nagykörűi ropogós cseresznye termőhelye lett. Nagykörű "az ország cseresznyéskertje" címmel rendelkezik: itt található Magyarország legnagyobb cseresznyéskertje, több mint 200 hektáron. A nagykörűi cseresznye védett márkanév, 2016. óta a HÍR-védjegy használatára jogosult, 2017-ben nemzeti oltalmat kapott. Szintén 2017-ben a NÉBIH a Petrovay ropogós tájfajtát államilag elismert tájfajtává nyilvánította. 2018-ban kérelmezték a „Nagykörűi ropogós cseresznye” oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzését az Európai Unióban.[18]
Korábban Nagykörű része volt Csataszög is, ez a település 1994-ben önálló község lett.
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 1624 | 1606 | 1579 | 1590 | 1569 | 1581 | 1559 |
2013 | 2014 | 2017 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 94%-a magyar, 6%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[19]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 95%-a magyarnak, 14,3% cigánynak, 0,5% németnek, 0,4% románnak mondta magát (5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 45%, református 5,5%, evangélikus 0,8%, felekezeten kívüli 35,1% (12,8% nem nyilatkozott).[20]
2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 7,1% cigánynak, 1% németnek, 0,9% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, örménynek, bolgárnak, ruszinnak és szerbnek, 2,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 33,5% volt római katolikus, 3,8% református, 0,8% evangélikus, 0,4% görög katolikus, 0,1% ortodox, 1,3% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 23,5% felekezeten kívüli (35,9% nem válaszolt).[21]
Jelen
szerkesztésA falu lakóinak fő megélhetési forrása a világhírű nagykörűi cseresznye, amit elsősorban exportra termelnek. Ugyanakkor fellendülőben van a falusi turizmus is, sok vendéglátásra szakasodott, régi ház várja az odalátogatókat. Az őslakosok száma egyre csökken, minden negyedik ház mint nyaraló működik. A környék igazi horgászparadicsom.
Nevezetességei
szerkesztés- Köztéri szobrok
- Szent-István öröksége szobor
- Tisza-szobor, a 2000. évi árvíz emlékére
- Nepomuki Szent János szobra
- I. világháborús emlékmű
- II. világháborús emlékmű
- Trianon emlékmű / Györfi Sándor alkotása. Épült a világ magyarságának közadakozásából./
- Tájház
Módos gazda háza, ajándék a falunak.
- Temető
Felújitott zsidó temető
- Múzeum
A faluban található a Nagykörűi Fegyver- és Haditengerészeti Gyűjtemény.[22]
- Templom
Már 1330-ban állt. Az évszázadok megviselték az épületet, így 1776-ban Haller Sámuel közreműködésével annak újjáépítésébe kezdtek. Az újjáépült templomot, mely egyszerű barokk épület, 1785-ben szentelték fel. Legutóbb 2014-ben újíttatta fel az önkormányzat. A templomkertben található Magyarország legnagyobb, több mint 100 fajtát felsorakoztató cseresznyegyűjteménye, mely génbankként is szolgál.
- Tiszavirág
A tiszavirág nevű kérészek rajzása látványos természeti jelenség.
- Hagyományok
Az Illés-kő története a török időkig nyúlik vissza. A portyázó csapatok a falut soha nem érték el, hanem belevesztek a mocsárba. Ennek emlékére állították az emlékművet. Az évforduló napját (július 19-ét) a mai napig megünneplik.
- Fesztivál
Az első Cseresznyefesztivál fesztivál hagyományteremtő, turisztikai termékfejlesztés céllal került megrendezésre 1991-ben. Egyik alapító tagja a Gasztro-feszt Egyesület. 2006-ban már a 10. Cseresznyefesztivál zajlott le. A fesztiválra változatos, sokrétű programok sorozata jellemző: éppúgy megtalálhatók hagyományőrzők, mint íjászverseny, szalmabáb-készítés, táncbemutatók, ételkészítés (cseresznyéből), képzőművészeti kiállítások. Több éve ad helyet az önkormányzat alkotótábornak, melyre főleg Erdélyből jönnek képzőművészek.
A Nagy Befőzés fesztivál az őszi falusi kiskonyhai hagyományokat ápolja, eleveníti fel, igazi hagyományos vásári hangulatban, kisbíróval, népzenével, tökárveréssel, terményáldással 2009-óta. Szlogenje: “Sütés, főzés, füstölés, savanyítás, préselés”.[23]
Híres emberek
szerkesztés- Itt született Bodor Márton (1887–1972) géplakatos, országgyűlési képviselő;
- Itt született Bodor Miklós (1925–2010) grafikusművész.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ „Megválasztották a tisztségviselőket, megalakult Nagykörű tanácsa”, Szolnok Megyei Néplap, 1989. január 6., 3. oldal (Hozzáférés: 2016. december 6.)
- ↑ a b Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ „Hatvan településnek van polgármestere”, Új Néplap (Jász-Nagykun-Szolnok megyei napilap), 1990. október 4., 3. oldal (Hozzáférés: 2016. december 6.)
- ↑ a b c Általában a választási eredményekkel kapcsolatban lásd: Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.); konkrétan az egyes évek elérhetőek itt: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019, 2024
- ↑ A lakók száma az egyes években: 1990, 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019, 2024 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.)
- ↑ A képviselő-testület adatai az egyes években: 1994, 1998, 2002, 2006, 2010, 2014, 2019 – Választástörténet. Nemzeti Választási Iroda. (Hozzáférés: 2016. december 5.);
- ↑ 1994-ben Nagykörűből kivált a korábbi külterületi részként nyilvántartott Csataszög, a népességcsökkenés nagyobb része ebből fakad. Helységnévtár: Nagykörű. Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2016. december 7.)
- ↑ A részvételi adatok a polgármester-választási adatokból származnak. (Némi eltérés elképzelhető a képviselő-választások adataihoz képest.) Az 1994 és 2002 közötti jegyzőkönyvek esetében az adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, az (F) mező a szavazók számát. Az érvényes szavaztatok száma az (J) mezőben szerepel. Az "érvénytelen / hiányzó" rovat a jegyzőkönyv (F) és (J) mezője különbségének felel meg. A 2006-os jegyzőkönyvek esetében a választójogosultak száma a (C), a szavazók száma az (E), az érvényesen szavazatok száma az (I) mezőben szerepel. A 2010-es jegyzőkönyvben sorrendben ugyanezek az adatok a (C), (E) és (H), a 2014-es jegyzőkönyvekben az (A), (B) és (G) mezőknek felelnek meg.
- ↑ Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
- ↑ Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 29.)
- ↑ Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 21.)
- ↑ Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ Nagykörű települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 14.)
- ↑ OFJ kérelem benyújtása (EU DOOR adatbázis)
- ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
- ↑ Nagykörű Helységnévtár
- ↑ Nagykörű Helységnévtár
- ↑ A Császári és Királyi Haditengerészet Egyesület weboldala V.3.0. [2007. szeptember 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 9.)
- ↑ Nagy Befőzés Archiválva 2020. január 12-i dátummal a Wayback Machine-ben(Nagykörű honlapja, Hozzáférés: 2020. január 12.)