Nyikolaj Jakovlevics Danyilevszkij
Nyikolaj Jakovlevics Danyilevszkij (Moszkva, 1822. november 28. (ó-naptár) – Tiflisz, 1885. november 7.) orosz földrajztudós, szociológus, a szlavofilizmus megalapítója, a darwinizmus ellenfele.
| Nyikolaj Jakovlevics Danyilevszkij | |
 | |
| Született | 1822. november 28. (ó-naptár) Moszkva |
| Elhunyt | 1885. november 7. (62 évesen) Tiflisz |
| Állampolgársága | orosz |
| Foglalkozása | író |
| Iskolái | Carszkoje Szelo Líceum |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Jakovlevics Danyilevszkij témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete és munkássága
szerkesztésTanulmányait Carszkoje Szelóban, majd a pétervári egyetemen végezte, előbb a fizika-matematika karon, de magiszteri disszertációját már a botanikai tanszéken védte meg. Csatlakozott az ellenzéki írók Petrasevszkij köréhez.[1]
Elítélték és Vologdába száműzték. Tudományos munkáját ott is folytatta, egyik száműzetésben készült munkájával elnyerte az orosz földrajzi társaság díját. Később állami szolgálatba lépett. A kormány többször kiküldte tudományos kutatásokra; így a Volga, Kaszpi-tenger és a Jeges-tenger halászatának tanulmányozására, a szőlőtermelés megvizsgálására a Krímbe; összesen kilenc tudományos expedíción vett részt. Oroszország európai része vízmedencéinek kutatásáért elnyerte a földrajzi társaság érmét.
Az 1860-as években, a reformok kezdetétől érdeklődése a társadalompolitikai és történelmi-kulturális témák felé fordult. Fő műve, az Oroszország és Európa (Rosszija i Jevropa) 1871-ben jelent Szentpéterváron. Ebben lerakta a szlavofilizmus alapelveit, a munkát a szlavofilek kátéjuknak tartották (Magyarországon kimerítően ismertette Szabó Endre a Budapesti Szemle 1888 decemberi füzetében). Ebben a művében élesen Európa-ellenes álláspontot képviselt, kijelentette: „Európa nem ismeri [Oroszországot], mert nem akarja ismerni; vagy jobban mondva olyannak ismeri, amilyennek ismerni akarja, azaz úgy, ahogy az megvetésével összhangban áll”. Másutt azt is fejtegette, hogy egyáltalán nincs semmilyen Európa, az csupán Eurázsiának a nyugati pereme. Ezzel az eurázsianizmus előfutára is lett. [2]
Mint a darwinizmus határozott ellensége, Darvinizmus cím alatt (Szentpétervár, 1885-87) írt szintén nagy terjedelmű tanulmányt. A civilizációkról alkotott elmélete nagy hatást gyakorolt a modern nyugati filozófiai kultúrára.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Bokor József (szerk.). Danilevszkij, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Nikolay Yakovlevich Danilevsky Encyclopaedia Britannica
- ↑ Oroszgeo: Kötetünk szerzőiról. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 435–440. o. ISBN 963 327 385 4
- ↑ Siselina: Ljubov Siselina: Az orosz geopolitikai gondolkodás. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 15–32. o. ISBN 963 327 385 4
További információk
szerkesztés- ↑ Danyilevszkij: Nyikolaj Jakovlevics Danyilevszkij: Oroszország és Európa. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 71–144. o. ISBN 963 327 385 4