Pipacs

A pipacs vagy vadmák (Papaver rhoeas) a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a mákfélék (Papaveraceae) családjába tartozó faj.

Pipacs
Rajz a növény különböző részeiről
Pipacs és búzavirág
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae) Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta) Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots) Rend: Boglárkavirágúak (Ranunculales) Család: Mákfélék (Papaveraceae) Alcsalád: Mákformák (Papaveroideae) Nemzetség: Mák (Papaver) L. (1753) Faj: P. rhoeas
Tudományos név
Papaver rhoeas L., 1753
Szinonimák
Papaver commutatum Fisch., C.A.Mey. & Trautv. Papaver insignitum Jord. Papaver intermedium Becker Papaver roubiaei Vig. Papaver strigosum Schur Papaver tenuissimum Fedde Papaver trilobum Wallr. Papaver tumidulum Klokov Papaver rhoeas subsp. strigosum Simonk.
Hivatkozások
Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pipacs témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pipacs témájú médiaállományokat és Pipacs témájú kategóriát.

A pipacsot a vadvirágok királynőjének is nevezik. Kerti növénynek ma már ritkán ültetik, pedig több dísznövényként nemesített változata létezik. A többnyire vörös, narancssárga díszpipacs önmagát szaporítja, terméséből a szél hordja szét a magokat, ezért ha egy kert napos részébe ültetik, akkor a növény egyre nagyobb területet foglal el.

Elnevezései

A mák (Papaver) nemzetség más fajait is szokták pipacsnak nevezni, ezért megkülönböztetésül a Papaver rhoeas-t magyarul a közönséges pipacs, mezei pipacs vagy vetési pipacs nevekkel is illetik.

Népies nevei: pipacsmák, büdös mák, czúczik, lúdmák, pitypalatyvirág, veres mák, vad mák.

Előfordulása

A pipacs elterjedési területe Dél- és Közép-Európa.

Megjelenése

A pipacs feltűnő és ismert, 30–80 centiméter magas, egyéves növény. Levelei szárnyasan, mélyen szeldeltek, durván fűrészes szélű szeletekkel, a szárral és a virágkocsánnyal együtt rásimuló vagy elálló serteszőrösek. A végálló virágok átmérője 5–8 centiméter. Mindegyik virágnak négy lángvörös sziromlevele van, a tövén fekete folttal. Termése fordított tojás alakú, kopasz, többrekeszű, lyukakkal nyíló tok, amit népiesen „borstartónak” neveznek. Sérülés esetén fehér, tejszerű nedvet ereszt magából.

Életmódja

Szántók szélén, tarlókon, parlagokon közönséges gyom. Utak szélén, parlagokon, gyomtársulásokban nő, 1800 méteres magasságig. A 20. század közepén még a gabonák egyik alapvető gyomnövénye volt, azóta a vegyszeres gyomirtás jobbára kiszorította a vetésekből. A búzatáblák szélén a mezei szarkalábbal és a búzavirággal együtt ma is tömegesen terem.

Kerti növénynek ma már ritkán ültetik (bár több, dísznövényként nemesített változata létezik); ilyenkor magról szaporítható. Terméséből a szél rázza ki a magokat.

Felhasználása

Magját sütemények és saláták ízesítésére, salátaolaj készítésére használják. Leveleit nyersen vagy főzve fogyasztják (mint a spenótot), de csak a virágbimbók kifejlődése előtt. Virágszirmait vörös ételfesték készítésére, szirupkészítésre használják. Régen bort is színeztek vele.

Gyermekeknél a friss hajtás mérgezési tüneteket okozhat!

Gyógyhatása, gyűjtése

A pipacsvirág (Papaveris rhoeados flos) jó köhögéscsillapító és enyhe nyugtató hatású, teáját toroköblítésre használják, valamint alvászavarok ellen.

A növény magját, leveleit, kinyílt virágszirmait májustól augusztusig gyűjtik, ami nagy figyelmet igényel: a szirmokat nem szabad összetörni, mert elvesztik a színüket és fekete foltossá válnak. Vékony rétegben kiterítve, napfénymentes helyen szárítják. A szárítás során a szirmok elvesztik élénkpiros színüket és liláspirosakká válnak.

Képek

A nyíló bimbó

A virág

Levele

Természetes élőhelyén

Források

• Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6  
• Garami Márta: Természetes kert pipacsokkal
• Martin Walters: Vadvirágok. Fürkész Könyvek. Trivium Kiadó, Budapest, 2005. ISSN 0237-4935 ISBN 963-9367-66-4
• The Plant List

További információk

• Pipacs, zoldszeresz.hu
• Pipacs, díszpipacs gondozása, virágzása