Pierre Savorgnan de Brazza

Pietro Paolo Savorgnan di Brazzà, vagy Pierre Paul François Camille Savorgnan de Brazza (1852. január 26. – 1905. szeptember 14.) olasz felfedező. Ő nyitotta meg Franciaország számára az utat a Kongó völgyében, és ez vezetett végül a nyugat-afrikai francia gyarmatok megalapításához. Könnyed modora, charme-ja és barátságos viselkedése az afrikaiakkal legendás volt.

Pierre Savorgnan de Brazza
Pierre Savorgnan de Brazza, Félix Nadar fotója
Született	Pietro Paolo Savorgnan di Brazzà 1852. január 26. Róma
Elhunyt	1905. szeptember 14. (53 évesen) Dakar
Állampolgársága	francia (1874. augusztus 12. – 1905. szeptember 14.) olasz (1861. március 17. – 1905. szeptember 14.) Pápai Állam
Szülei	Ascanio di Brazzà
Foglalkozása	felfedező settler
Iskolái	Roman College Lycée privé Sainte-Geneviève École Navale (1868–1870)
Kitüntetései	Grande Médaille d'Or des Explorations (1879) a francia Becsületrend lovagja (1879. március 4.) a francia Becsületrend tisztje (1885. augusztus 13.) a francia Becsületrend parancsnoka (1895. január 3.)
Halál oka	betegség
Sírhelye	Brazzaville (2006. október 3. – )
Pierre Savorgnan de Brazza aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Savorgnan de Brazza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Élete

Rómában született, Ascanio Savorgnan di Brazzà udinei gróf hetedik fiaként. Apjának sok francia kapcsolata volt. Pietro Brest francia tengerészeti iskolájába járt, ahol zászlósként végzett. A Jeanne d'Arc francia hajón Algériába utazott, ahol elszörnyedt tanújává vált, amint a francia hadsereg Kabyle felkelőket lőtt agyon.

Ezután a szintén francia Venus hajón utazott, amely rendszeresen kikötött Gabonban. 1874-ben Brazza két utat is tett, a Gabon és az Ogoué folyók mentén felfelé. Ezután felajánlotta a kormánynak, hogy forrásáig követi az Ogouét. Befolyásos barátai, Jules Ferry és Léon Gambetta segítettek előkeríteni a szükséges pénz egy részét, a többit a saját zsebéből fedezte. Ekkor már francia állampolgár volt, nevét is francia helyesírással kezdte el használni.

Ez az expedíció 1875-től három évig tartott. Brazza gyapottextíliákat és szerszámokat vitt magával, hogy útközben kereskedhessen velük. Csak egy orvos, egy természettudós és egy tucat szenegáli gyalogos katona volt vele. Mélyen a szárazföld belsejébe hatoltak.

1879-ben újabb hároméves expedícióra indult. 1880-ban elérte a Kongó folyót, és itt felajánlotta Makoko de Mbé királynak a francia védnökséget. Makoko, akit érdekeltek a kereskedelmi lehetőségek és vetélytársain is felül akart kerekedni, aláírta a szerződést. Szintén segített megalapítani egy francia települést a Kongó folyónál. Ez lett a későbbi Brazzaville, amelyet Brazzáról neveztek el.

1886-ban Francia Kongó kormányzójává nevezték ki. A korabeli újságírók óriási kontrasztról írnak a Brazza kormányozta tartomány bérei és humánus életkörülményei, és II. Lipót belga király rezsimje közt a Kongó másik oldalán (Kongói Szabadállam). De ezek a jelentések sok befolyásos ellenséget is szereztek neki, a francia sajtóban lejárató kampány indult ellene, ami végül 1898-ban a menesztéséhez vezetett. 1905-ben felkérést kapott, hogy tárja fel a távollétében jelentősen megromlott gyarmati körülményeket, de a francia nemzetgyűlés leszavazta a zavarbaejtő jelentést.

1905 szeptemberében Dakarban halt meg: a láz végzett vele, de olyan hírek terjedtek el, hogy megmérgezték. Sírverse: „une mémoire pure de sang humain” („emlék, amelyhez nem tapad vér”).

Több állatfaj is róla kapta tudományos vagy köznapi nevét, így a Brazza-fecske (Phedina brazzae) és a Brazza-cerkóf (Cercopithecus neglectus) is.